Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-10-28 / 82. szám

2 VÁCI HIRLA P Be akarták zárni a főgimnáziumot. Újabb koíeragyanus eset. — Vác fertőzve van — mondotta Vadas József dr. a város ügyvezető orvosa — félek, hogy újabb és újabb koleraesetek következnek, mert a gócot nem tudjuk fel­találni .. . A második koleraeseten még túl se va­gyunk, a harmadikról jött az értesítés a városházára. A Berkes-utcában lett rosz- szul egy öreg asszony, A főgimnázium néhány tanáránál szokott takarítani, vasárnap is ezt a munkát vé­gezte, mikor rosszul lett. Egy másik asz- ; szony támogatta haza, otthon azután lelje- sen kiütött rajta minden koleragyanus tü- ; net. Orvosi vizsgálat után rögtön a kolera- ; kórházba szállították, környezetét és azt i az asszonyt, ki haza vitte a beteget, a meg- ; figyelő kárházba internálták. A lakás fér- ; íőílenitését pedig, mielőtt abba beléphe­tett volna valaki, azonnal megkezdették. Mint minden gyanús esetről, úgy erről is telefonos értesítést lopott Fazekas alispán, a ki első pillanatban kijelentette, hogy a váci főgimnáziumot öt napra, a meg'igye- j lési határnapra bezáratja. Ezt az elhatáro­zását azonban megmásította, miután felvi- j lágositást kapott arról, hogy a takaritónő, saját vallomásából tudja a hatóság, nem j érintkezett a diákokkal. Azok a tanárok, j kiknek lakását takarította a beteg asz- j szony, beolíatták magukat a kolera-szé­rummal és lakásukat szintén fertőtlení­tették. A koleragyanus asszony a kórházbavifel után nagyon rosszul volt, állapota tegnap reggelre javult, talán megmenthető lesz az élete. A bakteorológiai intézet még eddig nem adott véleményt, vájjon tényleg kolerás beteg-e. De megjött már a második számú beteg­ről, Borovi Gottfridról szóló szakértő véle­mény, a mely kimondja, hogy Borovi kole­rában beteg. Borovi szintén a kolera-kórház lakója és ma már teljesen jól érzi magát és ar­ról beszél, hogy engedjék ki. Természete­sen meg se hallgatják kívánságát. Boroviról utólag kiderült, hogy Budapes­ten járt. Valószínűleg olt történt a fertő­zése. Már a vonatban érezte, hogy beteg. Most a hatóság arra törekszik, hogy meg­állapítsa, melyik vonatszerelvényen jött vissza Vácra és azt erősen fertőtlenítsék. Értesülésünk szerint Fazekas Ágoston vármegyénk alispánja a napokban kijön Vácra, hogy a kolera elleni védekezés végrehajtásáról személyesen szerezzen ta­pasztalatokat. Ki térjen ki? Múlt számunkban irtunk már arról a gyilkosságról, mely a gombhidi téglagyár mellett törtönt. Tiz kocsin Nézsáról gabo­nát szállítottak Vácra, az utolsó kocsin Marócsik József ült. Szemközt hajtott velük Fitos Pál vácdukai gazda, a ki a szőri erdőből fát vitt haza. Az utón egyik sem okait kitérni a másikának, a miből parázs verekedés támadt. Fitos úgy vetett véget a vitának, hogy kirántotta kését és Morócsík oldalába szúrta. A súlyosan sérült embert behozták a váci kórházba, de segíteni nem tudtak rajta. Költésiét felboncolták. Fitost a rendőrség azonnal letartóztatta és átadta a pestvidéki kir. ügyészségnek. Újabb bizalmi nyilatkozat Borbély Sándornak. A közoktatásügyi minisztériumnak — vájjon van-e ki erre figyelmezteti? -- fo­galma sincs arról, hogy mekkora ellen­szenvet és felzúdulást keltett Borbély Sán­dor igazgató ellen hozott határozatával. A város közönsége napokig tárgyalta az egyre világosabban látható üldözést, melyben Bor­bélynak része volt és van, most pedig rátért arra, hogy elégtételt szolgáltasson érte a köz­tiszteletben álló férfiúnak. Irtunk arról, hogy j a váci kaszinó-kör milyen formáját válasz i tolta rokonszenvének megnyilatkozására, most hirt adhatunk arról, hogy a váci és vácvidéki magyar védőegyesülel állt teljes önzetlenséggel, nyíltan és nagyrabecsülés­sel elnöke mellé. A védőegyesület Ivánka Pál társelnök vezetése alatt tartotta hétfőn közgyűlését, melynek egyetlen tárgya az egyesület elnökét ért támadás volt. Egy­hangúlag meleg, elismerő határozatot fo­gadtak el. a melyet Írásban foglalva mind­annyian aláírtak. Az aláírások közt igen sok a vidéki tagé. A gyűlés után mindany- nyian felkerekedtek, hogy a bizalmi nyilat­kozatot átadják és élő szóval is biztosítsák agilis elnöküket bizalmukról és szerete- tükről Ivánka Pál szavai után Borbély meg­hatva fogadta a bizalomnyilvánitást. Meg­törte energiáját mondotta válaszában — a méltatlan üldözés, erőt, hogy elviselhesse, azoktól kapja, kik szeretettel és elisme­réssel nézték munkálkodását az intézet falain túl is. Miután megígérte, hogy rövid ideig vezeti még az egyesület ügyeit, a je­lenvoltak mindegyike külön is biztosította Borbély Sándort, hogy értékes munkássá­gán a kicsinyes vádak megtörnek és nem­csak Vác, de az egész ország társadalma igényt tart továbbra is lelkes, vezető irá­nyítására. A váci kozák. Ehhez a kis történethez sem kell kom­mentár. Egyik nagyobb váci cég a rendőrkapi­tány felszólítására a külső kaszárnyába internáltak közül választott kocsist. Az uj kocsis történetesen Oroszország egy volt harcos katonája volt: kozák. Három hétig vett részt a harcokban s mikor már majd éhen veszett, nem gondolkodott sokáig, egy faluban négy koronáért eladta a lovát, mikor a négy korona elfogyott, egy koro­náért a köpenyét, végül pedig, mikor újra éhezett és nem volt mit eladni, jelentkezett a magyar bakáknál. Néhány nap múlva már az esztergomi táborban volt, aztán Vácra került, mig most foglalkozáshoz jutott és mondják, jobb kocsist az orosz kozáknál elképzelni sem lehet. Szereti az állatot, dolgozik, naphosszat megállás nélkül, szóval megér­demli fizetését, melyet havonkint fog meg­kapni. A napokban nagy hajlongások közt meg­állt a gazdája előtt, kezet is csókolt volna, ha engedik. — Nagyon szépen megkérem, mondta orosz-tót-német szavak keverésével, hegy nekem hetenkint három rubelt adjanak ki a fizetésemből. — Minek az neked, kozák ? Igaza van, minden jóval el vagyok látva, dehogy mennék én még valaha vissza Oroszországba. De tetszik tudni, ott künn, a kaszárnyában van még két kozák. Nem kellettek senkinek, nincs egy kopek­jük sem. Azoknak adnám. . . A váci kozák zsidó vallású. Választás lesz Kisvácon. Bárdos Ernő egyik öröké, a megyebizott­sági tagság legközelebb betöltésre kerül. A polgármester, mint alispáni megbízott a választási november 16-ikára kitűzte. Kis­vácon megint élénk lesz a hangulat, mert bizonyos, hogy nem várhatunk egyhangú választást. A választás elnöke Sáfár Béla, helyettese Göndör Sándor lesz. Hir szerint Kolossváry Mihály és id. Intzédy Soma lesznek a je­löltek. Katonáink beoltása a kolera ellen. N. W. Tagblatt harctéri tudósítója a kö­vetkező táviratot küldte lapjának. Az oszt­rák és magyar hadseregben ezekben a napokban a lehető legnagyobb terjedelem­ben végzik a profilaktikus koleraoltást, a melyhez szükséges szérum-anyag megér­kezett. Ez összesen százhúszezer csomag. Az oltáshoz nem kell valami különös ké­szülődés. A legénység sorba áll, mellén mindenki kigombolja a kabátját és az in­gét, a jobb mellén mindenkit jódtinkturával ecsetelnek, azután az injekciós fecsken- dezővel beoltják. E közben a katonát ki­kérdezik személyi adatai felől és ezeket az adatokat beírják az oltásról fölvett jegy­zőkönyvbe. Az orvos flaslromoí ragaszt az oltás helyére és a beoltott katona eltávozik. Az egész kezelés fél percig tart. Az uj koleragyógyitás tanulmányozását a Balkán­háború alatt különösen a Balkánra küldött Busson Brúnó dr. speciálisia végezte, a ki most mint ezredorvos, egy tábori labora­tóriumot vezet. Bebizonyult, hogy az oltás legalább is az esetleges kolera nagyon enyhe lefolyását biztosítja. Az oltást egy hét múlva megkell ismételni. Semmi kelle­metlen következménye nincsen és hatása három hóanpig tart. Mozgó oltó-bizottságok beutazzák most az egész operációs terüle­tet, úgy, hogy hadseregünknek a legrövidebb idő múlva egyáltalán nem kell már félnie a veszedelmes járványtól. A váci motoros első munkája. Szombaton este nyolc óra felé megkon- dultak a harangok a tornyokban és tűzet jeleztek. Az alsó város felé köd ült az ut­cákon és a ködöt vérvörösre festették a lángok, hogy a veszedelem még nagyobb­nak lássék. Százak és százak indullak meg a tűz nézésére és a Petőfi-utca elején néhány perc múlva alig lehetett mozogni, oly sokan voltak. Lőwenstein Tivadar pék­mester Petőfi-utcai házának istálló része égett roppant nagy lángokkal. A tető kát­rányos lemezből állott, alatta sok széna és szalma, hogyne mutatott volna nagyot a tűz! Derék tűzoltóink arca azonban ragyo­gott és szinte formálisan lenézték a vizet szálliló lajtokat. Ennek pedig az volt az oka, hogy végre alkalmuk volt a hosszú ideig készült, még hosszabb ideig várt benzinmotoros fecskendőjüket kipróbálni. Első szerelés volt, hogy ne várták volna az ő „negyvenkettesük“, működését! Täu­ber Ferenc parancsnok, ki katonai szolgá­latot teljesít, itthon volt és ő vonult le a motoros fecskendővel a Berkes-utcán át a Dunához. És busz perc-múlva a kongatás után 2 Géza király-téren, Fő-utcán, Iskola- utcán át rohant a víztömeg a tömlőkben: rövid idő múlva vége volt a tűznek. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom