Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-10-04 / 77. szám

Huszonötödül évfolyam 77. szám. Vác, 1911. oKtóber 4. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniR szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Tiltakozzunk! Az uj vasút kárára van Vácnak! Vác, okt. 2. Minden magyar város forgalmát s jólétét a vasút alkotta meg. Mindegyik magyar város, mely kinőtt a többi közül, pályaudvarában összefutó különféle vicinálisoknak köszönhette nagyságát. Erejükön felül ezreket és ezreket áldoznak azért a városok, hogy pályaudvaruk végpontja legyen a vicinális vonalaknak. Az áldozatkészség, anyagi képességeihez mérten, megtalálható Vácon is, ámde nekünk a vicinálisok nem hogy nem hasznunkra szol­gálnak, de egyenesen kárunkra vannak ! Rövid két esztendő alatt második vasútvo­nal torkolik öreg pályaudvarunkba s mai nap­tól büszkeségünk lehet, hogy Magyarország leghosszabb villamos vasutjának egyik vég­pontja Vác városa. Az elsőről, a dunaipoly- völgyiről, már megvan a kialakult vélemény. Tessék csak megkérdezni kereskedőinket és iparosainkat. Azelőtt (a vámbevételek mutatják) háromszor annyi kocsi jött be Honiból és Nógrádból, mint ma. Ezek nagy része itt álla­podott meg, itt kereste fel az üzleteket — for­galmat csinált. Ma? A drégelypalánkinak pá­ratlanul nagy a forgalma, de láthatjuk, hogy utasaiból, kiket egy-egy vonat hoz, 4—5 hagyja el az állomást, ezekből is négyen — váciak. Vác átszálló állomás lett, semmi egyéb. Be­várják a jó összeköttetés folytán a legköze­lebbi személy- vagy gyorsvonatot s eladni, be­vásárolni mennek Budapestre. Két vármegye forgalma tehát Vác piacára nézve elveszett. Maradt a szegény kosdi ol­dal, a kis túl a dunai rész és Gödöllő felé az a kevés falu, mely hozzánk gravitált. Nézzük csak, mily erőszakos módon szakítja el tőlünk ez utóbbit a hírhedt villamos, melyet ma nyitnak meg a forgalomnak. Kezdjük egy kis történeti visszapillantással. Ne beszéljünk arról, hogy hogyan szedték össze a vasút megépítéséhez a hozzájáruláso­kat (nagyon érdekes dolgokat tudnánk erről regélni) arról sem, hogy nemcsak az ország, de az egész Európa egyik legdrágább sikföl- dön haladó vasutjá, hanem szóljunk arról, hogy eredetileg ezt a villamos vicinálist úgy tervez­ték, hogy Vácon lesz a középponti áramtelepe, hogy személyzetét, igazgatóságát itt telepíti meg, hogy az. eredeti tervek szerint Vác ut­cáin át akarták a vasút vonalát vezetni. Szö­gezzük le azt a tényt, hogy majdnem az Vác—Veresegyház. építés pillanatáig Ígérték mindezt s csak ké­sőbb derült ki, hogy mindettől, a mi a város eminens érdeke leti volna, együttvéve és össz- szesen elestünk az első kapavágáskor. Elvesz­tettük tehát mindazt, a mi a város népesedé­sét növelte volna, forgalmát, reális vagyonoso- dását elősegítette volna. Megépült a vonal majd két éve. Egy csomó türelmetlenség, nyilvános felszólalások, minisz­tertől küldött enyhe büntetések után megnyit­ják a rákospalota— gödöllői részt, aztán hosszú kísérletezés után a vác—veresegyházi vonalat. Már azt hittük, hogy gőzüzemű lesz a hírhedt villamos, melynek igaz voltát mindjárt a cime jelzi. Budapest—vác—gödöllői h. é. va­sútnak mondja magát, holott Budapestet soha, egyetlen kocsija sem látja, lévén egyik végál­lomása Rákospalota-Ujpest. Nem perfidia ez, kérem, csak üzleti élelmes­ség, mint a többi az egész vicinális alakulása körül. De hát eddig nincs is nekünk sérel­münk. Mert hát nem is az Ígéretek, hanem a — sínpárok után kell igazodnunk. Első sor­ban is, a mint a szó igaz értelme szerint bu- dapest—vác—gödöllői b. é. vasútról van szó, a fővonalnak a budapest— vácinak kellett volna lennie. Ámde a mennyire nem „helyiérdekű“ és nem budapesti az a villamos, úgy nem budapest—váci vasút, mert megtették a buda­pest—gödöllői részt fővonalnak, a váci részt pedig mellékvonalnak, holott nemcsak Vác, de ez egész ország érdeke az ellenkezőt paran­csolja. Hosszú lenne a nagyon helyes, a fővárost 30—50 km. távolságban átölelő nagy körva­súira kitérni. Csak annyit konstatálunk, hogy az uj villamos egy része lenne annak a vasút­nak, mely Cegléden, Szolnokon, Hatvanon át vezetné le a budapesti pályaudvaiokát terhelő forgalmat. Nem a vasúti politika, hanem a rosszindulat tette meg, hogy fővonalnak a bu­dapest—gödöllői részt avatták fel, a vác— veresegyházi rész pedig mint szükséges rossz, csatlakozó vonal lett. Holott éppen ellenkező­leg kellett volna megalkotni. Alább adjuk a vác—veresegyházi vonalrész menetrendjét, ez világosan magyarázza sérel­meink egy részét. E menetrendből látható, hogy közvetlen vo­nataink Vácról Gödöllőre nincsenek. A jogos kívánság teljesítése az lenne, hogy a ki észak­nyugatról jön, annak megfelelő csatlakozás álllon rendelkezésére északkelet felé a nélkül, hogy Budapestet érintené. A mint ehhez az ország minden más része Cegléden, Szolno­kon és Hatvanon át hozzá is jut. És mit lá­tunk ? Mig a budapest—gödöllői résznek 12— 13 vonatpárja van, addig a vác—vejesegyhá­zinak 6—6 vonatpárt iktattak be. Nem kap­tunk közvetlen és egyenes összeköttetést Gö­döllővel, Veresegyházán várakozni és átszállani kell. Nemcsak Vác, de az egész ország sé­relme ez! A mi helyiérdekű, speciális sérelmeink itt következnek. Országra szóló botrányok és szerencsétlenségek szülőauyja lesz a villamos váci elhelyezése. A vicinális tudvalevőleg a pályaudvar osztálymérnökségi épülete előtt áll meg, a melyet faráccsal elkerítettek. A jegyet azonban a váci oldalon kell megváltani. Az utas a jegyváltás után józan esze szerint legközelebbi útvonalon, a tiz sínpáron át ro­han a villamoshoz, de csak későn veszi észre, hogy el van zárva az útja a ráccsal s meg kell tennie az utat megint vissza a tiz sínpá­ron át. Kérdjük, mekkora veszedelem fenye­geti azt a naiv, tapasztalatlan falusi utast eb­ben az útjában, mikor a váci pályaudvaron állandó a kocsik mozgása, mert mindig tolat­nak, mikor 150—180 vonat robog be a pálya­udvarba s nem egy, de tiz gyorsvonat száguld át nyolcvan kilométeres sebességgel a váci vágányokon jó szerencsére bízva magát, mert a pályaudvar S alakú görbesége miatt soha sem tudja egy mozdonyvezető sem, hogy a nagy járás-kelésben nem festi-e véresre moz­donykerekeit és a sinpárokat. Azután mutassanak még egy pályaudvart az országban, melyen olyan abszurd állapotok vaunak, hogy a felvételi épületben kell jegyet váltani, majd egy fél kilométert gyalogolni, tiz métert lemenni, alagúíon átbújni, tiz méter magasat mászni s aztán lehet eljutni a villa­moshoz. Mert igy lesz napsütéses, szép idő­ben. Ősszel, tavasszal pedig mindezt végig kell csinálni az utazni vágyónak azzal a kis hozzáadással, hogy a Kobrak-aluljáróban egy kis úszógyakorlatot kell végeznie, mert min­denki tudja, hogy az aluljárót esők után, ha viz nem is tetejéig, de iszap félig megtölti. Ha egy kicsit túloznánk, azt is mondhatnék, hogy a ki a vác—veresegyházi villamoson utazni akar és a pályaudvar fölött nem gázol­ták el a sűrűn járó vasutak, megfulladhat a pályaudvar alatt az alagútban az iszapban, de még sem lesz boldog s nem jut el Buda­pestre, mert oda meg éppen nem visz el — hála Istennek — a villamos, pedig a cime is Ígéri. De térjünk vissza a menetrendhez. Láthat- Veresegyház—Vác. ÁLLOMÁSOK Motorosvonatok I—III. kocsiosztállyal Vác ....................... Csörög .... Vácráiót (m. h.) Václiartyán . . . Kudnay-kert (m. h ) Őrszentmiklós—Váebottyán Viczián-telep (ni. h.) . . Veresegyház .................. 3 57 4 i 1 4 14 4 19 421 4 32 4 34 4 40 I 5 58 6 12 6 15 6 20 6 22 6 33 6 35 641 9 17 9 31 u 34 9 39 941 9 52 9 54 10 — 12 18 1232 12 35 1240 12 42 12 53 12 55 1 91 2 39 2 53 2 56 301 3 03 3 14 3 16 3 22 5 43 5 57 6 — 6 05 6 07 6 18 6 20 6 26 ÁLLOMÁSOK Motorosvonatok 1—III. kocsiosztállyal Veresegyház ....................... 5 o 1 7 13 10 21 1 20 3 39 6 58 Viczián-telep (m. h.) ... 5 08 7 20 10 28 1 27 3 46 7 05 Őrszentmiklós—Váebottyán . 5 11 7 23 10 31 1 30 3 49 7 08 Rudnay-kert (m. h.) .... 5 18 7 30 10 33 1 37 3 56 7 15 Václiartyán............................ 521 7 33 1041 1 40 3 59 7 18 Vácrátót (ni. h.) .................. 5 25 7 37 10 45 1 44 4 03 7 22 Csörög ................................ 5 29 741 10 49 1 48 4 07 7 26 Vác ......................................... 541 7 53 1001 2­4 19 7 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom