Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-02-22 / 15. szám
Huszonötödik évfolyam 15. szám. Vác, 1911. febuár 22. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. 19,737 lakos. (A népszámlálás adatai nálunk.) Vác, febr. 21. A népszámlálás nagy munkája — az összehordott anyag feldolgozva — befejezést nyert Vácon. Közel egy hónapba került, inig a kis számlálólapok különfélekép csoportosítva végre megmutatják a népesedési viszonyokat. A nagy munkát, miként egy évtizeddel előbb is, dr. Göndör Sándor városi főjegyző végezte, a ki az eredményeket felmutató hatalmas táblázatokból juttatott a felekezetek lelkészi hivatalainak, a káptalannak, a városi muzeum-egyesületnek megőrzésre és egyet, miután az 1910-ik népszámlálás lapjai a statisztikai hivatalhoz került, a városi levéltárban helyezett el. Ezeket a statisztikai adatokat most itt közöljük, hisszük, hogy egész várost fogják azok érdekelni. Vác város összes polgári szabad népessége a népszámlálás idejében (katonaság és fegyház nélkül) 18,752. Ebből jelen volt 18,019, távol volt 733. A város belterületén lakott 17,459 lélek, külterületen, a város határában 1293. A honvédség száma 228, a fegyházé 757 vagyis összesen 19737 lakosa van Vác városának. Tiz év előtt 16,432 volt a lakosság száma, a szaporodás tehát elég jelentős, ha abból a szempontból nézzük, hogy a nagyobb városok szaporodása alig 5—15 százalék, sőt a közeli Esztergomnak népessége fogyott, de talán ke- veselhetjük is, ha azt látjuk, hogy a főváros környékén levő községekben a népesség szaUjabb irodalmunk forrásai. Fejlődések korában élünk. Forr, kavarog, pezseg az élet, a társadalom, a művészet, az irodalom minden, terén. Megállapodottnak tetsző igazságok vesztik értéküket és egyelőre nem szivesen fogadott Ítéletek kezdenek mindinkább elhatalmasodni. A forrongás pusztulással jár, hogy újabb élet annál erőteljesebben virulhasson föl. A minthogy a gátak közé szorított folyam sohasem áradhat ki és egyéniségét lenyűgözni engedő sohasem lehet próféta, A társadalom uj erőket léptet fel a szocializmus föltünésével, a művészetekben pedig sok-sok „izmus“ uralkodik a fejlődés örök törvénye alapján. Küzd, törtet minden, hogy ő legyen a diadalmas ha nem is örök időkre, legalább emberi szemmel beláthatókra. Innen a törekvések különfélesége a művészetek terén, innen a nyugtalanság az alkotó lelkek mélyén. E forrongásokban első helyen áll és leginkább szemünk előtt történik az irodalom változása. Ki gondolta volna nyolc-tiz évvel ezelőtt, hogy egy uj irodalmi fejlődésnek leszünk a szerencsés szemtanúi? Az elmélyedő lelkek tudatában ekkor jelentkezik bizonyos nyugtalanság, valami felrázó, valami erőket érvényesítő után, de a vágy vágy maradt. Hasonló állapot ez a nagy időket megelőző várakozás porodása 100—300 percentet is meghaladja! Részlezve a számlálólapok úgy találták, hogy Vácon több a nő, mint a férfi. Mig ugyanis a férfiak száma 8780, a nőké 9239. Ellenben vigasztaló, hogy több a nőtlen férfi, mint a hajadonok száma. Nőtlen férfit 5301 -et találtak a népszámláláskor, nőst 3266-ot, özvegyet 207-et, elváltat 6-ot. Hajadon van 4877, férjes nő 3282, özvegy nő 1059 (özvegy férfi ötször kevesebb) elvált nő 22 lakik Vácon. Évkorát tekintve Vácon hat éven alul 2814 gyermek .van, 7 évtől 12-ig 2288, 13 éven felüli 12917. A statisztika, mert a választói jog miatt ezt is tudni akarják, felemlíti, hogy ami városunkban 24 éven felüli férfiak száma 3964. E korévekkel állítsuk szembe mindjárt azokat a statisztikai adatokat, a melyek az általános műveltségről szólnak: \a lakosságból ir-olvas 13629, csak olvas 205, nem ir és nem olvas 4185. E számból vonjuk le a hat éven aluliak számát és kiderül, hogy Vácnak 1371 analfabétája van ! (Szinte hihetetlen szám. És a muzeum-egyesületnek, mely két év előtt ingyen akarta megtanítani az analfabétákat az irás-ol- vasásra, nem akad egyetlen egy jelentkezője, ki éhes lett volna a betűvetés mesterségére !) A lakosság túlnyomó része magyai anyanyelvű: 17185, más anyanyelvet csak 832 mondott be. Nem érdektelen, hogy a váci születésűek száma 9623, más városból, községből 8396-an jöttek Vácra lakni. Magyar honos 17629, külföldi csak 224 él közöttünk, a mi nem nagy szám, tekintve a nagy ipartelepeket, melyeknek külföldi szakerőkre van szükségük. csendjéhez. A változásnak meg kellett történnie, a mint az irodalomnak uj eszmékkel és formákkal való gazdagodása be is következett. A nemzeti szellem hatások, újítások után áhítozott. S mivel ezeket itthon nem találta, külföldre indult. Nem szokatlan jelenség ez irodalmunkban. Fajunk és nemzetiségünk elkülönítve él rokonainktól és igy nemzeti érzésünk, gondolkodásunk a legnagyobb mértékben önmagára van utalva. Oly értelemben, hogy elszigeteltsége következtében saját erőiből való merítés a feladata, a mi épen a különállás miatt igen nehéz. Ily körülmények között természetes, hogy a fejlődést áhítozó lélek körültekint és a hol uj, a maga mivoltával összeegyeztethető forrást talál, odatelepszik és mohón szívja magába a megújhodás üditő italát. Valamit azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni. Irodalomtörténetünk tanúsága szerint a nemzeti lélek gyakran fordult idegen hatásokhoz, de mikor ezektől megtermékenyült, a hatások a magyar lélek kohójában nemzetivé, magyarrá változva kerültek az olvasók ítélete elé. A nemzeti szellem mindig erősebb volt, mint az idegen hatás és mindig megőrizte fensőbbségét. Mihelyt ennek ellenkezőjét tapasztaljuk, nem lehet többé beszélni nemzeti lélekről és nem lehet az újabb alkotásokat a nemzeti lélek megnyilatkozásai gyanánt felfogni. Foglalkozásra nézve tisztviselőt, papot, tanárt, tanítót találtak 700-at, kereskedőt csupán 353-at (a segédekkel és tanoncokkal együtt), iparost 2091 - et (segédekkel és tanoncokkal együtt.) Földműves lakik Vácon 702 (csak azok vannak felvéve e számban, kiknek ingatlana vap.) A gyári munkások száma 699, magánzó és különféle foglalkozású (háztartásbeli stb) 13474. A felekezeti viszonyokat a következő statisztika mutatja: Római katolikus van Vácon 13888 (számuk közel két ezerrel nőtt tiz év alatt) számban sorban következnek az izraeliták, kik 2083-an vannak (növekedés 183). A reformátusok száma 1465, az evangélikusoké 419. (E két felekezet híveinek száma közel száz lélekkel fogyott 10 év óta.) Görög katolikust 54-et, görög keletit 31 -et, unitáriust 10 et találtak a népszámláláskor. Baptistának ketten, felekezet- nélktilinek kilencen mondották magukat a számláló biztosok előtt. Összehasonlításul álljanak itt a következő számadatok, melyek 1900. és 1910. évek népességi viszonyait mutatják: A város területén határban polg. szabadnépeslakott ség volt 1900-ban 14,888 772 15,6^0 1910-ben 16,742 1272 ______18,019-f 1884 505 -j- 2859 A statisztika tehát azt mutatja, a határban erősen megnőtt a lakosság száma, a mi a lakbérviszonyok következménye. Feljegyezzük még, hogy a tiz alatt 1372-vel a férfiak, 989-cel a nők száma szaporodott Vácon. így jutunk annak megállapításához, hogy lehetnek eredeti, nagy tehetségek irodalmi nézőpont szerint, a kiknek azonban a szoros értelemben vett nemzeti irodalomhoz a nyelven kívül semmi közük. Ez utóbbi megállapítás szerint vett irodalom úttörői a franciák. A gall szellem annyi változás és siker után újabb tereket keresett, hogy fensőbbségét megtarthassa. És ezt megtalálta az emberi lélek legtitokzatosabb mélységeinek a feltárásában. E miatt szakítania kellett minden hagyománnyal, a legszentebbnek ismert emberi érzésekkel és — megtette. Útjában nem állhatott meg. A teljes valóság, a vérszenny ideig-óráig megkap, elbódit, de később utálatossá válik. Ennek elkerülésére és a legelkti- lönültebb érzések, hangulatok, sőt árnyalatok kifejezésére alkalmas eszközt kellett találnia és a dekadencia után elkövetkezett a szimbolizmus. Mindkettő kezet fogott a filozófiával és egészen uj csapáson halad fejlődésnek minden tekintetben megfelelően. Az újítás meglepő, csaknem erőszakos. A dekadencia jellemző vonása: az érzéki perverzitás. Ezzel karöltve jár a halál. Csupa ellentmondásokból áll ez a költészet és ezekben a modern kor emberének lelki hányódásai visz- hangzanak. Mélyebb vizsgálat ennél többet is mutat. E szerint a dekadencia nem egyéb, mint egy teljesen romlott képzeletnek minden
