Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-06-16 / 46. szám

Huszonhatodih évfolyam

46. szám.

Vác, 1912 junius 16.

VÁCI HÍRLAP

Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap.

Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Bercsényi Dezső.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.)

Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17.

Csendes érdeklődés.

(,Közgyűlés a városházán.)

Vác, jun. 15.

A nyár meglátszik a közügyeken. Akár úgy vesszük, hogy a szőlő, mező, föld elvunja a közérdeklődéstől az ingujjra vetkezett városatyát, akár úgy, hogy az érdeklődés legkisebb még azoknál is, a kik jobb hiján a közgyűlési terem hűvösségébe vonultak emberarcot, társaságot keresni. Hát egy egy kicsit megjárták, mert egészben, mikor a polgármester megnyitotta a közgyűlést — a rendest — egészben 12, mond tizenkét városatya tolongott a rendbeszedett széksorokon. (Egy-egy nem is jutott minden sorra.) Ennek aztán az lett a következménye, hogy csak úgy kongott a szép terem. Szó szoros értelmében. Minden szó tízszer verődött vissza a fehérbe stiiizált buza- kalászokon s az elnöklő polgármesternek a tizenkét városi képviselő közt eleinte ugyancsak rázni kellett a csengőt, hogy csendet teremtsen és meghallgassak Göndör Sándor dr. főjegyző előterjesztéseit.

A vásártér parcellázása.

Bevezetőben szép szavakkal paraiiiaiíak cl Tragor Ignácot, a kinek helyére mint legtöbb adófizető Müller Antal kerül a képviselőtestületbe. De a hátul kullogó virilistáknak megint gondot okoz, vájjon bejönnek-e ismét a közgyűlésbe, mert a törvény szerint már kiküldték Fóti Gyula elnöklete alatt Miltényi Aurél és Váró Károly városatyákból álló bizottságot, hogy jövő esztendőre állítsák össze ama hatvan boldognak névsorát, a kik Vác város virilistái lesznek.

Fel kell még jegyezni, hogy Bárdos Ernő átrohant nem egészen egy perc alatt vagy tizenöt iLletöségi ügyön, de kivételesen nem a sablon szerint. Mert a tizenöt közül egyetlen esetben — a Dózsa kiskorúaknál — elismerték Vác város illetőségét. No, mióta közgyűlés van, aligha esett meg, hogy ne iparkodott volna az előterjesztések alapjan szabadulni az illetőség elismerésétől . . .

Itt azután arról is Írunk, hogy mi lesz a vásártér parcellázásával. A polgármester egyszer — vagy két év előtt — spontán ígérte be, hogy megfogja mondani minden rendes közgyűlésnek, hogy egyiktől a másikig ebben a nagyon vart kérdésben mi történt. Oly régi ez az Ígéret, hogy az időközben megszaporodtak városatyák közül egyik sem tarthatta számon. Hát a nagy nyilvánosság nevében kérdeztük :

— Mi lesz a kiegyezéssel ?

A polgármester szívesen válaszolt:

— Meglepett, hogy oly kevesen vannak a közgyűlésen és ily érdeklődés mellett igazán nem csodálhatni, hogy elfeledkeztem róla. Különben pedig megnyugtatásul ennyit : a kiegyezés kész. A püspök nincs itthon, választ nem kaphattunk, de az őszi közgyűlés bizton abban a helyzetben lesz, hogy ezt a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kérdést elintézheti . . .

Uj parcellázás.

Még mondja valaki, hogy Vác olyan, mint volt egy negyed század előtt ! Rövid egymásutánban a negyedik parcellázási kérvény a közgyűlés előtt. Most Jakab János és társai kérik, hogy a lemezgyár mellett levő területet tizenhat házhelyre oszthassak. A közgyűlés csak az útra kívánt egy részt, aztán az engedélyt megadta. Ott már egész kis városrész emelkedett fel egész csendben.

Az alispán jubilál. Hát Vácnak is ki kell tenni magáért, mert jubileumi emlékalapot' akarnak létesíteni a vármegyén. A pénzügyi bizottság ötszáz koronát javasol.

— Sok! mondják a ritka széksorok között, sőt meg is ismétlik, de az elnöki emelvényhez nem jut el a lehelletszerű ellenvetés és sietnek tovább.

Malik, Korpás, Löwy, Lőwinger.

Most egy csomó apró kérés. Malik mester az uszoda támogatásai kéri. Többet nem kap, mégis 130—150 koronáért jegyet vesznek tőle. Korpás Jánosné pedig, a kinek férje heiypénzszedő volt, kegydijat kíván. Elutasítják, mert ott, a hol Korpás működött, nincs se nyugdíj, se kegydij. De ha az özvegy szegény, a városi szegényalap segélyezni fogja.

Lőwy Herman sem járt különbül. Ott kell hagynia bolthelyiségét, arra kérte a képviselő- testületet, hogy a fehérek temploma mellett ideiglenes árúbódét álli-thasson fel. Hát a pénzügyi bizottság egyenesen ellenzi. Wohl Henrik hallatja a szavát és humánusan kéri, engedjenek a kérésnek, hiszen Lőwy adófizető. A polgármester lecsap rá, hogy nemsokára a látszólagos szigorúságból engedjenek.

— Ha Lőwy adófizető, mondja a pénzügyi bizottság véleményének védelmére kelve, hogyan kívánhatja, hogy azokat szorítsa ki arról a helyről, a kik 30—40 év óta heti vásárokon ott árusítanak, a kik szintén adófizetők? De legyen nyugodt a felszólaló képviselő úr, Lőwy Hermannak, inig uj helyi - eget kap, a városháza egyik üres boltjában adtunk helyet és ez olcsóbb lesz neki, mintha a fehérek mellett építene elárusító bódét.

De ennek a felszólalásnak volt helyes folytatása is : A bizottság jelentést kér a legközelebbi közgyűlésnek, milyen címen készítettek ott két nagy és állandó bódét a cukorkaárusoknak ? Helyeseit mindenki a képviselőtestületben, de nem jutott eszébe senkinek sem, hogy praktikusan tovább folytassa : 'A fehérek temploma mellett a város miért nem építteti meg azokat a hentes és mészáros elárusító helyeket, a melyre legutóbb is felhívta a föld- miveiésügyi miniszter? Ugv keresik a városházán az uj jövedelmi forrásokat és ez haszon is lenne, meg a közegészséget is szolgálnák, mert nem nyitott sátorban kerülne a hús eladásra. A képviselőtestület sablonszerű nemtörődömsége és hallgatása igazán rendőri beavatkozást kíván ebben a kérdésben.

A háromlyukú hídnál ott éktelenkedik egy kavicsbánya. A mikor a dunaipolyvölgyit építették, a város jó üzletnek gondolta és Lőwinger F. Sándornak megengedte, hogy onnan kavicsot szedjen. De mert a villamosnak ebből a bányából kavicsot ajánlott fel a képviselőtestület, Lőwinger érdekeit látta sértve és port indított. Nem is egyet. Többet. Az apróbbakat elvesztette, a nagyobb folyik. Most békülnek. A bérlő beszünteti a port, a város a béiletet megszűnteti, de Lőwinger tartozik 6718 K 70 fillért a jövő hónap 15-ikéig bérlet címén megfizetni. Már csak azért is, hogy béke legyen, meg hogy jobban tudják azok, a kik csinálták, elfogadták megint szó né'kiil az előterjesztést.

Város csatornázása = 800,000 K.

Vízvezeték csatornázás nélkül nem képzelhető el. A multi közgyűlés a vízvezetékről már határozott, most jöttek az utóbbival. A polgármester nagy előzékenységgel magyarázta, hogy kétféle csatornázás van : az úsztató és az elválasztó rendszerű. A Váci Hírlap olvasóinak nem kell külön magyaráznunk, mert hosz- szabb cikkekben irtunk arról, hogy milyen csatornázó megoldások vannak. Az úsztató rendszer mellett másfélmillió koronára lenne a városnak szüksége, ezt azonban képtelen a város adózó polgárság elviselni, ezért az elválasztó rendszerű írnázás mellett kell állást foglalni márcsak azért is, mert a mi városunk kívánságainak teljesen megfelel és mondhatjuk-e : csak 800,000 koronába kerül. Váró Károlynak volt egy helyes indítványa ehhez, a melyre kimondották, hogy a megvalósításkor tekintetbe vesznek.

A közgyűlés azután rámondta, hogy igy lesz jó, a bizottság meg okoskodja ki a legközelebbi közgyűlésnek, hogy ezt a milliót hol veszi. (Akkora talán már a belügyminisztériumban sem nyaralnak és a vízvezetékünk ügyében is döntenek!)

Mit adunK a pályaudvarhoz ?

A polgármester elmondotta, hogy a váci pályaudvart bővítik. Azt kívánja a miniszter, hogy a város járuljon hozzá, mert a bővítés anyagi erkölcsi hasznot jelent Vácnak. Hát mit ajánlott az alkudozó bizottság? Ingyen telket a kibővítéshez a városéból (az vagy 30—40 négyszög öl) aztán ingyen földet és kavicsot a város bányáiból. A miniszter azonban azt kívánja, hogy szállítsa is a kavicsot a helyszínére. A mávnak vannak mozdonyai, kocsijai — mondja a közgyűlés — azzal olcsóbb a szállítás, mintha fuvarosokkal, a kiket fizetni kell, vagy százezer köbmétert kellene a városnak a bányából szállítani.

A vámoknál telefon van. Eddig féláron fizetett érte a város, most a miniszter egész árat kíván. A tűzoltóparancsnok a tűzoltás, a rendőrkapitány pedig a közrendészet címén kéri, hogy ha drágább is a telefon, akkor is legyen a vámokon, sőt a. rendőrkapitány a lakását is be akarja kapcsoltatni a vonalba.

— Hát a telefon legyen drágább, — mondák a városatyák — de a Kálló Antal a la-