Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-01-17 / 5. szám
/ ■ HuszonKilencediK évfolyam 5. szftm. Vác, 1915. január 17. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fiilér. Telefon-szám 17. A PIARISTÁK 200 éve Vácon. Az utolsó két évszázad közoktatásában kiváló szerepet tölt be hazánkban a kegyes tanitórend. Ezt a jeles rendet tudvalevőleg a XVI. században, az jegyház megújhodásának mozgalmas idejében Kalazaníi Szent József alapította. A mikor az egyetemes népnevelés tűzte ki rendjének céljául ez a nagy emberbarát, működés által ez a tanítás népszerűsitését valósította meg. Ezért terjedt el a piaristák rendje oly példátlan gyorsasággal egész Európában. De sehol sem voll reá nagyobb szükség, mint hazánkban, a hol a török kiverése, illetve a szatmári béke megkötése után a közoktatás ügye a legszomorúbb állapotban volt. Lengyelországból jöttek át hozzánk, arról a földről, mely a XVÍ. és XVII. században nyugal kultúráját hazánkkal közvetítette. Rövid idő alatt óriás népszerűségre tettek szert és valóban átalakító hatással voltak a magyar íanügyre. Vácra 1714. október 28-án Kollonich Zsigmond gróf, biboros-püspök telepítette le őket. Az első években a plébánia vezetésével, az egyházmegye növendékpapjainak tanításával, de főleg az ifjúság nevelésével foglalkoztak. A gimnáziumi évkönyvek 1717-től kezdve tüntetik fel a tanulók névsorát. Iskoláik annyira zsúfolva, hogy szinte roskadoztak a munka alatt, pedig kevesen is voltak, szegények is voltak és rendes otthonuk sem volt mindaddig, inig Berkes András nagyprépost nagylelkű adományából mostani helyükön megfelelő házhoz és iskolához nem jutottak. Alig telt el félszázad, máris nagy megtiszteltetés érte őket, Mária Terézia Migazzi Kristóf gróf püspök ajánlatára az általa alapitolt nemes ifjak intézetét, — melyet ünnepiesen 1768. május 13-án nyitott meg, — az ő vezetésükre bízta. Nemcsak Vác és környékéből kerül! ki ennek tanuló ifjúsága, hanem az egész országból. Mágnások, köznemesek és főtisztviselők nagy számban keresték fel gyermekeik íaniíása és nevelése okából a váci piarista iskolát és a nemesi konvikíust. Ebben az időben érte aranykorát a piarista oktatás. De nem csupán tartalomban, hanem külső fényben és elismerésben is. Iskolai ünnepélyeiken és szinelőadásaikon gyakori vendégek voltak Vácon: Grassal- kovich Antal gróf, Hadik András gróf, Bar- kóczy Ferenc hercegprímás, Esterházy Károly gróf egri püspök, Koller Ignác veszprémi püspök, a Szláray, Forgách, Kegle- vich stb. grófi családok. A királyi tábla és a hétszemélyes tábla tagjai is kirándultak Pestről és Budáról, hogy részi vegyenek a növendékek vizsgáin és ünnepein. Mikor 1764, augusztus havában Mária Terézia és férje I. Ferenc császár meglátogatták Vácol, részt vettek a kíséretükben volt II. József és II. Lipót (akkor) kir, hercegekkel Mária Anna és Mária Krisztina kir. hercegnőkkel a tiszteletükre rendezett szinielőadáson és nagy dicsérettel halmozták el a piaristákat. Két évvei később 1766-ban Mária Krisztina kir. hercegnő újból fölkereste Vácot, hogy férjének, Albert szász hercegnek bemutassa a piaristákat, a kiknek működése iránt mindketten nagy elismerésüket nyilvánították. 1786-ban II. József ismételten járl Vácon. Ez alkalommal megtekintette a már bezárt Theresianum épületét és meglátogatta a piaristákat is. A váci társházban több Ízben tartottak rendi nagygyűléseket és hoztak oly határozatokat, a melyek kihalással voltak az országos tanügyre is. A rend tagjainak működése nem merült ki a tanításban és nevelésben, bár ebbeli munkálkodásuk is sokféle volt, mert nem csupán a gimnáziumban tanítottak, hanem az egyházmegyei papnevelő-intézetben is, továbbá Migazzi konviktusában, a There- sianumban és a püspöki líceumban. Nagy- értékű tudományos és hasznos rendi működést is fejtettek kL A váci házban rövidebb-hosszabb ideig működtek a rend legjobbjai, igy: Dezse- riczky Imre, a jeles lörténetiró, a ki a rend spinyéri szőlőkunyhójában irta meg a város és a püspökség történetét; Horányi Elek, a ki az irodalomtöríénelemben emelt díszes emlékei nevének; Szabiik István, országos hírű fizikus, a ki az első uj szerkezetű magyar léggömböt bocsátóba fel Pesten; Dugonics András, a legnagyobb piarista, a ki magyar nyelven az első regényt irta; Oswald Gáspár, a váci Nagy- temlom és a kecskeméti Öreglemplom építési főfelügyelője; Pállya István, a nagy iskolai drámairó; Benyák Bernáí, a ki a filozófia és szépirodalom művelésében egyaránt jeleskedett; Bolla Márton, egyetemi tanár, történetiró ; Horváth Cyrill, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár, költő és filozófus; Purgstaller József ugyancsak akadémikus és egyetemi tanár, a filozófia művelője és rendfőnök; Somhegyi (Schrönk) Ferenc szintén rendfőnök és egyetemi tanár, kiváló történetíró ; Cseh Ferenc, jeles filozófus; Erdősi (Polesni) Imre, az 1848—49. évi szabadságharcnak Kapiszírán Jánosa, a branyiszkói hős; Horváth Pius költő és iró, a ki a josef- stadti börtönben sinyleü hazafiságáért; Schuszter Konstantin, a fejedelmi alapítványairól és nagy takarékosságáról hires püspök ; Vass József akadémikus, műve- lödéstörlénelmi iró; Schirkhuber Móric szintén akadémikus, korának kiváló vegyésze; Kalmár Endre rendfőnök, költő és iró; Pivár Ignác, a váci sikelnémainlézel, majd a budapesti vakok intézetének igazgatója, nagy emberbarát és jeles gyógypedagógus ; Pachinger Alajos, kiváló természettudós! Csapiár Benedeie, a rend történetirója; Hévízi János orszgy képviselő és kiváló népszónok; Hénap Tamás rendfőnök és iró. Ezek csak az országos nevűek, azok, a kiket kiváló egyéni sajátosságuk a szoros nevelés és tanítás szűkesnek tetsző körén kívül a tudomány, irodalom és a kultúrtevékenység más területeinek művelésére késztetett, de mennyi azoknak a száma, a kik közkatonákként teijesiíették kötelességüket s kizárólag neveléssel és tanítással foglalkoztak. Ebben az odaadó munkásságukban emésztették fel összes szellemi erejüket és ezért egyéb jutalmat nem kívántak, nem vártak soha, mint azt. hogy tanítványaik az éleibe kikerülve, magyar hazánknak hasznos polgárai legyenek. Két évszázadnak a lefolyása mutálja, hogy ezt a céljukat fényesen elérték. A váci gimnáziumból kikerült ifjak mindenkor becsülettel helyt álltak az élet nehéz küzdelmében, mert magukkal vitték jó tanáraik bölcs tanítását és atyai szivük szeretetének melegét. Napjainkban, a mikor a kuHűrtörekvések az iskola falain kívül is megindultak, gimnáziumunk tanárait ismét az első sorokban látjuk’. A múzeumban, a munkásgimnáziumban. a líceumban vezető szerepet töltenek be, nélkülük ezeknek az intézményeknek fennállását elképzelnünk sem lehet. A jelenből, a harmadik évszázad ha- tármesgyéjéről visszatekintve a két évszázados múltra, a büszkeség és hála kettős érzelmével állapíthatjuk meg, hogy a váci piaristák a város környéke közoktatásának elsőrangú tényezői voltak és működésükkel beírták nevüket Vác dicsőségének könyvébe. A váci Múzeum-Egyesület, mint a város kultur-egyesülete a piaristák ez áldásos munkásságát a maga egészében méltányolja és mint történelmi társaság, azzal akarja leróni adóját, hogy Kisparti János dr. titkárának könyvét kiadta, mely a váci piaristákat virágkorukban, a XVÍÍI. században mutatja be, a mikor működésüket az uralkodótól lefelé az egész ország figyelemmel kisérte és elismerte. Tragor Ignác dr. a Váci Muzeum-egyesiilet elnöke. Áthelyezés. Kmety István váci kir. járásbirósági írnokot az igazságügyminiszter, a hivatalos lap mai közlése szerint, a budapesti kir. központi járásbírósághoz helyezte át. fóincs újabb foehSwás! A városban elterjedt hírek szerint a 28-31 éves, katonai szolgálatra alkalmas népfelkelők február 15-én hivatnának be. Értesülésünk szerint ilyen hivatalos irás még nem érkezett katonai ügyosztályunkhoz és igy a bevonulás határnapjának megjelölése nem egyéb, mint önkényes kombináció.
