Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-10-28 / 82. szám
n usz on nyolca dih. évi oly am 82 szara. Vác, 5914. október 28VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ara 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Mit fognak kapni az elesettek családjai? Az államnak és társadalomnak mind szélesebb mederben kell kiterjesztenie már is nagyméretű segitő akcióit s a háború borzalmainak arányában egyre több sebet kell gyógyítania, egyre több fájdalmat enyhítenie. Igen súlyos és nagy anyagi erőt megkövetelő feladat lesz az elesett harcosok özvegyeiről és árváiról való gon doskodás, ámbár illetékes helyen má ris legapróbb részletéig kidolgozták a katonai özvegyek és árvák nyugdijszerű ellátásának programját is. A nyugdijösszeg nagyságát intézményi- leg biztosítja az állam és pedig nemcsak a tisztikarnak (a tartalékos tiszteket is ideszámítva), hanem a legénység hátramara- dottainak is. Az özvegyi nyugdíj egyaránt jár a közös hadsereg, a honvédség, a tengerészet és a népfölkelői szolgálatban elesettek hátramaradottjainak. Élethossziglan, illetve újabb házasságáig jár nyugdíj annak az özvegynek, kinek férje a harctéren szerzett sebesülésben, önhibáján kívül ott szerzett járványos betegségben, vagy pedig a hadjárat fáradalmainak következtében halt meg. Hadapródör- mester özvegyének 300 korona, őrmesterének 240 korona, káplár özvegyének 120 és közlegény özvegyének 72 korona jár évente. Ha azonban a férj a tűzvonalban esett el, 50 százalékkal nagyobb nyugdíj jár az özvegynek. Ezenkívül minden törvényes gyermek után évi 48 korona neveltetési pótlék jár 16 éves koráig, ha azonban tanulmányokat folytat, a neveltetési pótlék a nagykorúság eléréséig utalható ki. A nyugdijakat valószínűen a postatakarékpénztár utján fogják folyósítani, mivel az éleíbenléínek havonta való igazolása nagyon körülményes és fáradságos lenne. A nyugdíjigények megállapítására azonban egyelőre nem kerülhet sor, de ez nem is sürgős, mert a halálozást követő hat hónapon át a családnak a hadbavonultak részére megállapítod és kiutalt segitő ösz- szeg jár. A szerényen megszabott özvegyi nyugdijat azonban még sok, méltányos esetben kegydijakkal is ki fogják bővíteni, a katonai kincstárnak egész sor erre szolgáló alapítványi összeg áll rendelkezésére. önHéntos ím ijiUaii jelentkeztek: Farkas István, Farkas József, Gács Rezső, Gerstenberger Oszkár, Gréczi Dezső, Ga- valdik Gy. Béla, Huber József dr., Hlatky Lajos, 1 íatala István, l lazafy Géza, Heinisch Richard, Ivanovits János, Kozma Lajos, Králik József, Meiszner Rudolf, B. Rúzsa József, Romeiser Vilmos, Spitz Márton, Szili András, Szondi .János, Székely Károly, Weixelbaum András és Zölley János. Szepessy-wersek. Megjelent Szepessy László főgimnáziumi tanár legújabb költeménykötete, melyből néhány szemelvényt alkalmunk voit már közölhetni. Az öt ives munka belső értékét mindenki konstatálhatja, de igazi értékét növeli, hogy minden egyes olda'a a szerb harctéren született. Ha egyéb érdeme nem lenne, akkor is köszönettel fogadnánk, hiszen a poéta-katona egy csomó népdalra irt verset és azt dalolva, azon buzdulva masíroztak lelkesen a szerbet verő bakáink ezrei. Magyar szív, a boldog családi otthon, katonái szereíeíe adnak csengő-bongó rímekben hangot e füzetben, melynek meglepően szép a kiállítása és melynek külső, belső címlapját az egyre fejlődő grafikusunk, Végh Gusztáv rajzolta. A virágos vonattól a vöröskeresztesig című meleg szívvel irt kis kötetet minden könyves boltban egy koronárt árulják. Szepessy sebéből felépülve már újra a harctéren van. Szerezzük meg az örömet neki, vegyük meg minél többen a könyvét! Tűz és a szirsíiáz« Szombat este. Bánffy Gyulának az október 17-én szép sikerrel előadott Hadak útján cimű darabjának megismétlésére lázasan készülnek derék műkedvelőink. A városra nehéz, sűrű ködfátyol borul. Kevés idő múlva Bánffy meghívására megjelennek sebesült katonáink a teremben. Közkívánatra adják elő másodszor az alkalmi színművet, de az érdeklődés még nyolc órakor is gyér. Az emeleti feljárón át menjünk az öltözőbe s nézzünk szét a szereplők között. Félig maszkírozott műkedvelők egymásnak adják a szomorú hirt: üres a nagyterem! Csak a fodrász festéke tudja pirosra festeni halvány arcukat. De mi történik most ? Szomorúan mélázó gondolataikat e pillanatban a vészharang kongása rémiti meg. Tűz van! hangzik mindenütt s az előadásra igyekvő közönség pánikszerűen rohan a pusztító elemet nézni. És a műkedvelők? Megbénult tagjaik tapadnak a folyosó márványlapjához és szomorú tekintettel néznek a távozó közönség után. Valószínű, hogy a szombat esti tűzeset nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közönség nem érdeklődött a szinház iránt. Kilenc óra, mikor az előadást megkezdik. Magáról a darabról és a szereplőkről már mull számunkban megemlékeztünk, itt csak leszögezzük a szomorú valóságot az anyagi jövedelemről. Részletezzük és összegezzük mindkét előadás bevétel-kiadását, mely szerint az első előadás bevétele 423 K 30 f, kiadása 247 K 50 f volt. Ebből az összegből a nemes célra fenmaradt 175 K 80 f. A második előadás szomorú adatokai mutal: bevétel volt Szényei Ferenc és neje 2 K 20 filléres felülfizetésével együtt 94 K 10 f, a kiadás 187 K 30 f-1 emészted fel s igy 93 K 20 f hiány mutatkozik. Ez a hiány pótolva lelt az első előadás fennmaradt összegéből, meiyet levonva, a jótékony- célra összesen 82 K 60 í-t juttat a szerző, a ki, mini értesülünk, ezt az összeget a jóléti bizottságnak adja át. Meg kell még emlékeznünk azokról az iparosokról, a kik munkájukkal fáradoztak a jótékonycél érdekében: Szinai Ferenc ácsmester, Taipas János festő és Greff József fodrász. A hősök sírján elhelyezett babérkoszorút a „Flóra“ viráqkereskedés adományozta. Uj rend a sebesüHek eEhel^e^ésében, A harctéri sebesültek elhelyezésében eddig az volt a gyakorlat, hogy a magánkórházakba és a kis egyesületi hadikórházakba is közvetlenül a csatatérről szállították a katonákat s a szükséges operációk is ott történtek. Ez a rendszer azonban a járványok behurcolása miatt veszedelmes volt. Az országos hadsegitő bizottság kórházi alosztálya tehát elhatározta az afiliális rendszeri, a ml abból áll, hogy ezentúl a kis kórházakat valamely nagy hadikórházhoz csatolják, a sebesülteket először a nagy kórházakban helyezik el és onnan a kis kórházakba csak láb- badozó állapotban viszik át. Ennek a rendszernek, a mit szisztematikusan megvalósítanak az egész vonalon, az a haszna, hogy a kis kórházak számára is biztosítja a tökéletes orvosi ellátást és védelmül szolgál a járványok behurcolása ellen. Az uj rendszeri a vidéken is meghonosítják. M « Miül!“ (A váci Jozsef-szanatórium egyesület felhívása.) Halottak napján gondoljunk kedves ha- lottainkra, de ne feledkezzünk meg — különösen a mai időben — azokról sem, kik hivatásuknál fogva élnek-halnak azért az eszméért, hogy hazánk szabadsága, nemzetünk becsülete megvédessék minden ellenségtől. Megsebesült katonáink életének megmentésére „csak egy egy virágszálat“ kérünk az élőktől, hogy az Auguszta és József szanatóriumok vöröskeresztes kisegítő kórházaiban elhelyezett vitéz katonáink sebei minél előbb begyógyulhassanak. November hó elsején városunk négy helyén megjelennek urnáinkkal városunk nemes lelkű hölgyei. Kérjük az arra menőket, hogy áldozzanak a nemzeti sebek gyógyítására néhány füll ért. Természetbeli adományok mint például: tojás, liszt, só, bab, lencse, baromfi, fehérnemű, ruhanemű stb. is küldhetők és pedig közvetlenül a következő címekre : Auguszta Szanatórium, mint vöröskereszt kisegítő kórház, Debrecen. — József Szanatórium, mint vöröskereszl kisegilő kórház, Gyula. E két helyen több száz sebesüli katonát ápol és orvosol a Szanatórium egyesület. A
