Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-09-20 / 73. szám

HOGYAN FOGTAK EL A BUDAI FOSTARA BLÖT? SSÄ

Szombatról vasárnapra hajló éjszakán nagy szenzáció színhelye volt Vác. A permetező esőben csendes volt a város s csendjét automobilok töf-töfözése verte fel. A száguldó gépkocsikon a budapesti rendőrség kiküldöttei ültek s nagy volt a harag, hogy a néhány órával előbb Vácon letartóztatott egyik budai postarablót nem vehették azonnal pártfogásba. A szenzáció, hogy elfogták a postarablót, el is törpült a mellett a kanapé-pör mellett, mely a fővárosi rendőrség és a váci rendőrkapitány között kiütött s a melynekjminden valószínűség mellett még érdekes folytatása lesz.

A postarabló elfogatásának részleteiről és a nagy port vert afférról szól a kővetkező tudósításunk :

LóKupec a kocsmában.

Szombaton este hangosak voltak a külsősori apró kocsmák. A Breuer-félében egy hatalmas vállú, jó képű alak jelent meg s nem is egy, de mindjárt két spriccert kért egyszerre. Az egyiket egy szuszra kihörpintette, a másikat kiöntötte a földre s mert ennivalót nem tudott adni Breuer, fizetett s átment a Kalen- csik-féle kocsmába. Itt Steiner Simon, Jávorszky Gusztáv és Csvirik Mihály kártyáztak. Az összeismerkedés hamarosan ment, az idegen, ki magát lókupecnek mondotta, közéjük ült s folyt a kártyajáték egy darabig. Egy pár pohár bort is lehörpintettek s mikor már elég volt, az idegen felkelt és a kocsma elé hívta Cs ibriket.

CsviriK rendőrért megy.

Most adjuk át annak a szót, a ki postarablót elárulta a rendőrségnek. Csvirik Mihály 32 éves bádogos a következőket mondotta :

— A mint kiértünk az éjszakai sötétségbe, az idegen igy szólt hozzám:

— Pajtikám mutass nekem egy házat, a hol sok pénz van, a többit majd bízd csak rám, elvégzem én és majd osztozunk.

— Várj — mondottam -- s elmentem a közeli boltba cigarettát venni. A cigarettából megkínáltam, aztán azt mondottam neki, hogy megyek a gazdámhoz pénzt kérni, hogy mulathassunk. Annál nagyobb lesz a bátorságunk a munkában, addig várjon itt rám. Az idegen gyanútlan volt s megígérte, hogy fog rám várni. Én pedig siettem a rendőrségre. Itt találtam Herczeg rendőrt s elmondottam, hogy a külső soron egy hatalmas ember betörést tervez, menjenek, fogják el. Én már vissza sem mentem.

Horvátot letartóztatjáK.

Sem Csvirik, sem a rendőrök e percben nem tudták, hogy milyen jó fogást csinálnak. Herczeg maga mellé vette Kis Sándor rendőrt — éppen tiz óra volt — és mentek a vásártérre. Az idegenre csakhamar rátaláltak (pedig mikor a rendőröket meglátta, egy kapualjba akart elbújni) s nem is ellenkezett — vitték be az őrszobára.

A rendőrkapitányt azonnal értesitették, a ki azonnal feljött a városházára, de időközben a budapesti államrendőrséget is értesitették, hogy egy Horvát György nevű embert elfogtak.

Kálló Antal azt mondja, hogy Horvát típusa a régi betyárnak. Nem tagad, sőt büszke a tettére. Őt mindig „kedves uram“-nak szólította s nagyon rosszul esett neki, hogy a „kedves uram“ nem hozatott neki bort.

Ismeretlen részlet a rablásból.

Mindjárt azzal a szenzációs vallomással kezdette, hogy ő Horvát György, 38 éves, a soproni fegyházban ismerkedett meg Pálinkással és együtt határozták el, a budai póstarablást. Ezt úgy mondotta el, a hogyan Pálinkás, de a menekülésnek van egy érdekes részlete, melyről a budapesti lapok sem tudnak,

— Mikor „édes uram“ — mondotta Horvát — elvégeztük a munkát, menekültünk. Utunk a hegyoldalnak vitt és én nógattam Pálinkást, hogy adjon már a pénzből. A kutya betyár (Pálinkás) ekkor oda szólt nekem: Nesze és a következő percben apró papir- szeletkéket hullatott el. Hát, kedves uram, ez egy huszkoronás bankó volt darabokra tépve. Mig én a bankó szeleikéit szedegettem össze, Pálinkás menekült s azóta sem láttam. Én átugrottam egy sövényt, aztán menekültem. Eljutottam Veresegyházára, tegnap jöttem be Vácra, most itt vagyok, most elfogtak.

Detektívek automobilon.

A rendőrkapitány látta, hogy Horvát részeg, a rendőrökkel visszavitette a cellájába s másnap akarta kihallgatni. Azután hazament. Éjféltájon nagy zörgésre ébredt. Egy automobil állott lakása előtt s dr. Kisteleki Imre államrendőrségi fogalmazó és négy detektív jelentkezett nála, hogy Horvátot átvegyék.

— Nem adom ki! — felelt kereken Kálló.

— Köteles átadni ! — válaszoltak a rendőrség küldöttei — különben a belügyminiszternek sürgönyzünk.

— Csak tessék, ismerem én a paragrafusokat ! — szólt a rendőrkapitány és vége szakadt a tárgyalásnak.

A rendőrség küldöttei most tanácstalanul állottak az utcán. Végre is elhatározták, hogy Helcz Ferenc táblabiróhoz fordulnak közbenjárásért. A járásbíróság vezetőjét is felkölfőtték, de ő azt üzente ki, hogy semmi köze a dologhoz.

Vendégség dr. Franyónál.

Időközben telefonáltak Budapestre, hogy mit csináljanak, a váci rendőrkapitánynál nem remélt ellenállásra találtak. Budapesten felköltöt- ték dr. Szlavek soros vizsgálóbírót, hogy elfogató parancsot kapjanak tőle s ígérték, hogy azonnal másik automobil hozza ki azt Vácra.

Mig az elfogató parancsot várták, megpróbálták dr. Franyó István helyettes-polgármester közbenjárását is igénybe venni. Felzavarták éjjeli álmából s elmondották jövetelük célját. Dr. Franyó mindjárt rátért a tárgyra: két cilinder bort állíttatott az asztalra.

— Mi nem iszunk ! — mondták komoly áb- rázattal.

— Mit? nem isznak? Dehogy nem, itt van szivar, cigaretta, itt van őszibarack, még én is koccintok.

Hát a komoly urak elnevették magukat s vígan hajtogatták a pohárt, mig valami Írást el nem készített a helyettes polgármester.

Azután megjött a másik automobil is és hozta írásban a vizsgálóbíró elfogatási parancsát.

Megint Káliénál.

Most újra megindultak a detektívek — reggel három óra volt — a rendőrkapitányhoz, újra felverték s mutatták az Írást.

— A bűnvádi perrendtartás végrehajtásáról szóló utasúás 11, 70 és 72-ik szakasz alapján újra megtagadom a fogoly kiadását — szólt a kapitány — nem tárgyalunk tovább, tessék a hivatalomban jelentkezni.

Az ablak becsapódott a detektívek a rendőrfogalmazóval együtt káromkodtak. Az eső esett, bőrig áztak automobilostul.

Reggel öt óra tájon Kálló Antal felöltözött s ment a hivatalba. Ott bóbiskoltak a budapesti rendőrség kiküldöttei. Még egyszer kihallgatta Horvátot (nagyon haragudott, hogy ily korán háborgatják) s aztán irás vételé mellett, melyben nem a rendőrségnek, de a vizsgálóbírónak adja át a foglyot, Horvát az automobilra került s elvágtattak vele.

Mit mond a rendőrKapitány ?

— A budapesti rendőrség viselkndése — mondotta tudósítónknak Kálló Antal — nagyon is kihívja a kritikát. Eltekintve attól, hogy nagyon is erőszakosak voltak, bizony a törvény rendelkezéseit sem ismerik. Elmulasztják a szomszédban működő rendőrhatóság értesítését s oly fellépéssel, melytől nem ijedek meg, követelik, hogy szabálytalanságot kövessek el. Hát erre nem voltam kapható, sőt feljelentem őket a belügyminiszternél.

Ide írjuk, hogy hasonló feljelentést tettek a budapesti rendőrség küldöttei s érdeklődéssel várhatjuk a fejleményeket.

Berthold=betörés és 1000 K.

Kálló rendőrkapitány azért sem akarta Horvátot kiadni, mert nagy a valószínűség, hogy Horvát talán éppen Pálinkással együtt követték el három hét előtt gróf Berthold Miklósné főutcai lakásán a betörést. A személyleirás erősen rájuk illik. Most ez irányban is folyik a nyomozás.

Megírjuk azt is, hogy a postarablók kézre- keritőjének 1000 K jutalmat biztosított a posta- kincstár. A rendőrkapitány lépéseket tett, hogy Csvirik Mihály, Herczeg és Kis rendőrök az őket jogosan megillető jutalomtól el ne essenek.

— 9 MlinKó egy anyaKönyvi lapon Ritka anyakönyvi lap, mely minket azért is érdekel, mert egyik násznagy Mlinkó István, az egri siketnéma intézet igazgatója volt, ki városunk szülöttje. Az esküvő Bessenyőteleken, Heves megyében folyó hó 17-én tartatott, mely alkalommal az anyakönyvi lapon a következők vannak jegyezve: Mlinkó Péter János földbirtokos és neje Mlinkó Anna leányát, Erzsikét elvette Mlinkó János földbirtokos és neje Mlinkó Mária fia, Mlinkó János máv. gépészmérnök. A mennyasszony násznagya Mlinkó Zsiga János földbirtokos, a vőlegény tanúja Mlinkó Isván siketnéma intézeti igazgató. Anyakönyvezető Mlinkó Antal községi jegyző. Meg kell jegyezni, hogy még házassági akadály sem forgott fenn, mert az örömszülők nem rokonok. Évtizedek, sőt századok múlhatnak el, mig hasonló anyakönyvi lapra bukkanhatunk.

— A váci hengermalom részvény- társaság lisztárai KgrmKént. 50 Búza- őrlemény: Asztali dara AB szám 18 K 00 fill— Asztali dara C szám 17 K 60 fill. — Király liszt 0 sz. 17 K 80 fill.— Lángliszt l.sz. 17 K 40 fill. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 17 K 00 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 16 K 80 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 16 K 40 fill. — Középkenyérliszt 5. sz. 16 K 00 fill.

— Kenyérliszt 6. sz. 15 K 60 fill. — Barna- kenyérliszt 7. sz. 14 K 60 fill. — 7 Va sz. 13 K 60 fill. - 7 3/4. sz. 12 K 40 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 10 K 00 fill. — Korpa fi- uom F. sz. 7 K 10 fill.

Élvezet a fürdés, mosdás :

Hja! az Iza-szappan csodás.