Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-03-25 / 23. szám

Huszonnyolcadih évfolyam 23. szám. Vác 1914. március 25 VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. ITT AZ ÍRÁS a vasútezred elhelyezéséről! Vác, márc. 24. Végre egy hiteles irás, mely kétségen kívül arra mutat, hogy a 2. számú vasúti ezredet Vácon fogja a hadügyminisztérium elhelyezni! Tegnapi napon érkezett a 4. számú hadtestparancsnokság átirata dr. Zádor János polgármesterünkhöz, melyben a cs. és kir. hadügyminisztérium nevében kijelenti, hogy a Kisvácon felül eső telkekre reflektál és ez irányban a tárgyalások sür­gős lefolytatását kívánja. A város történetében oly fontos irat tartalma a következő : A hadügyminisztérium örömmel veszi tu­domásul, hogy a város saját lelkeit ingyen ajánlotta fel a vasútezrednek, a Rákóczi- íéren építendő tiszti lakások telke azonban kicsi, mert azokat a minisztérium egy park közepén akarja elhelyezni. A város szűkös anyagi helyzetét mérle­geli a minisztérium, ezért az Árpád-utca végén elhelyezendő kaszárnyaépüleíek lei­két csak az esetben vásárolja meg a had­ügyi kincstár, ha az erre előirányzott összeg j elegendő lesz. (Ellenkező esetben a kaszár- j nya a gyakorlótér valamelyik alkalmas j pontján fog felépittetni.) Legfontosabb a kisváci érdekeltségre az átiratnak az a része, mely a 220 hoidnyi ! gyakorlótér megszerzéséről szól. A város j polgármesteri hivatalát felkéri, hogy e hó { 26-ikáig jegyzőkönyvbe foglalja a telektulaj­donosok kívánságát az árra vonatkozólag, de egyben nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a mennyiben olyan árakat követel- ■ nének, melyek a reális árakkal meg nem egyeznek, a hadügyi kincstár a kisajátításra azonnal megindítja az eljárást. (A polgár- mester még a tegnapi nap folyamán szél- küldíe az idézéseket annak a 80 telektulaj­donosnak, kiknek telkét a gyakorlótér cél­jaira átveszi a katonaság.) A hadtestparancsnokság egyben azt is közli, hogy május hónap elején a 2. számú vasútezred egy zászlóalja már Vácra érke­zik s a parancsnokság, pótkeret és a rak­tárak az alsóvárosi kaszárnyában lesznek elhelyezve, melyet a honvédelmi miniszter engedett át, a legénység pedig az elfogla­landó gyakorlótéren hordozható barakokban fog lakni. Végül pedig a hadtestparancsnokság fel­kéri a város képviselőtestületét, hogy rendkívüli közgyűlésre gyűljön egybe, me­lyen a nagyfontosságú kérdéseket vitassa meg. (Ezt a közgyűlést a jövő héten össze is hívja a polgármester.) Ez a hiteles irás tehát világosan mutatja, hogy a hadügyminisztérium döntött a vasúti ezred elhelyezéséről s ezt Vác fogja meg­kapni. A legénység egy része és a tisztek már májusban itt is lesznek, ezért a gazdák semminemű tavaszi munkál ne kezdjenek földjeiken. Tegnap a hadügyminisztériumból egy altábornagy, két ezredes és több tiszt ér­kezett Vácra, kik alaposan megszemlélik a vasútezred által elfoglalandó területeket. Holnap, csütörtökön pedig a hadíesíparancs- nokság kiküldött főtisztjei a város vezetői­vel ismét tárgyalást tart az elkövetkező teendők megbeszélésére. Vác! parlament. Irta : Mezcy István, * az Országos Széclienyi-Szövetség titkára. Budapest, 1914. márc. 23. Minden második hónap első páratlan csütörtökén egy hat-nyolc tagú társaság szokott találkozni a nyugati pályaudvar in­dulási oldalán. Ha valaki látja a sugárzó arcokat, a mellyel ezek a kocsikból ki­szállva a város felé igyekeznek, okvetlenül az! hiszi, hogy ezek a pesti urak legalább is valami dátidóra szoktak ki-kiruccanni. Pedig ez. tévedés. Káilay Ubul, dr, Czettler Jenő, dr. Gaál Endre, dr. Preszly Elemér, dr. Szundy Károly és e sarok írója, — ők j a társaság törzstagjai — korántsem valami j titulus bibendit keresve ülnek a vonatra, hanem a váci parlament gyűlésén való részvétel a céljuk. Váci parlament .... Ezt találom a leg­megfelelőbbnek a váci járási tanács két­havi gyűléseinek a méltó elnevezésére, noha úgy a tárgyalás komolyságát, mint a határozatok jelentőségét illetőleg ez a já­rási tanács felülmúlja a nagy dunaparti parlamentet. Nehogy bárki is elfogultsággal vádolhasson, a nélkül, hogy az aktuális politikai helyzettel legkevésbhé is foglal­koznék és az országgyűlés munkájáról e helyütt bírálatot mondanék, néhány pontot ki fogok ragadni a legutolsó tanácsülés tartalmas tárgysorozatából: Községi kisdedovodák felállítása. Vándor mozgószinház segítségével népies előadá­sok rendezése. Az elhagyott gyermekek védelméről való gondoskodás. Korcsmák vasárnapi zárvatartása. A kivándorlás csök­kentése. Munkásházak létesítése. Járási menedékház, nép és iskolafürdők, néphá­zak felállítás a. íme néhány pont abból a kulturális és humanitárius szempontból egyaránt jelen­tőségteljes munkaprogramból, a melyet Ivánka Pál, a járás fáradhatatlan főbírája a legközelebbi jövő feladatául kijelölt. Az ilyen nemzeti és szociális munka kétsze­res jelentőséggel bir oly korszakban, mint a milyen a mai, mikor mindannyian tud­juk, érezzük, hogy igen közel lehet az az idő, a midőn nagy fontosságú, történelmi feladatok előtt fogunk állani. Ilyenkor min­dig azt vagyunk kénytelenek kérdezni ma­gunktól, hogy a mai epigon korszak ma­gyarjaiban van-e elég erő, elég kitartás nagy feladatok teljesítésére ? Vájjon a kiet­len jelenben, a mikor a nagyszabású eszmeharcok helyett kicsinyes politikai küzdelmekben pazaroljuk el energiánkat, képes lehet-e az egész nemzet nagy misszió teljesítésére egyesülni ? Ilyen és ezekhez hasonló pesszimiszti- kus kérdések vetődnek fel önkénytelenül is minden magyar lelkében, ha arra gon­dol, hogy nemsokára elérkezheíik az az idő, a midőn a történelem mérlegében megméretünk és ha históriai hivatásunk véghezvitelére könnyűnek fogunk találtatni, akkor a magyar faj, mint súlyt nem képező, nyomtalanul el fog tűnni. A mikor fájdalommal vagyunk kénytele­nek tapasztalni, hogy a produktiv nemzeti munkának nálunk, a fővárosban mármind- inkább megfogyatkoznak a hívei, meri az a törekvés kezd érvényre jutni, a mely félre akarja tolni azokat a szilárd alapo­kat, a melyen nemzeti létünk ezer évig nyugodott és e helyett bűnös kísérletek játékszerévé szeretné lesülyeszteni a ma­gyar közéletet, akkor egyedül a vidéki ma­gyar társadalomtól remélhetjük annak az eszméknek újból való oltárra emelését, a melyeket ők sárba akarnak tiporni. Igen sok okunk van hinni és remélni, hogy a most még széthúzó, íespedésnek induló AAagyarországnak ez új nemzeti reneszánszra való előkészítése a legelső magyar megye vezető járásából: Vácból fog kiindulni. HireK. Gossmann püspöK első bérma­űtja. A grófpüspök intézkedett, hogy az idén az egyházmegye mely részén legyen bérmálás. Ez idén Jung János f. püspök helyett Gossmann Ferenc f. püspök fogja tartani a bérmautat, Lepey Emil sekrestye­igazgató társaságában. A rendelet szerint bérmálás lesz május 3—5-én Kiskúnfélegy- házán, 6-án Alpáron, 7-én Ujkécskén, 8-án Csépán, ahová a szelevényi bérmálandók is el jönnek, 9-én Cibakházán, 10-én Tiszaföldváron, 11-én Tószegen, ahová a tiszavárkonyi bérmálandók is elfognak jönni. 12-én Jászkarajenőn, 13-án Törteién, 14—15-én Abonyban, 16—17-én Szolnokon, ahová a rákóciíalvi bérmélkozók is eljönnek, 18-án Zagyvarékason, 19-én Ujszászon, 20-án Tápiószelén, 21-én Tápiószentmárton- ban, 22-én Tápiógyörgyén, 23-án János- hidán. — A munBásbiztositó pénztár Köz­gyűlése. E hó 11-iki számunkban már beszámoltunk a váci kerületi munkásbiz- tositó pénztár 1913. évi jelentéséről és zá­rószámadásáról. Ennek tárgyalására a pénztár évi közgyűlését f. hó 29-én, vasár­nap délelőtt 10 órakor tartja a városháza nagytermében. Kívánatos lenne, hogy azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom