Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-05-19 / 39. szám

2 V A C í HÍRLAP ott látható deresek. Bizony a deresről is ma már kevesen tudják, hogy milyen volt. Kezdetben a deres egyszerű pad volt. Ilyen is van a múzeumban. A kegyetlen ütések azon­ban heves fájdalmat okoztak s ha valaki bár­minő megadással is viselkedett, mikor a de­resre került, az ütések alatt ösztönszerűleg is védekezett. Szükséges volt tehát az elitéltet a dereshez erősíteni. így jöttek létre idővel a deresnek különféle alakjai. A városokban szokásos kegyetlen kerékbe­törésekre emlékeztető kerék is van a múzeum­ban, bár csak másolatban. Mindössze két ere­deti kerékbetörő kerék létezéséről tudunk; egy van a pozsonyi és egy a nagyszebeni városi múzeumban, mert az itt lévő másik egészen csonka. Egy régi büntetésünk emléke máig is él a nyelvünkben. Ez a pellengérezés, a szégyen­szemre való kitétel. A piacon, a templom, vagy községháza közelében állították föl a pellen­gért, többnyire fából, vagy kőből. A kit szé-^- gyenszemre kiállítottak, rendesen hozzá is erő­sítették a pellengérhez, azért a pellengéren többnyire még néhány nyakvas és kézvas is volt. Szokás volt a nyakba követ, vagy szé­gyentáblát is akasztani. Ilyen a székesfehérvári szégyentábla, a melynek egyik oldalán a kö­vetkező fölirás olvasható: Mivel az mostoha anyjukat meghurcolták, édes atyjukat pediglen taszigálták, másoknak például hét napi kintállásra és kétszerié való pálcázásra Ítéltettek. Sok helyütt a botozást is a pellengérnél hajtották végre. Bőséges tanulmányt nyújtanak a bűntettesek különböző csoportjainak az arcképei. A közel ötven év előtti betyárvilág főbb szereplői, a kiktől gróf Ráday Gedeon vas kitartása men­tette meg az országot, ugyancsak ott vannak már a múzeumban. Merőn tekintenek le a fal­ról arra a hatalmas, megvasalt fekete kopor­sóra, a melyben nem egynek a hulláját szállí­tották a mindent adó és mindent bezáró anyaföldbe. Több ezer darabot tesznek ki a bűnösök által fogságuk ideje alatt készített tárgyak, a szökés kísérleti eszközök, rajzok, festményeik, Írásaik, verseik mind egy-egy érdekes megnyil­vánulása a bűnöző, a szabadságtól megfosztott szenvedő lelkének. Sz. Gy. HireK. 80 tagú színtársulat nálunk. Az újpesti népszínház két hétre tervezett vendégjátékát junius 15-én kezdi meg a Kúrián. Mióta Pesti Ihász Lajos, Aradi Gerő színigaz­gatók látogatták Vácot (pedig ennek már több, mint negyedszázadja!) oly nagy színtársulat nem járt nálunk, minő az újpesti népszínházé. 15-20 tagú, ötödrangú társulatok vonultak fel a minden évben a Kúriára és követelték, hogy a fővárosi színházakat látogató váci közönség pártfogásukba vegye. Most végre kapunk olyan társaságot, mely­nek nyolcvan tagja van s nem egyik tagja a fővárosi színpadok ismert színésze, vagy szí­nésznője volt. Nem érdektelen megjegyezni, hogy ez a nagy társaság Vácon található színpadok közül egyiket sem használhatja, mert nem fér el rajta. Ezért teljesen uj, nagyobb színpad készítését már el is kezdették. A színtársulat a következő tagokkal jön Vácra: P. Kornai Margit, igazgató. Bródy István művezető-igazgató, Garay Károly titkár, Pártos Bence dramaturg-titkár, Balog Béla, Szőregh Gyula, Peterdy Sándor rendezők, Kun Richard karmester, Csala Pál korrepetitor, Ernyei Emil főügyelő, Bartha Dezső segéd-ügyelő. Nők: A. Nagy Vilma komika, Fehér Olga koloratur- énekesnő, Farkas Margit drámai szende, Frak- nói Ilona hősnő és társalgási színésznő, Kar­men Julis s. komika színésznő, Neményi Blanka szubbrette-énekesnö, P. Kornay Margit Ope­rette és népszínmű énekesnő, Rajna Alice naiva, Sellő Renée vígjátéki Soubrette, So- mossy Renée énekesnő, Szilágyi Berta anya- szinésznő, Aradi Margit, Bogár Gizella, E. Havi Rózsi, Harsányi Ilona, Kőris Boriska, G. Pálffy Margit, Molnár Mariska, Sárkány Mici, Szi­lágyi Manci, Varga Lidi kar és segédszinésznők. Férfiak: Balogh Béla operette és népszínmű baritonista, Boda Ferenc operette és népszínmű tenoiista, Ernyei Emil kedélyes apa, Lajthay Károly hősszerelmes, Lukács Nándor operette komikus, Peterdi Sándor drámai apa és jellem- szinész, Somogyi Kálmán naturbursch, Szőregh Gyula énekes bonvivant, Vákár Vilmos buffó komikus, Vadas Rezső énekes, Aradi Gerő, Andorffy Béla, Bartha Dezső, Csepreghy La­jos, Egyházy János, Győry Ákos, Nemeskey Ferenc, Rédey Frigyes, Sándor Jenő, Vecsey Emil kar és segédszinészek. Zenekar: Svoboda Ferenc zenekarigazgató, koncertmester, Gerlicky Fernnc, Lesnyák Lipót I. hegedűsök, Kiásná József, Kovács Ede II. hegedűsök, Pollácsek Henrik violás, Kuden István cellos, Mészáros Károly nagybőgős, Dus;nesz Richárd fuvolás és piccolos, Thury Peregrin oboás, Bognár Dénes I. klarinettos, ifj. Pasek Antal II. klarinettos, Skricik József I. trombitás, Amberg Henrik II. trombitás, Kreutzer János I. kürtös, Hubacsek Szaniszló II. kürtös, id. Pasek Antal posaunos, Krbetz Rudolf ütőhangszeres, Csala István hárfás. Műszaki személyzet: Koháry Gyuláné pénz­tárosnő, Győry Ármin főruhatáros egy segéd­del, Tóth István főkellékes két segéddel, Jávor József fővilágositó, Domokos Elek diszmester, Plenta József, Csurgó Viktor, Bálint Mihály, Kraft József diszitők. A társulat tizenöt operettet fog előadni. A darabok a következők: Leány vásár, Kis gróf, Eszemadta, Ártatlan Zsuzsi, Lengyel menyecske, Ezred apja, Kornevillei harangok, Cirkusz, Provancei vándor, Cigányszerelem, Gésák,Tatár­járás, Hoffmann meséi, Drótostót és Halhatat­lan lump. Az összes darabokat bérletben adják s a 15 előadásra 25 K a bérlet ára. — Az állami tisztviselőn, a drágasági és családi pótlék ügyében f. hó 19-én (vasár­nap) délután három órakor Budapesten, a régi képviselőházban rendkívüli országos kongresz- szust tartanak. Az Orsz. Egyesület váci köre e heti választmányi gyűlésén elhatározta, hogy a kongresszust táviratilag üdvözli s kívánatos­nak tartja a váci tisztviselők részéről is a minél tömegesebb megjelenést. A kongresz- szusra leutazók vasárnap délután egy órai gyorssal indulnak Vácról. — A váci magyar védöegyesület alkotása. A magyar védöegyesület váci és vácvidéki fiókja abban különbözik a többi, sajnos, talán az összes testvérintézményektől, hogy dolgozik. Most a legszebb és leghumá­nusabb intézményére szándékozik feltenni a koronát: tagjait e hó 24-ikére közgyűlésre hívja egybe, hogy a tanulatlan siketnémák foglalkoztatójának megalkotására felhatalmazást nyerjen. A tervezet kész, azt nyomtatásban is kiadták s valószínűleg a közgyűlés lelkesedve a szép eszme iránt adja beleegyezést a meg­valósításához. — Az ambiciózus dalárda. A dalárda — a mint azt keddi választmányi gyűlésén elhatározta — a heidelbergi Diákéletet szep­tember 15-én fogja előadni. A színdarabban számos énekszámmal, továbbá kisebb-nagyobb szerepekkel az összes dalárdisták résztvesznek. A mint értesülünk, a főbb szerepeket a követ­kezők fogják játszani (a férfi szereplők mind dalárdisták): Gindrich Erzsiké, Hangay Hilda, Záborszky Árpád, Matzenauer Ferenc, Bárdos Ernő, Trska Viktor. Szép József, Borbély István, Roller Gusztáv és Szentgyörgyi Gusz­táv. Az első próbát már tegnap este megtar­tották. — Egy köriratban, mely igen lelkes hangon van tartva, egész programot ad a dalárda, melyből adjuk a következő részt. Május 19-én (vasárnap) d. u. 5 órakor a Siketnémaintézet dísztermében a Magyar Védő­egyesület zongora-avatásán a Dalárda a Szó­zatot énekli. Május 27-én (pünkösd hétfőjén) délelőtt 10 órakor hölgyvendégek társaságában kirándulnak valószínűleg a kies szokolyai völgybe. Junius 1-én (szombaton) este hét órakor a Dalárda évi rendes közgyűlést tart a Lövöldében, mely után ugyanott örökös tb. karnagya, Ulrich Károly tiszteletére nyuga­lomba vonulása alkalmából társasvacsorát rendez, a hol szintén énekelnek. Elhatározták, hogy a rendes heti dalpróbákat ezentúl is megtartják és pedig kedden és pénteken esti nyolc óra­kor a Dalárda helyiségében. „Ismételten kérjük dalostestvéreinket, hogy a dal és egymás szeretetében tartsunk össze s legyünk ott mindig a próbákon és a szerepléseknél, hogy mostani jó hírnevünket ne csak megtarthassuk, hanem növeljük is!“ — Zászlószentelés. Holnap, vasárnap d. e. 9 órakor lesz a felsővárosi templomban a váci iparosok kongregációjának zászlószen- telési ünnepélye. A szentelést Schmidt János prelátus-kanonok végzi, az ünnepi szónok pedig Kolossváry Mihály prépostkanonok lesz, ki az iparosokat érdeklő napi kérdéseket fogja fejtegetni. Az egyházi ünnepélyt a Lövöldében banket követi. — Halálozás. Egy közismert és köztisz­teletben álló alakja a váci társadalomnak tűnt el ismét. Bőnyi és mezőeőrsi Iványos Kálmán földbirtokos élete 76-ik évében hirtelen meg­halt. Temetése pénteken délután ment végbe. Hült tetemei fölött Fábián János ref. lelkész mondott beszédet és imát. Ny. b.! — Zongoraavatás. A magyar védő­egyesületnek tagjai az egyesület részére rész- jegyek jegyzésével hangversenyzongorát sze­reztek, melyet a siketnémaintézet ünnepi termében helyeztek el. Ezt a zongorát hang­verseny keretében ma, vasárnap délután avatják fel. Hermann Antal dr., Borbély Sándor beszé­det mondanak, Borbély Sándorné, Benkő Mór, Vendéghegyi Géza zongorán, Benkő Alice és Lázár Ottó dr. hegedűn adnak elő zeneszá­mokat, Heverle Paula, Osváth Pál pedig énekelni fognak. Belépő dijat a hangversenyen nem szednek. — Máriaremetére. A Katolikus Sajtó­egyesület Fővárosi Hölgybizottsága május 27-én, pünkösd hétfőn zarándoklatot rendez Mária- Remetére. E napon délelőtt 10 órakor a templomban Walter Gyula c. püspök mond szentmisét, mig a szentbeszédet P. Bangha Béla S. J. tartja. Ugyanakkor a szabad ég alatt tábori misét és szentbeszédet mond Kolossváry Mihály váci prépost-kanonok. Részvételi jegyek 5, 4, 3 és 1 koronáért a Hölgybizottság irodájában (IX., Kálvin-tér 8.) kaphatók. Ugyancsak Mária-Remetére zarán­doklat megy f. hó 21-én Budapestről. Ezt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom