Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-03-08 / 19. szám
HuszonötödiK évfolyam 19. szám. Vác, 1911. március 8. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Csupán csak igazságot! Vác, márc. 7. Ennek az esztendőnek folyamán ismét működni fog az adóprés széles ez országban, a mennyiben most következik a Ill-ik osztályú kereseti adónak újabb három év tartamára való megállapítása. Az igazságnak óhajtunk megfelelni, a mikor most jó eleve azt kívánjuk, hogy az adómeg- állapitás tekintetében legyen a kivető bizottság teljesen tárgyilagos és pedig két okból. Az egyik ok az, hogy a város adóalapja folyton csökken, azt tehát növelni kell, a másik ok az, hogy ne pillanatnyi benyomások, ne rokon, vagy ellenszenv, ne is besúgások vezessék az adótárgyalások tagjait, különösen a kincstár emberét, hanem az alapos, az ellenmondást abszolúte nem tűrő meggyőződés. Végül van egy harmadik ok is, ez pedig nem más, mint a kisember védelme. Eddigi adótárgyalásaink nyomán folyton felhangzott az a panasz, hogy a megadóztatás nem nyugszik olyan határozott alapokon, a melyek mellett egyúttal igazságos is lehetne. Nem lehet feladatunk a financiát kitanitani, sőt erre már azért sem vállalkozhatunk, mert az ilyen szerep nem kenyerünk, ellenben fel kell említenünk, hogy a financiának csak akarnia kell és kihozhatja Vácról azt az adómeny- nyiséget, a melyre szüksége van igazságosan a nélkül, hogy a kis existenciák adójának további emelésére szorítkozna. Nézetünk szerint olyan illuzórus, olyan neÚTI KÉPEK az éjféli nap országából. Irta és a váci kath. lyceumban vetített képek kíséretében 1911. február 22-én felolvasta SCHANDL MIKLÓS. A város tulajdonképen három részből áll, u. m. a Stadrnből, sziget a folyóvá szűkült tóban, hajdanta a kelet felől beözönlő kalózok ellen megerősített vár volt ezen a helyen, most úgyszólván csak a királyi palota áll rajta, a város egyik legszebb épülete emelkedettebb helyen, tiszta architektúrájával kellemes benyomást tesz a szemlélőre. Ezt a szigetet híd köti össze az északi városrésszel. E híd körül levő tér a város legforgalmasabb helye és talán legszebb pontja, melyről a város legszebb részei láthatók: a kír. palota, a Guttár Adolf-tér a mellette levő gyönyörő' épületekkel. E tér keleti oldálán érünk egy szép parkhoz, a Strőmpar- terrenhez, kedvenc szórakozási helye a város közönségének. Este pazarul kivilágított hely ez, hol ember ember hátán tolong; mellette van közvetlenül az Opera, szomorú nevezetességű hely, hol III. Gusztávot egy álarcos bál alkalmával megölték ugyanazon évben, mikor a franciák vérpadra hurcolták királyukat. Az opera mellett van a szt. Jakab templom, melynek tornyából gyönyörű kilátás nyílik. ízléses belsejében a csinos oltár, márványkeresztkút, őt kiváló űvégfestmény: a pásztorok a gyermek Jézusnál, a hegyi beszéd, Krisztus a keresztfán, a főitámadás, a menybemenetel, maradandó bevetséges, de mindenek felett boszantó adózásirendszere mint Magyarországnak van, talán Európa egyetlen müveit államának sincsen. Megfogják itt a földnek, a banyának és a háznak tulajdonosát, a készpénzfizetésből élő szegény homo sapienst, ellenben nem tudják — vagy talán nem is akarják — megfogni a tőkepénzest, a tözsért, a bankárt, továbbá a szabad foglalkozásúakat. Az utóbbi genusok adóztatásának módja tulajdonképen sötétben való tapogatózás, sikerét pedig nagy igazságtalanságok mellett úgyszólván csakis feltételezések és besúgások biztosítják s ekként előáll egy igen elszomorító helyzet, egy hazug, egy erkölcstelen állapot, a mely mellett az ország- fentartó elemnek 2/s része boldogtalan, nyomorgó, 73 része pedig könnyen élő népség. Ha az ország életében az ilyen erkölcstelen tünet jobban mondva veszedelmes kór minden téren érezteti káros hatását, lehetetlen tagadni, hogy legtöbbet szenvednek nyomban az állam után a városok, a melyek e miatt az adóalap folytonos csökkenésével saját életerejüket emésztik fel. Az adózás állampolgári kötelesség. Szép állítás és valóban örvendetes volna, hogyha az állam polgára becsületesen oda állana a kincstári kiküldött elé és megmondaná tiszta lelkiismerete szerint, hogy milyen jövedelem birtokosa. Nálunk azonban — tisztelet a kivételieknek — az adóalanyra úgyszólván inkvizi- toriális módok segélyével kell bizonyítani azt, hogy van miből élnie, azt, hogy sokkal több nyomást gyakorolnak a látogatóra. Igen szép része a városnak a harmadik városrészben, a déli városban levő Maria Hessen városrész a Malartó partján. Ha még kirándulást teszünk Upsalába, a svédek diákvárosába, körülbelül láttuk is legalább a legnevezetesebbeket a fővárosból és környékéből. Upsala közvetlenül a kereszténység fölvétele után királyi székhely volt, de Stockholm építése után ez a fontossága megszűnt, bár mint egyetemi város, most is jelentékeny. Vára régi keletű, most állami hivatalok helyiségéül szolgál. Egyetemi épületei is szépek, de legfőltünőbb Dómja, Svédország legnagyobb és legszebb temploma. Folytatva utunkat Norvégia fővárosába, Chrístíaníába érünk. A legújabb időkig hasonló volt Norvégia és Svédország egymáshoz való viszonya Magyarország és Ausztria szövetségéhez, bár szorosabb kötelék nem volt közöttük, mint a király azonossága; Norvégia oly féltékenyen őrködött mindenkor függetlensége fölött, hogy mikor a király Stockholmból a köteles kéthónapí tartózkodásra Chrístíaníába érkezett, a határon az összes kísérő svéd személyzet visszatért és norvégek váltották föl, még a király is norvég ruhát öltött; a Karl Johann Gade végében, a város főutcájában, dombon, az utca tengelyével keresztben álló királyi palotában nem hangzott svéd beszéd és mindezek dacára Norvégia mindig alárendelt szerepet játszott Svédországgal szemben, míg teljes önállóságát csak a legújabb időkben a jövedelme, mint a mi a közönséges megélhetés feltételeinek biztosításához elég stb. Ha tehát a financia -már az idén megkezdi az államfentartás érdekében feltétlenül jogos munkásságát, ez a kívánságunk: Járjon is el kötelességei teljesítésében mindazokkal szemben kíméletlenül, a kik magukat az államfentartás kötelezettségei alul kivonni igyekeznek! Semper. Hírek. Kulisszák mögül. (Apróságok Jászairól.) Izgalmas várakozás volt a szombati nap. A művészek szeszélyesek, hátha meggondolják magukat, nem jönnek el és rést ütnek a művészi programon ? ! Aztán Budapesten laknak, Lukács István nem őrködhetik fölöttük, hogy meg ne hüljenek, le ne késsenek a vonatról. Végre itt az öt óra, itt az öt órai vonat. A helyi bizottság majd teljes számban a vasútnál. Felcsillan a szemük: ott egy hátulsó kupéból sok, sok csomagot, divatskatulát adogatnak le : jönnek a művésznők! Ámde csak Krammer Teréz magas alakja látható. — Ugy-e mondtam, szólalt meg egyik hölgy — hogy Jászaira ne számítsunk. Jászai nem jön. Kimennek a hét órai vonathoz. Meg az utána következőhöz. A ki nem jött az a nagy Jászai. És alig múlik egy negyed óra, a Kúria kistermébe berobog a nagy Mária. nyerte vissza akkor, mikor az angol király trónust szerzett unokája számára. Legfőbb utcája ez a Karl Johann Gade, melyben jobbra, nem messze a kír. palotától van az egyetem, balra pedig nagy park és ebben a nemzeti színház, előtte Bjömson és Ibsen szobrával. Ez a park a város legszebb és legélénkebb része, díszíti az ízlésesen elrendezett növényzet, közepén Vergeland költő szobrával. Nevezetes épületcsoport még a norvég fővárosban a régente nagyobb szerepet játszott vár,— Ackerskus — természetesen most már nincs stratégiai jelentősége. Van Chrístíaníának kitűnő és biztos kikötője, a melyet nemcsak a turista- hajók, de föképen az északi kereskedelmi hajók sűrűén keresnek föl. Utunk most szép, hegyes, vadregényes tájakon elvisz Norvégia koronázó városába, Trondh- jembe. A tenger erősen benyúlík a szárazföldbe és alkotja a fjordot; a kikötő előtt Munkhoh- nee sziget őrködik mintegy a város biztonsága fölött. A turisták első útja a Krístíansten dombra viszi, hogy gyönyörködjék a nap lementében, mert nem annyira a város, mint inkább környékének természeti szépségei kötik le a figyelmet. Hegy, víz, erdő váltakozik jobbra- balra, de nem ezek, hanem a tündért színváltozatok vonják magukra figyelmünket, minden megmarad változatlanul, a hegyek, a fák körvonalai, de minden pillanatban más a színe a hegynek, víznek, városnak; még egy erősebb főlvíllanás és a nap í í óra felé a hegyek mögé
