Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-02-22 / 15. szám
2 V A C í HÍRLAP — A rádiaft templomot épiteneK. A rádi evangélikus vallású hívek szép áldozat- készségéről ad hirt tudósitónk. Összesen 74 család lakik Rádon, kiknek lelki szükségleteit a váci egyház papja látja el. Már régebben elhatározták, hogy templomot fognak építeni. Gyűjtöttek, adakoztak és 24 ezer korona gyűl egybe. A tervek szerint a templom 32 ezer koronába kerül s bár az összeg nincs együtt, vállalták az adóságot és a templomépitéshez hozzákezdtek. Folyamodtak Vác városához is, hogy a városból az építéshez szükséges építőanyagért vámot ne szedjen s ezzel is segítse elő a rádi evangélikus hívek tervét. — Vasárnap délután a KeresKedö- ifjaKnál, A váci kereskedőifjak egyesületében a farsang alatt negyedszer gyűlt egybe nagy társaság vasárnap. Bevezetőül Molnár Jenő, Csuka István és Kövy István melodrámát adtak elő, azután Vojcsek János egyleti titkár, a magyar történelemből tanulságos részleteket olvasott fel a hallgatóság elismerése mellett, végül Csuka István hegedűn, cimbalmon Kövy István a divatos „Cigányszerelem“ operettéből játszották nagy sikerrel. A tánc, mely a műsort követte, jó kedvvel nyolc óráig tartott. — SimáK-ügy befejezése. Hosszan húzódó pör nyert a héten befejezést. Simák József városi adóellenőrt azzal vádolták meg a rendőrök, hogy egy mulatás alkalmával ellenszegült felhívásuknak s hatóság elleni erőszakot követett el. A törvényszék tárgyalta az ügyet, a mely előtt a beidézett tanuk igazolták, hogy Simák nem követte el a terhére rót cselekményt, mire a törvényszék felmentette őt. A kir. ügyész azonban felebbezett és most következett volna a felsőbíróság tárgyalása. Az ügyész azonban még a tárgyalás előtt visszavonta a fellebbezést s igy az ügy véglegesen befejezést nyert Simák József felmentésével. — Dr. Meiszner János a felolvasó asztalnál. Ötödik felolvasó délután lesz e hó 26-án a kereskedőifjaknál. Ez alkalomból dr. Meiszner János fog felolvasni. Utána, szokás szerint, tánc következik. — Egy nyug. jegyző halála. Ruttkai Szekerka Károly nyugalmazott jegyző élete 80-ik évében hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. Szekerka bácsit Vác egész környéke ismerte. Ifjan a szabadság harcosok dicső seregébe lépett be s végig harcolta a nagy időket, melyért később hosszú börtön- büntetés járt neki és a Neugebaudenak lett a lakója. Az alkotmányos idők bekövetkeztéig a Prónayaknál volt gazdatiszt, innen hívták meg Csornádra jegyzőnek. Nem kevesebb, mint 38 évig vitte községi ügyeit és két év előtt ment nyugdíjba, mikor beköltözött Vácra. Magyar ruhás alakja sokszor feltűnt az utcákon, mig betegség ágyhoz nem szögezte. Halálát özvegyén kiviil a Sommer-család gyászolja. Ny. b! — Az első fecsKéK. Vasárnap jöttek meg az első katonai behivójegyek ebben az évben Budapestről. A honvédek küldték városunkhoz a nyolc heti kiképzésre szóló behívókat a váci illetőségű honvéd póttartalékosoknak, kiknek március 6-án kell bevonulniok. Behivattak: Pajor István, Petrásovits István, Molnár Lajos, Lukács Ferenc, Vorperger János» Terényi János, Krizsek György, Jakab Dezső, Hell Antal, Galántai Ferenc, Galba János és Braun Dávid. Ezeknek kiképzésére behívták még 35 napi fegyvergyakorlatra Kopriva Károly és Dobai János tart. honvédaltiszteket. — A tél vége. Meteor február és március időjárásáról a következőket jósolja : A szigorú télnek nagyobb mérvű és állandóbb enyhtiletét a 25-iki változási nap hatáskörében várhatjuk. Februárius havának változási napjai 25—26 és 27-re esnek, melyek közül a legerősebb hatásúak a 25, és 27-ikiek. Az előbbi még újra hideg, az utóbbi enyhe jelleggel. Március havának változási napjai: 2—4—6—8 — 15 — 19 20—21—23—26. 30 és 31-re esnek. Számuk és jellegük igen változatos időjárást mutatnak. Eleinte még enyhe, majd 4-ikével hidegebb, csapadékos, esetleg viharos jelleggel. Követő- leg változó, 15-től száraz, 19-iki hatáskörében ismét hidegebb, majd az enyhébb jelleggel változó, szeles, végével csapadékos idő. Legerősebb hatású változást napok 4-iki Szaturnusz együttállása a Holddal, 15 iki száraz jelleggel, HireK. A VÁCI FARSANG NAPTARA. Február 25. A váci építőiparosok szövetségének táncestélye a Koronán. Február 25. A kát. legényegylet második farsangi színelöadása és táncestélye a Kúrián. Február 25. A váci építőiparosok szövetségének táncestélye a Koronán. Február 26. Kísvácí kát. gazdakor táncmulatsága a Kúrián. Február 27. József kír. herceg szanatórium-egylet hangversenye és táncmulatsága a Kúrián. Február 28. A váci 6. számú honvédhuszárezred altisztéinek jótékony célú estélye a Kúrián. Március 4. A Kobrak-gyár tisztviselőinek és művezetőinek kabaréval egybekötött táncestélye a Kúrián. — A szanatórium-est. A hétfői szanatórium-hangverseny és táncmulatság meghívóit most küldik szét. A végleges műsort már egybeállitották, ez lesz: 1. Prológus. Irta és fölolvassa Pakots József, a Petőfi társaság tagja s a szanatoriumegyesíilet főtitkára. 2. Ének-kettős „Rab Mátyásból.“ Előadják Preszly Lincsi és Szép József. 3. A sors és a magyar ember. Költemény Vörösmarthy-tól. Előadja: Jászai Mari, a Petőfi társaság és a Nemzeti színház tagja. 4. Grieg : Szerelmi dal. Chopin: Keringő. Schumann-Liszt: Tavaszi éj. Zongorán előadja: Horváth Elek zeneakadémiai tanár. 5. Petőfi költemények. Előadja: Jászai Mari. 6. Gounod: Faust, cimbalmon előadja nagyseei Sey Dezsőné cimbalomművésznő. 7. Egy budapesti kis leány levele Vácról. Irta és fölolvassa Lengyel Margit. 8. Dal a csókos Juliskáról „Tatárjárásból.“ Előadja Biró Editke. 9. La Grange ária „Hunyadi Lászlóból“ és Nagy ária „Aidából.“ Énekli Vágóné Krammer Teréz, a m. kir. Opera tagja. 10. Szózat. Előadja : Jászai Mari, a Váci Dalegyesület kíséretével. Az énekszámokat zongorán Borbély Sándorné kiséri. etetikai és erkölcsi érzéket megtagadó vad különcködése. A szimbolizmus, mint e különcködés enyhítője, sokszor nem tudja feladatát teljesíteni. És előáll a helyzet, hogy romlott emberek romlást lehelő alkotásai a legnagyobb figyelmet keltik azért, mert: újak. Íme a modern költészet nyilvánvaló csődje. Fejlődésnek kell lennie, de minden kis idegszálunk tiltakozik az ily irányú fejlődés ellen nemcsak általános emberi, de nemzeti nézőpont miatt is. És sajnos, nálunk is e forrás élvezete tapasztalható. Sőt ily irányban határozottan kö- vetelőbb az eredetinél. Nem elégszik meg az uj irány a perverzitás írásban való kifejezésével, nem elég neki a halállal való szüntelen kacérkodás, a mi már a francia parnaszusi költőkből került hozzánk, uj, kárhozatos elemekkel telíti meg líránkat. Értem a nemzeti érzés óriási csökkenését és a szocializmussal való kapcsolatát. Ez utóbbiakban eredeti újabb költészetünk, de hogy a nemzeti lélek mily rovására, azt könnyű megérteni. Az eredetiség ily körülmények között nem dicsőség, sőt szoros értelembe véve ilyesmiről nem is lehet beszélni. Újság lehet az a szó, a mi újabb költészetünket leginkább jellemzi. S hogy oly erővel hódit, érthető a magyar lélek befogadásra és haladásra olyannyira kész al- kotottságából. Vannak, a kik szokatlan voltuk miatt nem tudnak megbarátkozni az újabb irodalmi termékekkel, ezek később meg fogják érteni. Mások gúnyos kicsinyléssel mondanak Ítéletet felettük, ezeket a haladó korszellem fogja megtanítani a fejlődés követelményeire. Nem is ezek az igazi irodalmi értők, hanem azok, a kik a nemzeti érzésnek, gondolkodásnak megnyilvánulását, az erkölcsi érzésnek szentségét, a szavak játéka miatt az értelem világosságát féltik az uj irodalmi áramlattól. A folytonos elemzés, vonatkozzék az érzésre, képre, a szavaknak oly nagymérvű és hihetetlenül finom megválasztását kívánja, hogy e miatt az iró mindig az érthetetlenség kötéltáncát járja. Ez a tulajdonság az előbbiekkel párosulva, méltán osztja az olvasókat a rajongok és ellenkezők táborába. A magyar talaj azonban mindig kész volt idegen hatások befogadására. Ez biztosítja az újabb törekvés elterjedését is. A gall szellem megtette a magáét, midőn uj forrásokat nyitott, a magyar szellem beolvasztó képességén fog múlni erejének életrevalósága. És e miatt nem kell kétségeskedni. A francia lira nagy megtisztuláson ment át a dekadensek fellépése óta és azok az eredmények, melyek ez uj irányhoz fűződnek, ma kezdik hozni gyümölcsüket. A nyelv és verselés épen e fejlődési fokon oly bámulatos változáson ment át, a minőt a fejlett francia nyelv soha sem sejtett. íme a negativ irányban működő francia irodalom pozitív eredménye. Nálunk is hasonló jelenség észlelhető. A különcködés felfogásban, tárgyban, kidolgozásban mindinkább kezdi veszteni jelentőségét az igazi művészi alkotásokkal szemben. Itthon is azt tapasztaljuk, a mit a francia lira története lépten-nyomon tanúsít, hogy a fiatalság és a kezdés kedveli a szertelenséget. Mikor az erők meghiggadnak és az ut a köny- nyebben elsajátítható költői eszközök miatt némileg könnyebbé válik, nálunk is bekövetkezik ismét a hanyatlás korszaka.Az igazi tehetség azonban felül tud emelkedni irányokon és divatokon. A mint nem lehet tagadni egy-két költőnk, Írónk érdemét az uj magyar irodalom megteremtése terén, úgy nem lehet teljes elismeréssel adózni nekik. Ezt pedig megokolja a források ismerete. A francia lira uj alkotásai voltak rájuk lépten-nyomon kimutatható hatással s bár itt-ott hangot adnak egyéniségüknek, ezek nem feledtethetik el kölcsönzött érzéseiket. Az újabb magyar irodalom akkor érdemli meg az irodalom nevet, ha a hatásokat magába olvasztó iró, vagy költő egyéni értelemben vett eredeti alkotást tud létrehozni. Agárdi László.
