Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-05-08 / 36. szám
2 V A C 1 KIHLAT vonva, melyen fekete szélű rózsaszínű rózsák voltak elszórva. A baloldalon pasztelkék és halvány rózsaszín mályvabokréta. A selyemből varrt virág és bogyó is nagyon kedvelt ka- lapdisz. Mindent egybevetve, azt mondhatjuk az idei kalapdivatról, hogy a karimát keskenyen szegélyezik tafotával vagy bársonnyal, mely a disz színével megegyezik. A plöröz átadta a maga helyét előkelő testvérének, a structollnak, melyet göndöritetlen vagy göndörített állapotban egyformán kedvelnek. Újdonság a rojtos szélű pettyes fátyol, de ezt csak igen nagy kalapon viselik. A napernyőnek most is még karcsú és magas a nyele, a mi a használatban meglehetősen célszerűtlen. A tafota, mely annyira egyeduralkodója az idei nyári divatnak, itt is a maga számára hódította meg a teret. A szintjátszó tafota és a „taft cameleon“ a legkedveltebb. Gyönyörű kivitelű tafotaernyőket láttunk éppen nem közönséges színárnyalatban. Legszebb a zöld és szamócaszin, a pasztelkék sárgával, a tengerészkék pirossal, a zöldeskék sárgával stb. A hozzászőtt szélminta a napernyőn is szépen érvényesül. A könnyű selyemmel bélelt ernyők nagyon kedveltek és szép volt egy mohazöld ernyő fehér selyembéiéssel. A nyelét patináit szamárrózsa és fehér meg zöld tafóta- szalagból kötött csokor díszítette. Kedveltek a skótkockás, fekete-fehér csikós ernyők is, széles fekete szegélyezéssel. A hímzett fehér vászonernyő mint mindig, most is nagyon kedvelt lesz. A cipő formája nagyon eltér attól, a minőt mostariig megszoktunk. A hegyes forma majdnem teljesen háttérbe szorította a széles orrút. De még a kényelmetlen formával sem elégszik meg a divat, hanem ránk parancsolja az oly kevéssé hajlékony lakkot.A félcipő glaszé vagy svédbőrből készül, de abból nagyon kevés látszik, mert a cipő feje lakk és ráfekszik a világosabb bőrre. A magas széles amerikai sarok helyett is most francia sarkot viselnek. Aharisnya színe alkalmazkodik acipő színéhez. Párisból hire jön egy lyukacsos fekete selyem harisnyának, mely alatt zöld, kék, sárga stb. színű harisnyát viselnek. Ha már most az alsó harisnya megfelel az öltözék színének, köny- nyen kelti azt a hatást, mintha a fekete harisnya tarka selyemmel hímzett volna. Ez is egyike a szép, de elég költséges divatujdon- ságoknak. HireK, — Gróf CsáKy püspöK Hatvanban. Megyés főpásztorunk most kezdette meg jung János f. püspök kíséretében bérmaútját s vasárnap hatvani hívei közé ment. Hatvan közönsége felekezeti különbség nélkül páratlanul nagy melegséggel fogadta az egyházmegye fejét. A képviselőtestület határozatára diadalkaput állítottak s az érkező főpásztort, kinek kíséretében Gossmann Ferenc preiátus- kanonok van, a község főjegyzője üdvözölte. A bérmálást Jung püspök segélyével teljesítette a főpásztor, a ki szombaton érkezett Hatvanba. Két küldöttség tisztelgését fogadta az egyházmegye főpásztora a templomi aktus után: a hatvani állami tisztviselőkét, melyet Róse Gyula Ítélőtáblái biró vezetett és egy monstre küldöttséget, melyben az összes felekezetek és egyesületek vettek részt Farkas Dezső főjegyző vezetése alatt. Odray Celesztin hatvani prépost a grófpüspök tiszteletére diszebédet adott. Főpásztorunk délután a nagy község népének ovációi között automobilján visszatért Budapestre. Öt nagyobb községben fog még bérmálni, de minden nap visszatér Budapestre. A körút további részén Jung püspök osztja ki a bérmálást, kivel Lepey Emil karkáplán, sekrestyeigazgató utazik. — Tűzoltóink diszérme. A király felhatalmazása alapján a belügyminiszter tűzoltás és mentés terén negyedszázadon át teljesített érdemes tevékenység jutalmazására alapított diszéremmel Bunyata Vince alparancsnokot, Mischler Kornél szakaszparancsnokot, Paczolt Ferenc, Müller Ignác és Oszátzky Pál segédtiszteket tüntette ki. A diszérmet vasárnap, e hó 12-én délelőtt 11 órakor fogja a városháza közgyűlési termében dr. Zádor János polgármester ünnepélyesen feltűzni a kitüntetettek mellére. — A legkisebb járás népessége Múlt számunkban közöltük a váci járás községeinek népszámlálási adatait, most a legkisebb, de legújabb járásét, az aszódiét is adhatjuk. A m. kir. statisztikai hivatal az 1910. évi népszámlálás eredményét hitelesen a következőleg állapította meg az aszódi járáshoz tartozó községekre: Aszód 3989, Bag 2352, Boldog 2775, Domony 1296, Galgagyörk 862, Galga- héviz 2206, Galgamácsa 1826, Hévizgyörk 2024, Iklad 1014, Kartal 2315, Túra 5576 és Verseg 2347 lakossal. Az aszódi járáshoz tartozó községeknek eszerint összesen 28,582 lakosa van. — Az országgyűlési képviselőválasztók ideiglenes névjegyzékét az 1913. évre most küldte le a községeknek a vármegye központi választmánya. A névjegyzék, valamint a folyó évi névjegyzékből kihagyottak névjegyzékei a városházán május 5-től május 25-ig bezárólag közszemlére ki vannak téve, hol azok délelőtt 8—12 óráig megtekinthetők és délután 2—6 óláig lemásolhatók. A választók névjegyzéke ellen a felszólamlások május 5-től 15-ig Írásban benyújthatók. A felszólamlások szintén mindenki által megtekinthetők és azokra az észrevételek május 16-tól 25-ig Írásban ugyanott beadhatók. — Legeltetnek a Dunaparton. A következő panaszos levelet kaptuk : Hírlik, hogy a város a belterületén elvonuló dunapartot, — talán még valószínűleg a korzót is! - — legeltetési célokra 22 K 37 fillérért bérbeadta. Hogy e hir megfelel-e a valóságnak, s ha igen, kinek az intézkedésére, vagy tudtával történt ez a bérbeadás, nem tudom. Tény az, hogy egy idő óta a dunapart fegyház melletti részén lovak, disznók és egyéb barmok legelésznek, s azoktól, kik a piacról egy malacot, csirkét, vagy libát hajtanak haza, vagy vezetnek és nem ölben viszik, egy korona legeltetési dijat szednek. Azóta tapasztalom azt is, hogy a dunaparton sétáló polgárok kis leányaikat ölben hordják, nyilván azért, nehogy rajtok tévedésből az egy korona dij behajtassák. Előfordult az az eset is, hogy a város belterületének ezen talán egyedüli többé kevésbbé pormentes területén játszadozó, egyébként modern nevelésű gyermekeket az állítólagos föbérlő azzal kergette el, hogy a játék a még most békésen legelésző lovainak nyugalmát és idegeit zavarja. Ha tehát a fenti hir igaz, a mit különben a felsorolt tényállások is igazolni látszanak, ez esetben a dolog jogi részétől eltekintve — vájjon egy tudtommal rendezett tanácsú város belterületén fekvő — utcái és közterületei legeltetési célokra egyáltalán bérbeadhatók-e, — csupán azt kérdem, érdemes-e 22 K. 37 fillérért annak a tömérdek gyereknek életét veszélyeztetni, vagy a kisváci dunaparton a fenti összegnél jóval nagyobb költséggel létesített gyönyörű ültetvények létét kockára tenni? Egy nem sokáig váci lakos. — Az érdeKes siKetnéma. Nemrégiben irtunk arról, hogy a váci siketnéma- intézetbe egy oly siketnémát hoztak, a ki a szakemberek figyelmét teljes mértékben felkeltette. A 18 éves fiú, kit Volfauer Józsefnek hívnak, tökéletesen ir magyarul, de egy szót sem tud kiejteni. A bámulatot még növeli, hogy Ausztriában tanulta meg a magyar Írást. Erről az érdekes siketnémáról a siketnémák újságja most ezt Írja : Volfauer József itt maradt a váci intézetben. Foglalkozásra az intézet kertészéhez osztatott be s naponként Vas István tanár tanította őt. Néhány lecke után már tudott köszönni s több szót kimondani. Régi vágya azonban nem hagyta őt nyugodni. Többször kérte elbocsátását, de nem kapta meg az engedélyt. Az volt a terv, hogy addig maradjon itt, mig jól megtanul beszélni. Azonban a tenger s a hajó folyton hívták, csalogatták. Április 11-én azután a fiú egész határozottsággal kijelentette, hogy tovább már nem marad. A „Marien“ hajó ápr. 15-én indul, neki el kell mennie, hogy még ott érje s régi helyére, a kapitányhoz felvétesse magát szolgának. Minden marasztalás hasztalan volt. Végre is az igazgatóság igazoló írást adott a kezébe, a gyámolitó egyesület pedig útiköltséggel látta el. Örömmel ment a fiú a vasúti állomásra s ült a vonatra, mely őt a tenger felé viszi. Egy hét muiva visszajött Volfauer József. Bűnbánóan kért bocsánatot, a miért nem hallgatott a jó tanácsra, a miért nem fogadta meg a marasztaló szót. A „MarienM nem találta Fiúméban, más hajóra meg nem akarták öt felfogadni. Útjából levelezőlapot irt Borbély Sándor igazgatónak. Ezt irta : „Szeretett nagyságos Igazgató úr! Tudatom, hogy én vissza megyek Vácra és igen szépen kérem, szíveskedjen megbocsájtani, hogy igy cselekedtem. Ezt a pénzt, a mit kaptam, le fogom dolgozni és ha már nem lehetek növendék, legalább szolgának fogadjanak vissza, mert nem kaptam helyet seholsem. Maradok hű szolgája Volfauer József. Tisztelem a tanár urakat.“ Az igazgató visszafogadta őt s Vas tanár tovább tanítja. — Városfejlesztési törvény. Ez lesz a cime annak a törvénynek, a mely a városok államsegélye és a városi tisztviselők illetményeinek rendezésén kívül, a r. t. városokat nyugdíjintézmény, valamint a közegészségügy körébe tartozó intézmények (csatornázás, vízvezeték) létesítésére kötelezi. A törvényjavaslat, a melynek elkészítése most nagyban foglalkoztatja a belügyminisztérium legkiválóbb erőit, nemsokára teljesen elkészül és sok üdvös rendelkezéseivel nagyban elősegíti a városok korszerű fejlesztését. A lövőház Közgyűlése. A „váci lövészegylet“ május 16-án délután négy órakor saját helyiségében rendes évi közgyűlést tart Miltényi Aurél főlö/ész vezetése alatt. A közgyűlés tárgyai ezek lesznek: 1. Főlövész jelentése. 2. Az 1911 — 12-ik évi számadások előterjesztése és a felmentvények megadása. 3. Kölcsönfelvétel. 4. Az 1912—13-ik évi költség- vetés előterjesztése. 5. A kisorsolt 6 választmányi tag helyének választás útján leendő betöltése. 6. 3 számvizsgáló választása. 7. Alapszabályszerű indítványok tárgyalása. — Az utasoK Kézipodgyászai. A máv. igazgatósága rendeletben utasítja az állomásvezetőket annak ellenőrzésére, hogy az utasok a jövőben csak annyi kézipodgyászt vihessenek magukkal a személykocsikban, a mennyi saját ülőhelyük felett és alatt elférhet.
