Váci Hirlap, 1916 (30. évfolyam, 3-53. szám)
1916-03-26 / 13. szám
Marmincadih évfolyam 13 szám. Vác 1916. március 25. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő es Dercsényi laptulaidon«)'! Dezső. Ny Szerkesztőség es kiadóhivatal: Gróf Csaky Karoly-út 4. sz, (Iparudvar.) kitér sora 60 fillér. Telefon-szám I . Líceumi esték. (Kállay Ubul országgyűlési képviselő.) Ha végig tekintünk az idei liceumi esték fényes sikerein, mindazon szellemi műélvezet mellett is, melyet nekünk nyújtottak, mindazon maradandó tanulságok és tanulságos emlékek mellett is, melyeket lelkűnkben hátrahagytak, lehetetlen az utolsó est egy szépséghibája felett át siklanunk és ez az, hogy mi, a közönség elmulasztottuk a reánk pazarolt kincseket megköszönni annak, kit jogosan egyedül illethet a hála, a köszönet: dr. Galcsek György ő méltóságának. A szervezés nehéz munkája, a programm összeállítása, a közreműködők megválasztása csak az ő mély tudását és páratlan Ízlését dicséri. És ha avatatlanul, arra hivatlanul is e hibát most pótolni akarom, oka nem szerénytelenség, de az, hogy mint elfogulatlan tanú tárgyilagosan megállapíthassam azt is: a liceumi esték magas, komoly szintje, kapcsolatban az esték látogatottságával, dr. galcsek György után legelső sorban nemes Vác városa műértő tudományszomjas közönségét dicséri, mely fáradhatatlanul lelkesedett a jó, igaz és szép örök eszméiért. A jó, igaz és szép! Az emberi művelődés e soha át nem értékelhető értékei, melyekben az emberi ész és szív egy-há- romsága : a vallás, tudomány és művészet egyedül ad becset, fenséges életcélokat a különben is földhöz, röghöz tapadó életnek, melyekben benne foglaltatik évezredek fejlődésének minden gyöngye ; minden, mi lelkűnknek szárnyakat adhat, eltávolithat a sártól: haza és nemzet, hit és erkölcs, tudás és érzés, jog és kötelesség. És ha valaha, úgy épen a háború alatt, mely a magyar dicsőség évlapjait rója kitörölhetetlenül — magyar vérrel, — volt szükségünk ezen esték élvezeteire. Egyrészt, hogy lelkünk felszállva a szellem régióiba, 1 eltávolodva a mindennapi élet röghöz kötöttségétől, megfeszített idegeink enyhülést nyerhessenek, másrészt, hogy már most előkészüljünk anagy szellemi és gazdasági munkára: az eljövendő béke Nagymagyar- országának megalapozására. A kifolyt magyar vér folyamai nemzetünknek jogokat biztosítanak, de hogy e jogok az életbe is átme?ijenek, az a mi kötelességtelj esitésünktől függ és fog még fokozottabb mérvben függni. Ebben látom én az idei esték összefoglaló nagy tanulságát, ezt a munkát akarták a liceumi előadások már most is előkészíteni. Valaha — régen — talán már ott, hol most a mi .testvéreink állanak ércfalul, a lengyelországi síkságokon, az Alpesek hófedte bércein, valamikor, mikor talán Halicsért harcoltak az Árpádok korában, vagy zsákmányért portyáztak a vezérek idejében, őseink biztositó őrei a felkelő napot, az őrleváltást harsányan köszöntötték : „Hajnal vagyon! Szép piros hajnal! Hajnal vagyon !“ Már virrad, ha a dicső jövő rózsás hajnalpirja még csak dereng is, ha a magyar nagyság aranyban, bíborban felkelő napját, mely elűzendi a véres árnyakat, még nem is láthatjuk. Mert virrad, készüljünk fel a nappal munkájára, a jó, az igaz, a szép békés eszközeivel ! Mert ki tudja, mikor szólal meg a kürt, jő az őrleváltás és riad fel az ősi jelszó : „Hajnal vagyon! Szép piros hajnal! Hajnal vagyon !“ Kitüntetések a harctéren. A király dr. Bánó Miksa váci ügyvédet, j a m. kir. 310. honv. gyalogezred nfk. had- apródját az ellenség előtt tanúsított vitéz és bátor magatartása elismeréséül a bronz vitézségi éremmel tüntette ki. Dr Bánó ügyvéd fél éve küzd az orosz fronton. — Ugyancsak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül az 1. oszt. ezüst vitézségi érmet adományozta a király Her- fert Sándor és Szefcsek János m. kir. 1 nonv. gyalogezredbeli tart. őrmestereknek, kik mindketten váci fiúk. Királya kitüntetések. A király a háborúban telj esitett kitűnő szolgálatai elismeréséül starostai Zubovits Fedor, egy gyaloghadosztálynál beosztott nyugállományú századosnak a Ferenc József-rend lovagkereszljéí a katonai érdemrend szalagján, kitűnő szolgálatai elismeréséül Polzovits Jánosnak, a budapesti kiegészítő—parancsnoksághoz beosztott nyug. ezredesnek (Vácra járt sorozásokra) a Ferenc József-rend tisztikeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján adományozta. Fegyintézeti áthelyezések. Az igazságügyminiszter Berte Károly soproni és Király Gyula szegedi kir. büntető intézeti főtiszteket a váci kir. orsz. fegyintézethez hivatalból áthelyezte. Esküvő. Menyhár Mancika, Menyhár István kedves leánya ma délelőtt esküszik örök hűséget a helybeli ref. templomban Csuka István m. kir. honvéd hadapród jelöltnek, a ki az olasz hadszintárről házassága megkötésére jött haza szabadságra. Hősi halál. Acsay János e. é. önkéntes március 3-án az orosz fronton hirtelen vérhányástól meglepve, a hazáért csendesen elhunyt. A hősi halált halt ifjú mint a magyaróvári fő- gimn. tanulója önként jelentkezett hadi szolgálatra s már több mint egy éve a harctéren küzdött. Holttestét halála helyén az ottani temetőben, külön megjelölt sirba helyezték örök nyugalomra. Lelkiüdveért most hétfőn reggel 8 órakor mondatnak gyászmisét a helybeli szent Ferenc-rendiek templomában bánatos szülei. A háborús gazdálkodás tízparancsolata. Miután a háború sikere nagy részben a azon fordul meg, hogy a központi hatalmaknak nem fogy-e el a kenyere s egyéb élelmiszere, úgy kell a gazdálkodást tekinteni, mintha az is hadjárat volna. A háború a természet mostohasága ellen, háború a kiéhezietés ellen, háború, a melynek célja a központi hatalmak népességégének ellátása. A gazdálkodásnak tehát háborús jellegűnek kell lenni, vagyis bizonyos szabályokat kell szem előtt tartania, hogy megfeleljen a háború igényeinek. A főbb szabályok, a melyeket a háborús gaz- i dálkodás tizparancsolatjának is nevezhetünk, a következők: 1. Minden talpalaítnyi földet ki kell használni. Ne maradjon bevetetlenül semmi, még akkor sem, ha nem tudtuk a vetésre úgy előkészíteni, mint a hogy rendesen szoktuk. Bizzunk Istenben, hogy áldásával kipótolja a munka hiányosságát. 2. A melyik föld két termést bír meg, ott okvetlenül próbálkozni kell vele, hogy még egy termést takarítsunk. be róla (kölest, pohánkát, tarlórépát, stb.) hogy a jövő télre minél jobban el legyünk látva. 3. A hiányzó iga- és munkaerőt igyekezzünk gépekkel pótolni s ne legyen egy géptulajdonos se, a ki kölcsönbe oda nem adja gépét, hogy embertársa is kész lehessen munkájával. 4 Egyesült erővJ sok gyenge kéz is eredményes munkát végezhet. Azért segítsük ki egymást, mert mindnyájunk közös érdeke, hogy valamennyi gazdaságnak eredményes éve legyen. 5. Fizessük ki adósságainkat, különösen a váltótartozásokat, de ha lehet sorát ejteni, szabaduljunk a bekebelezett adósokról is. 6. A tenyészállatot, valamint a növendékállatot semmi pénzért el ne adja senki. 7. Ötször annyi baromfit tenyésszünk, mint eddig. Húsinség van és a leggyorsabban ezzel lehet pótolni. 8. Különösen nagy gondot fordítsunk a sertéstenyésztésre, mert a magyarországi húsdrágaság főoka, hogy sertésállományunk nem üti meg a szükséges mértéket. A sertés gyorsan szaporodik és nő, tehát vele teremthetünk leghamarább kiadós húsállományt. 9. Termeljünk sok főzelékfélét, különösen borsót, lencsét, babot. 10. Törekedjünk korai zöldségek termelésére, mert nagy ára lesz és nagy szükség van rá. Ebben a tízparancsolatban megvannak a háborús gazdálkodás főbb szabályai. Igyekezni kell betartani őket, hogy ne teljesüljenek ellenségeink reménységei, hanem a föld, melyet katonáik védenek, teremje is meg számunkra és számukra, a mire
