Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-01-03 / 1. szám
Huszonhatodik évfolyam Vác, 1912 január 1 AÜG /> 1. szám. l;kC$ ^ __át. VÁCI HÍRLAP PolitIKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. I Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Bercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. 1911. Az év története. Előszó. Hurka nélkül nincsen sehol sem disznótor nem is ember, kinek nem izük a jó bor, az ebéd végére való a fekete, mikor a kanalat mindenki letette, véres kardafférról soha sem olvasnánk, ha nem volna nekünk annyi jó katonánk, bálba azért mennek mindenhol a lányok, hogy ottan reggelig járják a vig táncot (?), orvos is azért van, hogy legyen sok beteg, s hogy a patikusok sorba’ megéljenek, az aviaíikus ritkán lép a földre, inkább azért van ő, hogy a nyakát törje, ha tolvaj nem volna, rendőrség se kéne, éjjel ki botlana bele a zenébe ? . Hogy oly sok a vadász, oka van ám ennek, nyulakat előre Kopunecznél vesznek, őrizik a Dunát —a munka nem szégyen,— kell a kolera is, hogy sok ember éljen, hosszú a jegyzőkönyv, miként egy vég [vászon, tiníc és papiros azért fogy sok Vácon, mulatság minálunk nincsen párbaj nélkül, magyarázatokkal kibékülnek végül, íüdővész azért dúl — igy mondta valaki hogy beszéljen róla Hörli és Haraszti, hogy az indóháznál oly sokan szorongnál^ a máv. vezetőség lesz az oka annak, nincs egy városnak se annyi sok egylete, valamennyi ember ebbe őszül bele. Hogy sok lány van otthon s még több az [agg legény, — azt szokták mondani : valamennyi sze[gény — pedig nincs igazuk, a kik igy beszélnek, eresszük ki tehát fülünkön a szélnek! Egyszóval mindennek kell, hogy oka legyen, mért ne jelenjék meg nekem is a versem ? Itt van az év vége s ez éppen az oka, hogy a Váci Hírlap a krónikát hozza ; megszokták már nálunk régen ezt a népek, hogy az elmúlt évről mindent elmeséljek, türelmet kérek hát egy kis félórára, a mig elbeszélek mindent szép sorjába’. Január. Január elsején minálunk is házal a sok népszámláló nagy paksamétával, írják a népeket egyenkinl s összesen, akadtunk is Vácon majdhogynem húsz[ezren. Szuper szolgabirót mindenki ismerte, az alispán tőlünk Körösre rendelte, Holló Bélát kiildé helyébe a megye, azt mondták rá : de kár, hogy el van je[gyezve, majd Förster is elment s Romeiser jött [Vácra, elődjénél nagyobb a szimpátiája. Szentgyörgyi és Győrgyffy a siketnémáknak egy ügyes zsebnaptárt összefabrikáltak. A hivatalába szorgalmasan bejárt, törvényszéki biró immár doktor Krezsák, olvassuk is nevét, le is volt már véve, mikor egy rabjának kifolyóit a vére. Hallunk a városban ilyenfajta sóhajt : Sport, Fóliáz, Kaszinó egyesülni óhajt, gyűléseznek egyre s tanakodnak szörnyen, de az egyesülés nem megy olyan könnyen, csak a vagyon felett osztozna mindegyik, de az adóságot mindhárman kerülik. Pesfvármegye t. b. ügyésze lett Meiszner, meg is érdemli, mert 48-as ember. Hogyha színdarabot Lukács nem rendezne, fogadni mernék, hogy bizton beteg lenne, szerez ő minekünk mindig mulatságot, a „Bor“ ulán jött a „Dolovai nábob“, itt a műkedvelők remekül játszottak, tapsoltunk is nekik egész estén sokat. Uj számellenőr lett öt fiatal ember: Novotny, Bábanits, Fajcsik, Simon, Prejer. Korcsolyapályája van a Sportegyletnek, Csongor Gergely örült a legjobban ennek, ő volt a főbógnis, soha ki nem fáradt, nyomta is utána öt hétig az ágyat. Bált ad a sok egylet, mulathat mindenki, Hanusz a bankókat alig győzi szedni, mindygy.ik sikerül pedig azt iajga^j.ák, hogy szörnyű az Ínség és nagy a drágaság! Megjöttek egy napon a kinevezések, fegyházi tisztjeink sorban előléptek, van több arany gallér, hulltak a csillagok, csak már mi mehetnénk, sóhajtják a rabok. A jó dolgos ember mindenütt sokat ér, jegyzőnek visszajött Mandola Flemér. Február. Sikerült báljukon a „CigányM játszották kifogástalanul az izraeliták. Gazdakör elnöke doktor Forgó beteg, utódja őneki Mikuska János lett. A sport-kabaréban nagyon sokan voltak, nem maradtak otthon talán csak a holtak, nevettek is szörnyen a bolondságokon, egypáran vették csak a kuplékat zokon. Ügyvéd volt Nagy Gyula Vácon, majd Rét[ságon, átevezett vele másvilágra Cháron. Régebbi keletű volt a hir s nem mai, hogy nyugdíjba vonul Wallner és Nyiírai. A hengermalomnál nagy változás történt, egy gazdag pesti bank átvette azt önként. Ismét nálunk van a líceum csillaga, gyönyörűen játszik Geyer Stefánia, utoljára halljuk, elviszi egy osztrák, inkább vitte vön’ el talán Dienzl Oszkárt ! Az uj főnökünknek Latkóczy a neve, Wallner utódául lett ő kinevezve. Meghalt Uhl Jakab is, nem sül több kenyeret, sóskifli és perec, Ég legyen veletek! Március. Szanatórium-bál, ilyen se voll Vácon, sok nép összejött ott, hogy művésznőt [lásson, hallotta Jászait Vác ifja és vénje, kár, hogy nem maradt el „szokásos migrénje.“ Az égi levéltár régen nem volt rendben, Péternek igy szólt bál otlfenn az Úristen: „Nézd csak édes szolgám, aktáink szanaszét, fölhihatnád most már az öreg Regeiét, más úgy se értekhez, hadd’hozza ő rendbe“ s azóta ott is ő az irattár lelke. Utolsó estéje van a líceumnak, az „Élet“ irói be’ sok szépet tudnak. Böjt van, de még egyre hálóznak, mulatnak, ekkor van estélye a váci Kobráknak. Sterci, Radics, Pozsár, Csámpai és Pisi a sok cigányleányt szintén táncba viszi. A vasúti pénztárt feltörték egy napon, szerencsére nem volt benne egész vagyon. Karagujevicsnek jó helye van nálunk, elég bűvös a mi ősrégi fegyházunk. A szövetkezet is íiz éve, hogy fenn áll, évi közgyűlésén tehát most jubilál. Hideg és eső volt a szabadság napján, ünnepeltünk tehát fenn a városházán, Gergely Mihály beszélt lelkesen és szépen, meglátszott a hatás az ünneplő népen. Kazár eszméjére a kisváci gazdák az állatjaikat sorba’ biztosítják. Hogy pap Magyar Gábor, ötven éve annak, a-kßgyesr.swcÜe]c üriV’pppf .9 A kaszinókörben mikor jött a válság, majdnem ügy volt már, hogy a sírját meglássák, Lencsó, Preszly, Balás ott hagyták helyökek csak egy évre tudták megnyerni még őket Jó magyar iró volt s hazafias szexZŐ, letette a tollat s meghalt Kulcsár Ernő. Takarékpénztárunk működik fényesen, új botokat nyitott Nagykátán s Pécelen. A tűzoltóságnál Täuber főparancsnok felügyelővé lett és pléhgallért kapott, de a díszruhára ő semmit se adott, nem is viseli hát az ezüst sisakot. Április* A tudományokban nyakig, fülig úszunk, matinékat rendez a mi múzeumunk, először Petőfit, aztán meg Madáchot, legvégül ünnepük a palóc Mikszátbot. Matzenauert is kinevezték tisztnek, a fegyházban méri mostan ö a lisztet. A nagy betegségből kigyógyulni bajos, épen a nagyhéten halt meg Velzer Lajos. Borbély Sándor volt az, ki megírta könyvben zengzetes nyelvünkkel hogy bánnak el [szörnyen. Uj hivatal kéne, a lakbejelentő, a városatyáknak azonban ez nem kő’, Újpesten nem készül többé hamis bankó, Vácon fog majd lakni minden ügyes rabló. Homoktéglagyár lesz a kápolna mellett, Mayer Adolf máris ottan bérel földel. Babits József se lesz többé már nagyságos a kitüntetése udvari tanácsos, de Kardos megmarad tovább is „Tóni“-nak átadták a pusztát Gebhardnak a minap. Nem is olyan régen még betegen látták, sok szenvedés után meghalt Millmann Árpád. Mindig bosszankodott Reves angol azon, hogy a gyorsvonata nem állt meg Alagom
