Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-08-09 / 61. szám

2 VÁCI HÍRLAP angyala, mely rendet és nyugalmat teremt majd a VSE-ben, a mi kívánatos is volna úgy az egyesület javára, mint társadalmunk óhajára. A választmányi ülés pontjai a következők : 1. dr. Csongor Gergely ügye. 2. Horváth Kálmán indítványa. 3. A lemondott tisztviselői állások belöltése iránt való intézkedések. 4. Rendkívüli közgyűlés határnapjának s tárgysorozatának megállapítása. — Megjöttek a tartalékos huszárok. Vadonat uj egyenruha, csillogós kardbojt, fe­hér arc, kissé elhízott termet mutatta vasárnap egypár ismeretlen huszártiszten, hogy bevonul­tak a tartalékosok. A legénység még szomba­ton megjött, a lovak pedig vasárnap reggel vonultak be ezredünkhöz. A 35 napos őszi fegyvergyakorlat most vette kezdetét s mert nem fér el a sok huszár és ló a laktanyákban, hát még vasárnap kitelepedett egy század Sződre, a hol ezredöszpontositásig lesznek s aztán mennek a lovasdandár gyakorlatra. — A pénzügyőri szakasz új otho= nába. A váci pénzügyőri szakasz egynegyed század óta a felsővárosban lakott, legutóbb a Rákócy-téren. Megszokta ezt már Vácon min­denki, a kinek csak dolga volt a pénzügyőrök­kel. Most augusztus elsején nagy változás tör­tént lakásukkal, mert elköltöztek Krsvácról a Hattyú-utca 1. számú házba, a hol 3 évre bér­leti szerződésre léptek a háztulajdonossal. — Táncvizsga. Kovács Izabella, a m. kir, Opera ny. tagja a váci Lövölde helyiségei­ben szombaton, augusztus hó 12-én este 8 órakor tartja zártkörű táncvizsgáját. Belépő dij : Személyjegy 2 korona, családjegy 4 ko­rona. Műsor a következő: 1. Gavotte á la princesse. Előadják: Hörl Liza, Túri Endre, Egytid Krisztina, Gottschall J., Nagy Olga, Forgó Kálmán, Falcsik Adrienne, Németh La­jos, Pertik Vilma, Szuchovszki István, Nagy Lenke, Pertik Ottó, Hudák Edith, Hörl Antal, 2. Valse á la glosche. Előadják: Éder Magda, Haris Eta, Sipos Klára, Ulrich Csőri. 3. Ti- rolienne. Előadják: Jeszenszky Mártha, Majer Margit, Jeszenszky Barna. 4. Salon táncok: Polka Francaise, Mazurka, Pás de quatra, Bős­egész legendakor támadt dolgairól, és ha féltek tőle mint a tűzlől. Lima generális úr Insbruckban székelt. 2 ezrede apró detachementekben 14 felé. Apró garnisonokban sok minden kedélyesebben megy, mint a nagy központokban, tudja ezt mindenki — de tudta Lima is. Épen ezért az volt a szokása, hogy gyakran kirándult fészkéből és vércseként csapott le a mit sem sejtő kis helyőrségekre, riadót hiva­tott nyomban, akár éjjel volt már akár nappal — és jaj volt ha nem vágott úgy minden, mint a parancsolat. Sokáig ment ez igy. De a kis garnisonokban is van ész — túljártak a generális furfangján — és vagy a központban a vasútnál vagy az ottani csapatnál embert tartottak, a ki mihelyt Luna kitette lábát Insbruckból 14 felé sür- gönyzött, így a nagy meglepetéseknek vége volt. December közepe lehetett, egy szép délután jön a sürgöny. „Luna útban — hol fog kiszálni nem tudjuk.“ Nosza lett kapkodás a mi vidéki 2 zászló­aljunknál. Kiadták a hadi felszerelést, felcsa- toltatták a borjukra köpennyel együtt, megra­katták a tölténytáskát éles tölténnyel és próbál­gatták a riadót este 9-ig. Borzasztóan tudtuk már, úgy annyira, hogy a vége felé már 3 perc alatt állott az udvaron ember, banda, ló — minden. 9 után nem volt szabad az nap lefeküdni — felöltözötten he­ton am.-ricain, Franczia négyes, Pás de pati- neure, Boston, Magyar kettős, Csárdás, Poste Waschington, Társalgó. — Nagy lépés a vásártér rende­zése ügyében. Egyrészről a váci püspöki uradalom és a váci idősb, alapítványi kápta­lan, másrészről Vác városa között a királyi kisebb haszonvételi jogok megváltása és az Althán-féle örökbérleti szerződés alapján ke­letkezett s az úrbéri egyezség 7. pontja értel­mében statusquóban hagyott kérdések rende­zése tárgyában Vác városa részéről kikül­dött úgynevezett „regále bizottság“ egy egyezségi tervezetet dolgozott kiés állított egybe. Ezt az egyezségi tervezetet Vác vá­rosa tegnap terjesztette fel Jung János fel­szentelt püspökhöz, mint a püspöki urada­lom és az id. alapitványú káptalan részéről kiküldött bizottság elnökéhez, hogy azt a bi­zottság áttanulmányozhassa és most már letár­gyalhassa. A megküldött egyezségi tervezetet a „regale bizottság“ a rendelkezésére állott anyag és adatok beható áttanulmányozása után az igazság és méltányossági szempontok leg­messzebb menő és minden részről való figye­lembe vételével készítette el, azonban ennek dacára a tervezetben foglalt pontozatokat nem tartja véglegeseknek és megváltozhatatlanok- nak, sem olyanoknak, melyekből jogkövetkez­mény lenne bármely irányban és bármelyik félre nézve levonható és éppen azért egyálta­lában nincs kizárva annak a lehetősége sem, kogy egyes kérdések, melyek a tervezetben foglaltakkal akár lényegileg, akár csak formai­lag összefüggésben, vagy vonatkozásban álla­nak, az egészség keretébe a továbbiak folya­mán még beállittassanak és abban megoldást nyerjenek. Nagy lépés történt tehát ebben az ügyben a héten s most már ezek után a püs­pökség és a Káptalan döntését várjuk s ha ezen magas helyeken is elfogadják az egyez­séget a vásártér parcellázási ügye is rohamos lépésekben fog következni. — Városi tisztvielőinK öröme. A hét végén küldte le a belügyminisztérium Vác városának az 1911. évi államsegélyt. Az állam­verésztünk a sötétben a megvetett ágyakon és vártuk a 11 órai vonatot Insbruck felől. Tényleg jött a félelmes generális. Oda pattan az őrség elé: „Riadót!“ Sivit az éles kürt be az éjszaka csendjébe. El sem hangzott egészen. Talpon az egész | kaszárnya, le az udvarra, sorakozni — pilla­natok alatt megvolt. Aztán csend — és hangzik az ezredes mély baritonja: Tábornok úrnak alá- san jelentem ennyi ember, ennyi musik, ennyi ló. Sötét volt nem láthattuk Lima arcát —, hangját sem hallottok, mert egy szót sem szólt — csak a torkát reszelte. Sarkon fordult, elment, ki a vasútra; 12-kor útban volt Insbruck felé. Tisztjeinknek nagyon tetszett, hogy túl jártak a rettegett úr eszén. Leszeieltettek vissza a magazinba mindent. Egy óra múlva aludt az egész garnison, mint a tej. 3 óra lehetett — Recseg a trombita rémsé­gessen. Újra riadó. Azt a cihelődést látni kellett volna: elmúlt félóra, háromnegyed, nincs kapitány úr, nincs magazin kulcs — nincs ló. Oda len meg har­sogott a generális „Ez a harcképesség — ez katonaság. Egy óra kell neki még lelket lehet bele verni.“ A dolog úgy esett, hogy Luna úr a követ­kező állomáson, Mátreinél kiszállott és gyalog visszajött, mert nem szerette, ha túljárnak az eszén. Öreg gyalogos. segély az idén is 8500 korona, mely szétosz­tásra kerül a városi tisztviselők között. A meg­szavazott három millióból a belügyminiszter most csak 2000000 koronát küldött szét s a megmaradt egy millióról azt Írja, hogy az majd csak később fog szétosztatni már a törvény rendelkezései alapján. A 8500 koronát a város hétfőn vette fel az adóhivatalban s rögtön ta­karékba tette, hogy addig is kamatozzék, a mig a legközelebbi közgyűlés intézkedik a szétosztás felül. Meg van tehát városi tisztvi­selőinknek az idén is az örömük már előre, de rendőreink annál inkább szomorkodnak, mert sejtik, hogy ők az idén is k;maradnak az osztozkodásból. — Kútba ugrott Kiss Ferenc 35 éves, nős r. kath. vallású váci lakos, pecér legény, ki az iszákoság miatt már félig- meddig el­meháborodott volt, töbször emlegette, hogy követ fog kötni a nyakára és a kútba öli ma­gát. Ezért aztán a felesége vigyázott is rá, nehogy elkövesse végzetes tettét. Kedden éjjel többször kiment Kiss az udvarra, de felesége mindannyiszor visszavitte lakásukba. Úgy lát­szik, hogy erővel végezni akart magával, ami aztán hajnali három óra felé sikerült is neki, mert mikor reggel Kissné fölkelt, nem találva urát, egyenesen a kúthoz ment, ahol a káva mellett megtalálta férje papucsait. Belenézett az alig 50 centiméternyi vizű kerekes kútba s ott látta az urát már megfúlva. Nagy kő volt egy kötéllel a nyakára kötve mely a sekély vizbe húzta a boldogtalan ember fejét s Így fúladt meg Kiss Ferenc. A hullát orvosi vizs­gálat miatt Rác-Pál utca 5. számú lakásáról városi a kórházba vitték. — A Kath. legényegylet mulatsága. Nagyboldogasszony ünnepén rendezi a váci kath. legényegylet a lövöldében esti nyolc órakor műkedvelői szinielőadással egybekötött tánc- mulatságát házalapja javára. Színre kerül: Csepregi Ferenc „Piros Bugyelláris“-a, a kö­vetkező szerepbeosztással: Török Mihály, a tölgyesi biró Gábor József, Zsófi, a felesége Gy'gor Tercsi, Kender Julis özv. asszony, Hagymáson Kovács Mariska, Menci, a nevelt leánya Paczolt Margit, Csillag Pál, manipuláns őrmester Petrányi Árpád, A kapitány a huszá­roknál Pfaff György, Peták János vén és Boross Dani, fiatal huszárkáplár Patrik Lajos, Viski János, Pennás Muki, jegyző Tölgyesen Petrá- sovits Lajos, Hájas Muki, uradalmi ispán Csemniczky József, Kósrn Gyurka, parasztle­gény Hugycncz István, Leveles’ Misi, gyalog- postásfiú Kecskés József, I. Kisbiró Halász Mihály, II. Kisbiró Sima Sándor, Öreg béres, Panni, Kati Cselédek Török Mihálynál Stefiik Pál, Diniek Palika, Törzsök Ilona, Egy legény Parótzy István, Egy leány Törzsök Aranka, Lajcsi, cigány Hrescsics Rudolf, Luták Kata, kártyavető cigányasszony Márik Ilonka, Laka­toslegény Móricz János. Nép, huszárok, cigá­nyok : Laza Juliska, Kovács Etuska, Szisz Ferenc, Palkovits István, Reich István, Schilling Márton. — Történik Tölgyesen. — Rendező: Leopold Sándor. — A dalokat betanítja és vezeti: Misányi Lajos k. r. tanárjelölt. Az elő­adás után tánc reggelig! — Helyárak: Első három sorban 3 K, 4—8 sorban 2 K, 9—12 sorban 1 K 60 f. állóhely 1 K. — Villamosvasút Alagra. Valamikor régen, mikor még Königsberger Lajosé volt a villamos koncessziója, úgy tervezték, hogy a vác—gödöllői villamosvasutot bevezetik Alagra is. A terv csak terv maradt, de megvalósítják mások. Régóta érzett hiányt fog pótolni a budapesti helyiérdekű villamosvasút részvény- társaság újabban tervezett vonala. A társaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom