Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-06-07 / 44. szám
tutikkal városunkból szép számú érdeklődő közönség készül erre az ünnepi közgyűlésre. A legtöbben reggel a 9 órai gyorsvonattal fognak utazni. — Városi Közgyűlés. Kevesebb tárgy- gyal még alig tartott közgyűlést a képviselő- testület, mint múlt csütörtökön délután. A szabályrendelet előírja a közgyűlés tartását, hát volt közgyűlés. Az előtt a húsz városatya előtt a polgármester azzal kezdette, hogy a 17 pontból álló tárgysorozatot is meg kell kurtítani, mert a bejelentési hivatal és három telekügy nincs kellőleg előkészítve. A közgyűlés, a nyári, szívesen fogadta a még rövidebbre szabott programot, mely gyors szabadulást ígért. Mindjárt az elején elmondotta a polgármester, hogy a vásártér parcellázása ügyében május 22-én tartott közgyűlés óta mi sem történhetett. Az egyezségi tervezet készen áll ugyan, de a kiküldött bizottságot és a pénzügyi bizottságot nehéz most összehívni nyári munka idején. Módját ejti — fejezte be informálását a polgármester — hogy a nyári szünet előtt letárgyalják az egyezségi tervezetet és megküldik a püspökségnek és káptalannak, mint érdekelt feleknek. Néhány telekügyet nem tárgyalhattak, néhányról kellet határozni. Így Haasz Karolin 31, Maczkay Lajosné 10 négyszögölet kapott a Damjanich-soron szabályozás folytán házához négy koronáért ölenkint, Bossányi István, Rank Lajos 17—17 ölet pépedig a Föidváry-téren. Csendes érdeklődés kisérte Császár Lajos tudósdombi parcellázását. Valamikor nagy ellenszenv kisérte ezt a tervet, melyről az volt a vélemény, hogy a városra csak kötelességeket ró, de hasznot nem hoz a polgárságnak. Ki Is kötöttek sok mindent, a melyek teljesítése esetén hajlandók a parcellázásba belemenni, ámde Császár fe- lebbezett s a belügyminiszter még azok alól a feltételek alól is felmentette őt, amelyeketannak idején önként vállalt. Most azután Császár újból jelentkezett és a miniszter döntésével szemben vállalta a régi kikötéseket, a mit dr. Göndör főjegyző jelentett be a közgyűlésnek. Császár készségét — úgymond — az magyarázza, hogy a Tudósdombon egy út vezet mely a múlt század hetvenes éveiben hazánkban is több helyen megfordult s valósággal elbűvtilte és bámulatba ejtette a zenevilágot. Uj hang volt ez, a milyent az előtt hallani sem lehetett s a kik őket hallották, azt állítják, hogy azóta sem akadt párjuk. Hegedűsüknek Jean Beckernek a neve fogalommá vált a kamarazenében. Ennek a társaságnak isteni művészetét azzal jellemezhetem a leghathatób- ban, ha elmondom, hogy a mikor Wolkman- nak egyik vonós négyesét nálunk előadták, a szerző elragadtatással szorított kezet a művészekkel, mondván : so hab’ ich mir’s gedacht (igy képzeltem ezt el magamban). Világhírű volt még a Joachim berlini vonós négyes társasága, a melyet Budapesten utoljára tavalyelőtt hallottunk; többet már nem is fogjuk őket hallani, mert Joachim nemsokára rá meghalt. A váciak előtt ismeretes Arányi lányok, Jelly és Adila ennek a Joachimnak unokái s az ő hires Sztraduariusz hegedűjét Arányi Jelly örökölte. A kilencvenes években tűnt fel a cseh vonós négyes társaság, mely ma is még az első helyen áll s évenkint ellátogat hozzánk ; aztán jöttek a brüsszeliek. Az elmúlt hangverseny szezonban pedig már akkora forgalmunk volt kamarazene társaságokban, hogy még a nevüket is bajos volna észben tartani. Budapesten a Hubay—Popper társaság dokeresztül, mely a város tulajdona. Ezt a 660 ! Á] ölet kéri két korona negyven fillérért négy- szögölenkint. Ha ezt nem adnák át, a parcellázást ismét eltolnák hosszú időre. A képviselők belegyeztek s most már igazán megindulhat a Tudósdomb parcellázása. Végül a város régi, nagy munkásságéi, érdemes tisztviselőjének jogát ismerte el. Fóti Gyula a fizetésemelés alkalmával alacsonyabb fizetési osztályba jutott, mint á törvény rendeli. Ezt most korrigálták őszinte éljenek közt annál szívesebben, mert hiszen az a jótéteménye a városnak anyagi megerőltetésésével nem fog járni, de viszont méltányos és jogos kérelmet teljesítettek a városatyák. — Kis halott. Nagy fájdalom érte Lampert Soma polgártársunkat és nejét. Örökbefogadott kisleányuk, Lampert Mancika kedden délelőtt hosszas betegség után nyolc éves korában meghalt. A kis halottat csütörtökön délután kisérték ki nagy részvét mellett az alvárosi sirkertbe. — Évzáró ünnepély a főgimná= ziumban. Pünkösd vasárnapján délelőtt volt a főgimnáziumi ifjúság záróünnepélye. Az ünnep, meg a szép idő nem igen csökkentette az érdeklődést, mert nagy és díszes közönséget láttunk az intézet rajztermében. Az ünnepély a Gaudeamus igitur kellemes dallamával kezdődött, melyet az énekkar adott elő színesen, szépen. Ezután Lukács József III. o. t. tanuló szavalta el ügyesen Tárkányi Boldogasz- szony anyánk c. költeményét, majd Szarnék László VII. o. t. játszott el nehány darabot Fodor magyar táncaiból. Szabatos, kellemes játékával méltán vonta magára a közönség érdeklődését ebben a számban is, meg abban a négykezesben is, melyet Rostetter János IV. o. tanulóval adott elő pontosan összetanulva. Remélhető, hogy a főgimnázium ünnepélyein még sok élvezetes percet szereznek mindketten a közönségnek. Az évzáró ünnepélyen az önképzőkör főjegyzője szokott elbúcsúzni az intézettől. A vasárnapi ünnepélyen ifj. báró An- dreánszky István tette ezt igen talpraesett, kedves beszédben, melynek fölemelő, majd a búcsúzás méla érzését visszatükröztető akkordminált éveken keresztül s a mikor a Kemény— Schiffer vonós négyes már-már túlszárnyalta őket, két évvel ezelőtt visszavonultak a nyilvánosság elől. Misssiót teljesített nálunk a kamarazene terjesztésében a Grünfeld—Burger féle népszerű kamarazene társaság, a mely még mindig folytatja szép hivatását, habár az elsők közé felemelkedni nem tudott. Burger, a a gordonkásuk már évekkel ezelőtt meghalt. A legújabb magyar színvonalú vonós négyes társaságunk a Waldbauer—Kerpely társaság, mely a budapesti zeneakadémiánkon izmosodott meg s tavaly repült ki fészkéből a nagy nyilvánosság elé. Már az akadémiai elsőrendűt produkálta és szerény véleményem az, hogy rövidesen kivívják maguknak Budapesten az elsőséget. Mint az eddigiekből látható, a kamarazenében csak azok tudnak kiemelkedni, a kik társasággá tömörülve éveken keresztül együtt vannak és egymást kiismerve teljesen összeszoknak, a művészetben összeforranak. Sajnos, a zongoristákkal rendszerint csak alkalmilag, esetről-esetre szoktak ezek a quartett-társasá- gok társulni s ezért van az, hogy a zongorát kamarazeneszámoknál ez a hevenyészett szövetkezés és a rendszerint csak egy-két próba elégtelensége a gyakorlott fülnek még nagy művészeknél is bántó módon feltűnik. Egy kivételt tudok, de ez aztán igazán kijai egy ambiciózus, fejlődő nemes lélek frappáns megnyilatkozásai voltak. A búcsúzó beszéd után Kisparti János tanár számolt be a vezetése alatt működő önképzőkör munkásságáról, a szavaló-verseny és a pályázatok eredményéről. Az önképzőkörben a statisztikai kimutatás szerint élénk volt az élet; a szavalóversenyen a következők lettek a győztesek: az I. dijat (20 K) megnyerte Fodor Lajos VIII. o. t., a II. dijat (15 K) Krakker Béla VI. o. t., a III. dijat (10 K) Nagy László V. o. t. A főgimnázium igazgatója Boer Vilmos V. o. tanulót ügyes föllépéseiért egy arannyal jutalmazta. A kitűzött nyolc pályázatra húsz munka érkezett be, a mi az önképzőkör tagjainak dicsérendő buzgóságáról tesz tanúságot. A hittani pályadijat (15 K) megnyerte br. Andreánszky István VIII. o. t., Taraba József VII. o. t. dicséretben részesült. Az irodalom töriéneti díj egy részét (25 K) Fodor Lajos VIII. o. t., a másik részét (15 K) Boér Ágoston VII. o. t. nyerte meg, Groszsmid László VII. o. t. dicséretben részesült. A történeti elbeszélés dijat (15 K) Gras- ser Lajos VI. o. t. tanuló nyerte meg, br. Andreánszky Gábor VI. o. t. könyv-jutalomban, Szamok László VII. o. t. dicséretben részesült. A történelmi tétel kidolgozásáért Szarnék László VII. o. tanulót megdicsérték. A német fordítás pályadiját (15 K) megnyerte br. Andreánszky Gábor VI. o. t., dicséretben részesültek Szarnék László VII. o. t. és Boér Ágoston VII. o. t. művei. A fizikai tétel diját (20 K) megnyerte br. Andreánszky István VIII. o., Pertik Ottó VIII. o. tanulót megdicsérték. A természetrajzi tétel dijat (20 K) br. Andreánszky Gábor VI. o. t. nyerte meg. A szociológiai tételre nem érkezett be figyelemre méltó munka. Az eredmények kihirdetése után a vezető tanár egy sajtó alatt levő tanulmányából olvasott föl részletet a kultúráról, melyben annak fogalmát értékelméieti alapon fejtegette. Ezután következett Schandl Miklós igazgató szép záróbeszéde, melynek témája az igazi műveltség. A tartalmas poetíkus beszéd igen szép emléke lesz az intézetet elhagyó tanulóknak, másrészt szerencsés tapintattal eszközölt buzditója azoknak, a kik tovább folytatják tanulmányaikat az vétel. Le a kalappal uraim, a mikor a benini zeneakadémia három tanárának trióját halljuk. Dolmányi a zongoristájuk, ki a jeienkor zongoristái közt ma kétségtelenül a legelső kamarazenész ; Martean Henrik a .hegedűsük, a ki Joachimnak — saját kívánságára — utóda a tanárságban ; Becker Hugó a gordonkásuk, fia annak a Jean Beckernek, a ki a kamarazenének legnagyobb apostola volt. Hallottam őket a Royalban. Leírhatatlan a precizitás, az a finomság, az a nemes előadás és összjáték- beli egybeforrottság. a mit ezektől hallottam. Itt már megáll a kritika, nem talál gáncsolni valót, hanem keresi a szavakat, a melyekkel elragadtatásának méltó kifejezést tudjon adni. Mikor egyik hangversenyük után, művészetük elbűvölő hatása alatti bámulatból fölocsud- tunk, egyik barátom a véleményemet kérdezte, ezt feleltem neki: Van már húsz éve, hogy olykor-olykor eltöprengek a szent-hátomság fogalmának mibenléte felett; s nem tudtam sem eszemmel megérteni és felfogni, sem fantáziámmal elgondolni és elképzelni, hogy hogyan lehet valami három s ugyanaz még is egy. De a mióta ennek a három Istentől megáldott, hatalmas müvészegyéniségnek egybeolvadását és egybeforrását hallottam, azóta érzem, értem és tudom, hogy mi az a szent-háromság egy igaz Isten! Dr. Lázár Ottó.