Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-09-20 / 73. szám
2 humánus célra való tekintettel a választmány átengedte. A szinielcadást Kállay prológja előzi meg, melyet Bárdos Rezső főgimn. tanár fog előadni váci hölgyekből és férfiakból álló élőképek közepette. „Az új lámpás“ után Fehér színigazgató — nehogy az előadás rövid legyen — még egy humoros darabot fog társulatával eljátszani, melyekre a belépő jegyek a rendes színházi árak mellett adatnak ki. így fogja megtartani városunk a tűzoltó napot s a váci parancsnokság ezúton is kéri a közönséget, hogy ne viselhessék ellenszenvvel az ügy iránt, mert gondja lesz rá, hogy vasárnap az urnáknál távol legyen minden erőszakos pumpolás s csupán a jószivvel adott filléreket fogadja el az országos Tűzoltó-Otthon alapjára. Japánban. Irta: Dr. Bezdek József. 2 Nagy terjedelmű Tokyo, igy nehéz az eligazodás benne, a mihez a japáni feliratok is nagyban hozzájárulnak. A sok egyforma kis ház közt eleinte nehéz megkülönböztetést tenni, csak később szerez az ember tájékozódási érzéket. Kedves benne a sok szebbnél szebb park, melybe szinte örömmel el jár mindenki. Bámulatos érzékük van a szép növények iránt s termelésükben mesterek. A villamost igen szeretik, ezért zsúfoltak is aztán. Érthető is ez, a város nagy terjedelme, meg az olcsóság folytán. Igen udvariasak az érintkezésben s mély szeretetről, szivjóságról tesznek tanulságot állandóan. Ha megkérdezi az ember, hogy valahova merre kell menni, hát elkísérik odáig, ha egy félóráig tart is az út. A tokyoi és a vidéki nép közt azonban csakúgy meg van a különbség, mint a mi fővárosi és vidéki lakosságunk között. Csak építkezésükben és tisztaság érzékükben nincs ez meg. A falusi ugyanúgy lakik mint a városi s az is tiszta. De ennek is könnyen találtam magyarázatát. Nem állattenyésztés a japáni földmives főfoglalkozása, de nem is állítható még csak párhuzamba sem a földmiveléssel, mely az intenzív öntözési rendszerrel magas fokon áll. Nálunk a kis falvak népe, szinte együtt él állataival, mert ezekkel áll szoros kapcsolatban földmivelése s életmódja. (Emlős húsevés itt Japánban tengerihal, polip stb.) Azután érdekes, amit Pásztor Árpád oly szépen leirt, hogy mig nálunk a falu népe szinte századokkal van elmaradva a város intelingens népétől, addig Japánban sincs oly óriási ellentét. Megtoldhatom azzal, hogy az elemi iskola és az egyetem közt, — akármilyen szempontból nézve is a dolgot, — nincs olyan ellentét, mint nálunk. Elemi iskoláik viszonylag magasabban állnak, amit persze viszont egyetemeikről nem lehet mondani. (Külföldi iskolázás.) Nagyjából házi életmódjuk az egész országban megegyező, úgyszintén berendezésük is, mely csak kivitelben tér el. A szobák, mivel bútor úgyszólván nincs ben- nök, tágasak. A földre telepedve esznek és ott is alusznak. Érzik ők azt, hogy nem jól van ez igy és a legtöbb japánnak van már egy európai székkel, asztallal, kályhával berakott szobája. A másik gyenge oldala a japán életnek a konyha, milyen közönséges egy szó s milyen fontos. A kik mindig otthon vannak, nem tudják mérlegelni annak az értékét. A japánok közt is csak azok tudják, kik Európában jártak. Meghívott egy botanikus kollega az ő japáni házába, miután előre kijelentette, hogy nem kell enni semmiből, ha nem Ízlik s hogy csupán azt akarja, hogy én a japáni életet szinrőlVAC 1 HÍRLAP színre lássam. Természetesen én örültem neki, sőt még ettem is az udvariasság szabályai értelmében, csakhogy elmondhassam itthon, hogy hogyan élnek a japánok. Mindenek előtt megjegyzem, hogy mérsékelten élnek, részeg embert csak egyszer és egyet láttam s ép ily mértékletesek az étkezésben is. Főtáplálékuk a rizs, melyet a legegyszerűbb módon esznek meg, egyszerűen megfőzik s úgy eszik, vagy legfeljebb a szója bab szósz- szál öntik le s mint a kínaiak, evő pálcákkal esznek. Másik főételük a hal, melyet nyersen, vagy ritkán sülve esznek. Elég Ízletes a „sóba“, mely valami savanyus, huslevesfélébe főtt makarónira ütött tojás. Italuk a zöid tea, melyet a nap minden szakában viz helyett sztircsölnek. Ott áll a teás kanna a miniszteri hivatalban, csak úgy mint az egyetemen, vagy a postán a szoba közepén levő nagy melegedő edényen s ugyancsak sziircsölnek munkájuk közben. Szakét, rizsbort is készítenek, melyet melegen fogyasztanak el esténkint a teaházakban, ahol még teázgatva, a művészek és művésznők (gésa) táncában, énekében, vagy zenéjében gyönyörködnek, velük együtt üldögélnek órák hosz- szat, mígnem a program végeztével haza vonulnak. Öltözetük a kimono, melyhez a nőknél az obi (derék öv) járul. A ruhák szabása igen hasonló s a magasabb osztály öltözéke is csak a szövet minőségében tér el. (Folytatása vasárnapi számunkban.) | IS megyés püspök w| kir. tanácsos. Budapesti tudósítónk jelenti lapzártakor: Illetékes helyen sikerült megtudnom, hogy a kormány Isván Vilmos halálával megüresedett szombathelyi püspökség betöltésére előterjesztést tett a királynak. A három felterjesztett jelölt között a váci székeskáptalan egyik neves tagja is szerepel s igy nem lehetetlen, hogy a szombathelyiek megyés püspöke Vácról kerül ki. Ugyancsak megtudtam, hogy a kormány, több kiváló közéleti szereplő egyén kitüntetését hozta javaslatba. E kitüntetésekből egy — a királyi tanácsosság — Vácra jut, és oly kiváló, minden téren agilisán dolgozó férfiút ér, a mi általános megelégedést fog kelteni. Végül pedig ha azt hiszik, hogy a kormány figyelmét az uj megyés püspökre és az uj királyi tanácsosra gróf Csáky Károly, az önök püspöke, kiről itt is tudjuk, hogy szeret örömet szerezni mindenkinek, hivta fel, nem csalódnak, mert ez tény, igaz. — Áthelyezett tanárok. Bárdos Rezső váci főgimnáziumi világi tanárt a piarista rend kormánya a tatatóvárosi főgimnáziumhoz helyezte át. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Korpás Ferenc beregszászi állami főgimnáziumi r. tanárt a budapesti III. kér. állami főgimnáziumhoz helyezte át. — Három testőr. A Fehér-féle színtársulat a Kúrián a jót. nőegylet színpadján játszik. A nőegylet külön dijat nem kért a színpadért, de kikötötte, hogy egy előadás jövedelmét ajánlja fel az igazgató a nőegyletnek. Jövő hét keddjén Herczeg Ferenc nagy sikerű bohózata : a Három testőr kerül színre s az előadás jövedelme a nőegyleté. A jótékony cél bizonyára sokakat fog vonzani a kitűnő bohóság előadására. — Cházár-est. A helybeli siketnéma intézet tanári kara minden évben kegyeletes ünnepség keretében emlékezik meg az intézet alapi-oj járói, jólészi Cházár Andrásról. E fogadalmi ünnepély az idén folyó hó 23'án este 8 órakor lesz a Káptalan-sörcsarnokban. Ez ünnepségen az ország összes siketnéma intézeteink tanárai képviseltetik magukat. Az ünnepély előtt d. u. 5 órakor a Siketnéma Intézeti Tanárok Országos Egyesülete választmányának gyűlése lesz a siketnéma intézetben. Az ünnepély szónoka Klug Péter szegedi siketnéma intézeti igazgató lesz. —cdótdUi. A kik még kételkedni merészkednek, hogy Csörögben Racsek János otthona előtt nem lesz villamos megálló, azoknak büszkén mutathat a kubikusokra, a kik tegnap reggel óta lázasan dolgoznak az uj állomás földmunkáján. A Phoebus, azután a magyar államvasutak igazgatósága elutasította Racsek Jánost azzal a kérésével, hogy megállóhelyet adjanak Csörögbe. Racsek nem csüggedt, a minisztériumban kopogtatott s maga a kereskedelmi miniszter rendelte el, hogy a csárda előtt megállót kell létesíteni a villamosnak. Itt a vasút megnyitásának ideje s bár mindenki tudja a városban, hogy Racsek János a megállóhelyt kiforszirozta a minisztériumban, senki sem látta, hogy építenének, a mi az irigyek ajkát kaján mosolyra húzta. Hétfőn este megváltozott Racsek János házatája. Egy villamos motorkocsi nagyot fütyült (mert fütyül a masina) és megállóit a csárda előtt, azután hat kubikos szállt le minden felszereléssel. Megkezdődött a föld munka, mely közel két hétig fog tartani s azután gyorsan felemelik a megállóhely épületét, melyre ráillesztik a megálló nevét: Racsek—csárda. Mert a legújabb megállóhely pont Racsek előtt épül s az ő csárdájának nevét fogja büszkén viselni. Bizonyos, hogy ez a megálló nagy áldás a csörögi szőlősgazdáknak s ma már arról beszélnek, hogy a megálló körül parcellázni is fognak. A mely órában pedig a kubikosok belevágták kapájukat a földbe. Racsek Jánosnál fényes bankettet evett egy kis társaság az uj megálló örömére. — Betiltottak egy zászlószentelést! A hatóság óvatosságát és a kolera elleni védekezés erélyességét mutatja a rétsági főszolgabíró határozata, mellyel egy zászlószentelést betiltott. A nógrádverőcei önk. tűzoltóság, mely néhány éve alakult s rövid idő alatt vagyonra tett szert, elhatározta, hogy egyleti zászlót szerez be s azt ünnepélyesen avatja fel. Zászlóanyának a főispán nejét, Prónay Gábornét kérték fel. Mindent előkészítettek a zászlószentelésre, mikor leütött a bomba:- a rétsági főszolgabíró a kolerára való tekintettel nem engedélyezte a zászlószentelést. A tűzoltótestület, melynek tagjai egy jó naptól estek el, most értesítette vendégeit, hogy a koleraveszedelem miatt kénytelen elhalasztani zászlószentelését. — Kaszinóavatás. A kaszinó-kör helyiségeit szombaton avatták fel hivatalosan. Már délután kedélyes dijkuglizás kezdődött, este pedig társas vacsorát rendeznek, melyen közel nyolcvanan — hölgyek és urak — vettek részt. A vacsorán Lencsó Ferenc, Preszly Elemér, Hörl Péter, Lukács István és Kardos Antal mondottak felköszöntőt. Vacsora után tánc volt. — Halálozás. Farkas Antal máv. főellenőrt súlyos csapás érte: neje sz. Treszkony Anna élete 43-ik, házasságának 23-ik évében Budapesten elhunyt. Temetése hétfőn délután ment végbe a vöröskeresztegylet kórházából. II
