Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-12-17 / 98. szám
HuszonötödiK évfolyam 98. szám. Vác, 1911. december 17. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4- sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Vihar egy szabályrendelet Körül, a mely nincs. Vác, dec. 16. Az ülőhelyek nélkül ásitó karzat csodálatoskép benépesült. Máskor nagyon unatkozik az a polgár, a ki közgyűléskor feltéved a karzatra, most, mikor unalmas ülés volt kilátásban, majd, hogy nem teherpróbát tartottak rajta: ennyien még nem voltak a karzaton. A „földszinten“, a teremben talán kevesebben gyűltek egybe. Csak a háttér a melyet tudvalevőleg Kisvác és alsóváros tart megszállva, feketélett, az első sorok meglehetősen üresen ásitoztak. — Próbát tartanak a jövendő városatyák — mondták a teli karzatra célozva. — Hát csak tanuljanak! Majd hallani fognak szép beszédeket, de várjanak türelemmel, addig csak szaporodjanak. Hát nem nagyon tanulhattak. Átrepült tárgysorozat. Legfeljebb arról okulhattak, hogy a „kiérdemesült“ öreg városatyák hogyan rohannak át megjegyzés nélkül a tárgysorozaton. Dr. Franyó István elnökölt s az a 32 tárgy, a melyet a csütörtöki gyűlésre előírtak, kedve szerint való gyorsasággal pergett le. Dr. Göndör Sándor is csak bejelentéseket tett. Ha választás lesz a városnál — mondotta többek közt — az alispán jön, ha az nem, a vármegyei főjegyző, vagy a tiszteletbeli főjegyző, esetleg a város első tisztviselői lesznek az elnökök. (Nohát csak jöjjenek és válasszunk! mondotta a karzat. No csak ne jöjjenek, ne válasszunk, gondolta néhány kibukófélben levő a földszinten.) De elmélkedni nincs idő, mert egy pillanat s nagyon sablonos, unalmas kérdésen rohannak át. Legfeljebb az az érdekes, hogy a közmunkát jövőben, a ki akarja, teljesen megválthatja. Miután az uj virilisták névjegyzékén is átestek, három telekügyet, mert szokás szerint a városi képviselők fele nem tud összejönni, levették a napirendről. Bárdos Ernő tanácsos állott fel referálni és mire megtermett alakjával végre felállt egészen a székéből, már is tizenkét tárgyat referált el. Mire meg leült, a tárgysorozat végén voltak. Brenner Mártonnénak megengedték, hogy az az akiok táján 372 holdas földjét parcellázza 19 házhelyre, de ne csak három öles utat adjon, de egy dűlőhöz vezető út részére egy öles sávot engedjen át. A takarék és az iparbank kapja jövőre is az árvapénzeket kamatozásra. A kálvária alatt levő, kápolnát, mert a kosdi utat építik, áthelyezik a szemközti oldalra. Mi lesz a Dunával? Jött a közegészség. No ez az a kérdés, a mi fölött nem szoktak összekapni. A múlton úgy sem lehet segíteni, de a jövővel lehet törődni és néhány percre megállt a karzat szívverése: nem telik el a közgyűlés felszólalás nélkül ! Tényleg Nyáry Ferenc azt kérdezte, hogy mi lesz a Dunával, miért őrzik a „mi pénzünkön“, mikor nincs nincs kolera és oly nagy a vízhiány. — Vactól Gönyöig nem őr/ik a Dunát! szól az argumentummal le az emelvényről Bárdos tanácsos, a ki ép most jutott a leülésig. Hát erről a gazdasszonyokat nagyon érdeklő kérdésről igen szívesen beszéltek volna hosz- szasan, főleg hogy Kalló Antal belevetette valahogyan, hogy Hörl Péter dr. a Duna felszabadításához nem akar hozzájáruló véleményt adni. — Már hogy miért ? kérdik zúgva a kisvárnak és dr. Hörl is felszólal megmagyarázván, hogy lelkiismereti kérdés reá nézve, hogy még a kolera-veszedelem gondolata is elmúljék Vác fölött. De — most meg már a rendőrkapitány beszélt — megteszem az alispánhoz előterjesztést a Duna felszabadítása iránt. Háromszor már kértem, a miniszter nem engedte meg, ha tetszik, ha nem, várnunk kell. Jön a szabályrendelet! A város t. atyái két gondolattal jöttek el a csütörtöki közgyűlésre. Egyik részük azt mondta magában, hogy eihaiasztatjuk az építkezési szabályrendelet tárgyalását, elvégre nem lehet két-három órát a közügynek szentelni még ilyen unalmas, nedves délutánon sem, a másik rész pedig — kitalálta az előbbi gondolatát és feléje sem nézett a közgyűlési teremnek. Ezért az utolsó tárgyért azonban érdemes volt eljönni a közgyűlésbe. A karzat élvezett — a földszint — kevés kivétellel —- megdermedve hallgatta. Az építési szabályrendeletnek története van. Előre kell bocsátani, hogy talán nincs fontosabb egy haladó, haladni vágyó városra az építési szabályrendeletnél. Nekünk nem volt, a felső hatóság pedig folyton sürgette s ha másért nem, de közegészségi szempontból elsőrendű szükség, hogy legyen. Hübschl Kálmán városi mérnök, mikor belemelegedett uj hivatalába, hozzá kezdett egy ilyen szabályrendelet alkotásához, ki is nyomatták azt, de a tárgyalások során azt konstatálták, hogy a tervezet nem kis városnak való. Újat, rövideb- bet csináltak, a min megint hónapokon át tárgyaltak. A műit héten készült el és behoztak a közgyűlésbe, hogy a vármegye januári közgyűlésén tárgyalhassa, néhány hétre rá a belügyminiszter jóváhagyhassa és tavaszra, mikor a mi környékünkön is megindul azeddig- nél nagyobb parcellázás, tehát az építkezés is, legyen építkezési szabályrendeletünk. Dr. Galcsek György állt fel szólásra. Bizonyos, hogy rég hallottuk igy beszélni. Mintha mindenkinek a leikébe akarta volna belemagyarázni, hogy oly kérdésről lesz szó, mely évszázadokra is kihat a város fejlődésében. Elmondotta, hogy régi mulasztás volt a szabályrendelet meg nem alkotása, dicsérte Hübschl Kálmán nagy szaktudását, mellyel az első tervezetet megalkotta, de látták, hogy Vác csak egy, a mai viszonyaihoz mért szabályrendeletet bir el, átdolgozták azt és nagy, igen nagy munka után, a melyben annak nemcsak minden mondatát, de minden szavát megvitatták, hozták ide. Ez azonban nem jelenti, hogy bármelyik oldalról jövő kívánságot, helyesbítést meg ne hallgassa iák. Jöjjön bárki, vessen fel uj ideákat, meghallgatják, mert a város érdeke minden munkát megér, mert az elhibázott terv évszázadokra kihat. Néma csendben hallgatták meg a pénzügyi bizottság elnökének fejtegetéseit, majd hogy nem vége is lett a közgyűlésnek, de a bombát bedobta dr. Huber József. Ö szólt most. Miért dicséri Hübschl Kálmánt dr. Galcsek György, mikor az ö ötven oldalas szabályrendeletéből csak tizennyolc oldalt fogadtak el s mikor ö jól tudja, hogy mindenki által elismert szakférliú az uj szabályrendeletről meg sem kérdeztetett, de nem is tartja jónak ezt a munkát, mely a város jövő fejlődését éppen nem fogja szolgálni. Sokan akartak felszólni, de Nyáry Ferenc volt a fürgébb, egyszerűen azt kívánta, hogy hat hónapra halasszák el a szabályrendelet tárgyalását, mert, ehhez idő keli s nem lehet kívánni hogy néhány nap alatt a tanulmányozással készen legyenek. Dr. Galcsek György újból felszólalt. Huber Józsefnek szólt és a gyanúsításokat visszautasította. Elismeri, hogy a szabályrendelet esetleg pótlásokra szorul, de tartozik az önzetlenül munkáló bizottságnak azzal, hogy ne engedje a régi szabályrendelet-tervezettel való kiegészítést uj bizottsági tárgyaláson. Tessék felállni, meggyőzni és indítványozni. Ha helyes, igaz és jogos, elsőnek ő fogadja el. Az nem áll, hogy a város mérnökét, kinek szaktudását senki nálánál méltányosabban el nem ismeri, meg nem hallgatták volna. Ne kívánjanak tőle bővebb nyilatkozatot, melyhez csak azt a megjegyzést fűzi, ha ütni akarnak, kiteszi a kezét, mindenkiért elviseli az ütést, főleg a bizottságért, mely páratlan önzetlenséggel végezte munkáját. Huber József izgatottan állt fel. Mikor — úgymond — a város érdekéről van szó, nem kér jóindulatot, jó szivet a maga irányában, a pénzügyi bizottság elnöke bátran üthet, ö legnagyobb szeretettel fog tovább is szülővárosáért dolgozni. Innen már lanyhult a vita. Dr. Göndör Sándor adott felvilágosítást arról, hogy nem titokban akarták átcsempészni a szabályrendeletet, de kifogytak az időből, Donovitz Vilmos halasztó indítványt tett, Löwinger Mór pedig azt indítványozta, hogy egy hét múlva tárgyalják a szabályrendeletet. Még három-négy felszólalás történt, a kérdés feltevésében vitatkoztak dr. Franyó elnökkel, végül is határozatba ment, hogy az építési szabályrendelettervezetet e hét csütörtökén tartandó rendkívüli közgyűlésen fogják tárgyalni. A mint az elnök bezárta a gyűlést, a képviselők jelszó nélkül éljenezni kezdték dr. Galcsek Györgyöt. Szokatlan eset a váci képviselőtestületben. Galcsek éljenzésében a bízott-