Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-03-26 / 13. szám
Líceum est. Szerdán volt az idei líceumi cikitts utolsó estéje. Dr. Márffy Oszkár fővárosi tanár Madonna festőiről tartott vetített képek kíséretében előadást. Történeti sorrendben ismertette nemzetek szerint Szűz Mária festőit, illetve azok alkotásait. Magyarországon a Mária kultusz inkább csak az írókat inspirálta. Az élvezetes előadást nagy tetszéssel fogadta a közönség. Dr. Buda Margit a csecsemő és az anya védelméről beszélt rövid, világos, szép előadásában. Elsőrendű hazafias kötelessége a magyar intelligenciának, hogy tudásával és szivével siessen a szerencsétlen kis gyermekeknek és anyáknak segítségére, a kiknek sokféle betegsége, sokszor halála igen gyakran nemtörődömségből s tudatlanságból származik. A két előadás előtt és után Babies Vilma énekművésznő adott elő több darabot, operarészletet zongora kíséreltél. Kellemes hangja, művészi éneke lelkes tapsokat váltott ki a figyelmes hallgatóságból. A gazdag estén csak kevés idő jutott dr. Galcsek György elnöknek a zárszóra. Aleg- köszönte a szereplőknek és a hallgatóságnak a részvételét a lezárult cikluson. Mig a hallgatóság lelkében ott zsongott a sok szép előadás színes emléke, az elnök szavaira felzugott taps és éljenzés az őszinte hála és köszönet előtörése volt. Március 15-ike Kisnémedin. A kisnémedii községi iskolában szép ünnepségek keretében tartották meg a kis falusi gyermekek az idén március 15-éf. Az ünnepség délelőtt volt, melyen megjelent Gosztonyi Miklós cs. és kir. kamarás, az iskolaszék elnöke, ki lelkes és hazaszeretettől áthatott beszedet intézett a növendékekhez s a szülőkön és érdeklődőkön kívül ott volt a község érdemes bírája, Máté Mihály is. Az ünnepi beszédet Bellus Lajos tanító mondotta, mely előtt és után az iskolás fiuk és leányok számtalan hazafias verset szavaltak és énekeltek. A szép kis ünnepség különben Bellus Lajos és Bellusné Beszedits Hermin községi tanítók érdeme, akik fáradhatatlan buzgalommal állították össze az egészet. Az uj villamosvasút Újpesttől Nagymarosig. A Ganz-féle villamossági vállalat Vác érintésével Újpest várostól Nagymarosig terjedő viliamosvasutat szándékozik építeni, melyre vonatkozólag az előmunkálati engedélyt a kereskedelmi miniszter egy évre megadta. Az uj villamosvasút az Újpesti Istvántérről kiindulva végigszelné Megyert, majd pedig Vác város érintésével Nógrád- verőcén keresztül Nagymarosra érne. Az uj villamosvasút ügyéről a Ganz-féle villamostársaságnál a következőket mondták : „Az ügy egyelőre még a kezdet stádiumában van. A kereskedelmi miniszter egy évre megadta a vasútépítés előmunkálatainak engedélyét, ami azt jelenti, hogy egy éven belül előkészíthetjük az építés megkezdését és nehogy közben másnak is eszébe jusson ugyanezen a vonalon vasutat építeni, ezért a kereskedelmi miniszter engedélyéből önként folyik, hogy egy éven belül kizárólag csak nekünk van jogunk ezzel foglalkozni. A vasút megépítésének műszaki, illetve technikai része ezután fog következni. A pontos határidőt még nem lehet tudni, mert hiszen előbb sok más kérdést tisztázni kell. Valószínű, hogy a háború után azonnal megkezdhető lesz a VÁCI HÍRLAP I vasútépítés. A várossal még nem tárgyaltunk ez ügyben. Az egész, a mit tettünk ez ügyben, privátjellegü volt, érdeklődés és puhatolódzás, hogy az uj vállalkozásnak volna-e létjogosultsága. Azt hisszük ebben nem csalatkozunk.“ Bánffy elkészült vígjátékéval. Még az ősszel emlékeztünk meg lapunkban, hogy Bánffy Gyula egy vígjáték megírásához fogott. Most arról értesít bennünket Bánffy, hogy nagy munkájával elkészült, melynek címe „A zöld magyar“ és négy felvonást tölt be amerikai cselekvéssel. Tudjuk Bánffyról, hogy a háború kitörése előtt jött haza Amerikából, a hol éveket töltött s igy az Óceánon keresztül magával hozta az újvilágból vígjátékénak té- má;áf, melyet maga tapasztalt, maga látott. A szerző tudja, hogy a mely műben azt az életet tükrözi vissza, a mit maga látott, az nagyobb hatást tesz a szemlélőre, mint olyan mű, a mi az Írónak lelkében inkább csak olvasmányai hatása alatt s a fantázia játékából forr ki. Ezt értették meg a főváros szakemberei is, midőn a Vígszínház bemutatásra elfogadta Bánffynak „A zöld magyar“-ját. Most még csak a szokásos magán ügyek elintézése van hátra s ha az egyezség megtörtént, a jövő szezonban hozzákezdenek a darab premiérjét előkészítő munkálatokhoz. Az élet közvetlen kacagását hozta magával Bánffy, a mikor hazajött Amerikából s hogy ezt miképen dolgozta föl, megtudjuk mi is a darab bemutatásakor. Mert hálás akar lenni városunk közönségének több Ízben tapasztalt elismeréséért: újabb művét először itthon mutatja be az ő megszokott, ügyesen játszó kis műkedvelő társaságával. >Mgga -fogja tanítani, rendezni s hisszük, hogy az érdeklődés most sem lesz kisebb, mint eddig bemutatott színművei iránt. A gazdaközönség figyelmébe. A váci mezőgazdasági intéző bizottságok a héten ülést tartottak, melyen elhatározták, hogy mindkét intéző bizottság heten- kint egyszer (vasárnaponkint délelőtt 11 — 12-ig) összülésre összejönnek a városháza kistanácstermében s a gazdaközönség ilyenkor előadhatja panaszait, kérelmeit, felvilágosítást kaphatnak a tudnivalókra és tanácsokat kérhetnek. Hogy pedig a halasztást nem tűrő ügyekben azonnal érintke zésekbe léphessen a gazdaközönség az intéző bizottsággal, ennek tagjai naponkint inspekciót tartanak a városháza kis tanácstermében délután 6—7-ig. Az inspekciós napokat a következőképen osztották be : Hétfőn dr. Forgó Kálmán, kedden Gavaldik Béla, szerdán Sáfár Béla, csütörtökön Podhorányi József, pénteken Bartoss F., szombaton Nagy Sándor kir. tan. és vasárnap (d. e. 11—12) Králik József. — Az intéző bizottságok hatáskörébe tartoznak az orosz fogoly hadimunkásokra való felügyelet, a napszámbérek megállapítása, a kincstári katona-lovak kiadása, a nem munkákra szabadságolt katonák ellenőrzése s egyéb gazdasági ügvek, panaszok és kérelmek Honvédhadi kórházunk halottai. Barabás Elek 29 éves, nős, földmives, r. k. vallásit lebencenémetfalui (Zalamegye) születésű, cs. és kir. 61. gyalogezredbeli tart. gyalogos hétfőn éjjel szivgyöngeség következtében hősi halált halt. Temetése a szokásos katonai dísszel szerdán délután ment végbe. — Ugyanekkor egy orosz hadifogoly is meghalt a honvédhadi kórházban, Maujko Filip 21 éves, nőtlen, földmives, g. kel. vailásu, Szirobabina községi (Harkov- szki kormányzóság) születésű, az orosz hadsereg 206. gyalogezredének katonája, a kit Putits Arzén fegyintézeti g. kel. lelkész temetett el. Mágnás Miska. Február tizenkettedikén ünnepi külsőségek között lezajlott az idei szezon első nagy operett szenzátiója: a Király Színház bemutatta Szirmai Albert uj operettjét, a Mágnás Miskát. Szirmai Albert uj bűbájos zenéje, a „Mágnás Miska“ egyszerre meglepte a nagyközönséget szépségével. Ez a muzsika az inventió és tudás szerencsés egymásratalálása. Szirmai Albert azokat is meglepte, akik már régen és nagyon sokat vártak tőle. Olcsó, triviális eszközök nélkül is megtalálta a zenei megszólalás módját, sőt az operettben nélkülözhetetlen utat a népszerűséghez. Muzsikája buja gazdasággal virágzik és melódiák végtelen folyondárét futtatja. Ritmusérzéke a felszabadulás leleményességével tör utat magának és egy sereg bravúros ének és íáncszámmal tűzdeli tele a zenekönyvet, mely finom Ízléssel és könnyed izmossággal megépített finálékban kulminál. Nagy sikere, mely- lyel a közönséget is megnyerte, csak zajos és külsőségekben is megnyilvánuló igazolása annak az elismerésnek, mely Szirmai Albert tehetsége iránt eddig benső tisztelői körében megnyilvánult. „Hopsza Sári!“ és „Cintányéros nóta“ a cime a „Mágnás Miska“ legzajosabb sikerű két számának. Az operett két gyönyörű keringője „A nő szivét ki ismeri ?„ és „Úgy szeretnék boldog lenni!“ örök, kedves nyomot hagy a hallgatónál. Nagy sikere van még az „Oh suhogó selyemszárnyak“ cimü dalnak is. A végtelen bájos operett teljes zenéje két füzetben jelent meg. Egy-egy füzet ára 3 korona kapható a kiadónál: Rózsavölgyi és Társa cs. és kir. udvari zenemű és könyvkereskedőnél, Budapest IV. Szervitatér 5. A szerkesztő távolléte alatta szerkesztésért felelős: BORBÉLY ISTVÁN. 3 Nyiltíér. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, a kik felejthetetlen kedves leányunk, Erzsikénk elhnnytával részvétükkel és szeretett halottunk temetésén való megjelenésükkel szülői szivünk mély fájdalmát enyhiteni kegyesek voltak, fogadják őszinte szívből jövő hálás köszöneíünket. Vác, 1916. március 24. Tóth család. HIRDETÉSEK Schmidt Ferenc templomfestö és aranyozó, szobafestő és mázolómester Vácon, Burgundia-u. 3. sz.
