Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-04-28 / 33. szám

Huszonhatodih évfolyam 33 szám. Vác, 1912 április 28. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Földgáz Vicián-telepen. Vác, ápr. 27. Váratlan szenzáció, a közgazdaság ma még kiszámíthatatlan vagyonosodása lett egy kútfú­rásból, mely Viczián Antal miniszteri osztálytaná­csos földjén, Örszentmiklóshoz közel fakadt. A mi Amerika iparát minden más államéval ver­senyképessé tette, a mitől Erdély gazdagodását, ipari fellendülését várják: a földgáz tört elő Vicián-telepen s a szakértők zarándokolnak oda, hogy az uj kincset felmérjék. A reménykedők Budapestnek gázzal, a fő­város ipartelepeinek olcsó hajtóerővel való ellátását látják az uj gázforrásban. Sajnos, azoknak a szakértőknek van igazuk, kik arról beszélnek, hogy a helyi iparüzemek ellátására elég a gáz kút, de arról, hogy nagyobb távol­ságra vezessék, szó sem lehet, mert nem ad elegendő gázmennyiséget. Csütörtök óta a gázforrást szuronyos csendőr őrzi a, hatóság rendeletére. A környék népe nagy kíváncsian állja körül a kutat és mindenütt a gázról beszél. Tudósitónk a gázforrásról következőket jelenti: Viczián=telep. Százhúsz holdnyi területen van Viczián Antal miniszteri osztálytanácsos birtoka közel Veres­egyházához, az örszentmiklósi határban. A birtok részben gazdaságból, részben pedig ipartelepből áll. A szántóföldek és a szőlők mellett nagy terüle­ten téglagyár épül az elmúlt esztendő óta. A téglagyár bár mégnem épült fel egészen, üzem­ben van már; a munkát azonban megnehezíti, hogy a gyár közelében nincsenek kutak. Ezért már a mult év végén elhatározta Viczián, hogy artézi-kutat fog furatni a gyártelepen. A műit év októberében hozzá is fogtak a munkához. Kétszázharminc méter mélységbe értek már le, a mikor — négy nappal ezelőtt — a tiszta és zsíros kék agyagtalaj helyett kemény fehérkötalajt ért a fúró. A meleg for­rásvíz rendszerint az agyagtalaj és a kőtalaj között szokott lenni; hogy még akkor se értek viz-érre, igen elkeserítette a tulajdonost. Már le is tettek arról a tervről, hogy forrást érnek, a mikor szerda este hét óra felé, a fúrógép keresztül hatolt a kőrétegen és forrást ért. Óriási robajjal előtört a viz és körülbelül négy méter magasságba szökött fel. A viz egészen hideg volt és a szökkenés három-három per­cenként ismétlődőit. A gyönyörű látványra a gyár munkásai odasereglettek a forráshoz és körtilállották a szökőkutat. Az egyikük, mire sem gondolva, meggyujlotta a pipáját és a parazsas gyújtót eldobta. Ebben a pillanatban óriási robajjal lángot fogott a kút felső része és hatalmas lángkévék löveltek a magasba. Földgáz. A telepen óriási lett a rémület. Az össze­csődült nép ijedten futott a lángoszloptól. A lobbanásra és a robajra oda jött Kis munka­vezető, aki azonnal értesítette a tulajdonost: Viczián Antalt. Viczián azonnal arra gondolt, hogy földgázra akadtak. És azon igyekezett, hogy a tüzet elfojtsa. A kút négy-öt méter magasságban állandóan .lángolt és a levezető keskeny cső­ből vékony vizsugár lövelt ki. A látvány nem mindennapi volt. A mint a vizsugarak a kékes lángokban megtörtek, szivarványszineket vet­tek fel és mint apró cikkázások, hasították át a lángtengert. Éktelen, fülsiketítő lárma volt. Dübörögve tört elő a gáz, a viz sikoltva ömlött ki a csövön. Nemcsak a keskeny csőből, amelyen keresztül a fúrás történt, jött a gáz, hanem az oldalakon és a kút szélén is. A víz­nek sós az ize és jéghideg volt. Most már arra törekedtek, hogy a lángokat mennél előbb elfojtsák. En íek két oka is volt. Attól lehetett tartani, hogy a tűz tovább ter­jed és veszedelemmel fenyegeti a gyártelepet és hogy az óriási hőségben, a melyet a gáz­égés kifejtett, elolvadnak a lefektetett furó- csövek. Száraz homokot és agyagot hordottak a kút körül és este tízre már sikerült is elfoj­tani a lángokat. A mint a gáz megszűnt égni, a vizömlés is megszakadt. A Föltani Intézeí szemléje Még szerda éjjel bement Viczián a fővá­rosba és azonnal jelentést tett a Földtani Intézet igazgatójánál, Lóczy Lajosnál a fölfedezésről. Egyúttal távirati utón értesítette a pénzügy­minisztériumot is. Csütörtökön a Földtani Intézet részéről Gá~ locsy Árpád és Papp Árpád mentek ki a te­lepre, hogy megvizsgálják a kutat. A bánya- kapitányság szintén kiküldötte egyik megbízott­ját. A gázkutból a csövön keresztül félpercen­ként szisszenve kitört a gáz és akkor érezni lehetett a széngáz sajátságos szagát. A kút közelében egy nagy hordóba vizet tettek és a furócsőből hosszú gummicsövön keresztül gázt vezettek a hodóba. A gázt ott tiz liter űrtar­talom vízzel telt üvegben fölfogták. Egy pilla­nat alatt kiszorította a gáz az üvegből a vizet. A gázt mindjárt meg is vizsgálták és konsta­tálták, nogy az a legtisztább mediterrán-gáz, világításra, fűtésre a legnagyobb mértékben alkalmas. A bizottság mintát is vett magához és egész pontosan meg fogja állapítani a gáz alkatrészeit. A kút felső csapjára [nanométert szereltek föl és igy megtudták, hogy a gáznak több, mint négy atmoszféra nyomása van. Valóságban azonban még ennél is több lesz, mert a gáz a kút oldalain is elillan és ez a feszítőerőt kisebbíti. A kutcsőből, természetesen messze a kuttól, elvezették gázt és azt meggyujtották. A gáz halványkék lánggal égett. Galocsy Árpád nyilatkozata. A Földtani Társaság részéről kiküldött Gálo- csy Árpád geológust megkérdeztük, hogy mi a véleménye a gázforrásról: — A gázforrás nagy vagyont ér, — mon­dotta. — Mélyen a fölben mérhetetlen kincsek vannak elrejtve. Az én véleményem szerint na­gyon sok gázt tartalma a forrás. Ez a terület, mint megállapítottam, 210 méterre van a ten­ger színe felett; a fúrást tehát csak 20 mé­terrel haladta túl a tengerszint. Ez a jel is amellett szól, hogy igen nagyürben történik a gázfejlődés. Mindenesetre, hogy egészen be­hatóan ki lehessen használni a forrást, több kutat kell majd nyitni. Legközelebb újabb fúrá­sokat fogunk eszközölni, hogy megtudjuk, milyen területre terjednek a gázerek. Ennek a forrás­nak amellett, hogy aránylag igen közel esik a fővároshoz, az az előnye is megvan, hogy veszedelemmel nem fenyeget. Kétszázharminc méter vastag földréteg borítja a forrást; attól tehát, hogy a gázömlés bajt okozna, nem kell félni. A kissármási forrásoknak az a hibájuk, hogy igen magasan vannak. Ez az oka, hogy a gáz magától előtör és kisebb földlökéseket is előidéz. Ez a forrás mindenképpen megfelel és kincset ér. SzaKértöK a Vicián=telepi földgázról. Lóczy Lajos, a Földtani Intézet igazgatója, a következőket mondotta: — Én még nem vizsgáltam meg az uj gáz­forrást, azonban egyik geológusunk már teg­nap kint járt a helyszínen cs megvizsgálta — már amennyire lehetett — az érdekes föl­fedezést. Én csak az ö referátuma alapján beszélhetek. A methangáz valószinüieg ugyan­olyan összetételű, mint az erdélyi földgáz. Ha tehát az uj forrás épp olyan tartós, mint a kissármási, akkor a környék egyéb helyein is számíthatunk újabb gázforrásokra. Kissármási Mály Sándor miniszteri taná­csos a következő nyilatkozatot tetté ebben az ügyben: — Korai még erről a fölfedezésről bőveb­ben beszélni. Érkezett hozzánk rövid jelentés és mi azonnal intézkedtünk, hogy a gázforrás szakszerűen megvizsgáltassék. Lehet, hogy tar­tós gázforrást fognak a szakemberek találni, de valószínű, hogy széntelep közelében vagyunk és éppen olyan ez a forrás is, mint a minőt az Alföldön találtunk. Ha azonban használható földgázt állapítanának meg a szakközegek, úgy az megbecsülhetetlen kincs volna és igyekez­nénk azt minél intenzivebben kihasználni. Vautskó Ferenc főbányatanácsos ezt mon­dotta a fölfedezésről: — Nézetem szerint a fölfedezett gázforrás használható, tartós földgázt fog adni, mert a jelenségek szerint nem kőszénből ered. Bizo­nyítja ezt az a körülmény, hogy az ásatások közben sós vizet találtak, a mi csakis petró- ieumforrásnál szokott jelentkezni. Ha világításra és fűtésre alkalmas földgázra bukkantunk, úgy ez rendkívül nagy fontossággal bírna. Dr. Papp Károly geológus igy nyilkozott: — A gázforrás nézetem szerint nagymeny- nyiségű gázt tartalmaz. A gáz kavicsos komok- rétegekből ered, ez a homokréteg a miocén- korú tenger maradványa. A gáz tiszta methan, levegőszerü, úgy hogy jelenléte csak vibrálás­ból vehető észre. Eddig óránkint negyven­négy köbméter gáz buggyan ki, de hogy ez a mennyiség állandó lesz-e, azt még nem tud­hatni, arról csak a tapasztalat fog majd bizto­sat mondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom