Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-02-21 / 14. szám
2 V A C 1 H1R LA P követelésével üldözi el a nagyobb hitelt igénylőket. Hiszen a vállókölcsöunél nem a könyvkivonat, hanem a váltó beszél, de különben is efféle kicsikart nyilatkozatnak nincs semmi joghatálya az esetben, ha a váltókötelezett a fizetést elrendelő végzés ellen helytálló kifogásokat nyújt be. A váltó- és jelzálogkölcsön-állomány csökkenésével szemben feltűnő a betétállomány jelentékeny növekvése. A betétállomány 1908. év végén 6.5221,871 K volt, 788,171 koronával több, mint 1907. év végén. Annál kevés bbé érthető tehát a váltó- és jelzálogkölcsön csökkentésére irányult üzleti politika, mely az intézetet a nagy betétállomány nagy részének csekély nyereséget, vagy veszteséget eredményező módon való elhelyezésére kényszeritette. így többek közt azt látjuk a mérlegből, hogy az intézet 1908 év végén 1,233,000 K névértékű értékpapír állománynak volt birtokában, melyen 26,358 K vesztesége volt. A mérlegen »elhelyezett tőke* cimen egy 336,410 K összegű vagyontétel szerepel. Hol és minő kamatozás mellett van e tőke elhelyezve, arról a jelentés semmit sem szól, kétségf elen azonban, hogy ezeu tőkének más pénzintézeteknél, vagy fővárosi bankoknál való elhelyezését a betétállomány szertelen megnövekvése és ezzel szemben az intézel célszerűtlen hitelüz\eti politikája idézte elő. Bizonyos azonban, hogy az eként elhelyezett tőkék az intézetnek a saját betétkamatlábánál kisebb kamatot hajtanak, vagyis e réven szintén veszteség áll be. Kitűnik ez abból is, hogy ezen elhelyezett tőkék kamathozama fejében a veszteség-nyereségszámla csak 4399 K nyereséggel számol be, holott a kerek 336,000 K elhelyezett tőkének évi kamatja, 4°/0-ot véve, 14,440 koronát tenne ki. A veszteség- és nyereség-számla már említett tételein kívül kifogásokra ad okot a lombard kölcsön 13,858 és a visszleszámitolási hitel 3314 K passzív kamatja. Joggal kérdezheti mindenki, hogy mi célból vette igénybe a pénzintézet a lombard- és visszleszámitolási hitelt, holott a saját betétállományával sem tudott mit csinálni, annyira, hogy abból 336,000 koronát más pénzintézeteknél csekély kamathozam ellenében helyezett el ? De fontosabb ennél, hogy az összesen 570,599 K értéket képviselő négy különböző tartalékalap kamathozama a veszteség nyereség-számlán nincs külön kitüntetve, vagyis beolvasztatott a 360,915 koronával kitüntetett kamathozam összegébe. A kerek 570,000 K értéket képviselő, az év kezdetétől fogva fennállott tartalékok 4®/0 os kamata 22,800 K volna, ennyit kellene tehát a tartalékok javára a 360,915 K összkamathozamból leütni. Feltűnő továbbá, hogy átmeneti, vagyis az 1909. évet illető kamatok a veszteség-nyereség-számlán egyáltalán nem szerepelnek, holott bizonyos, hogy az év utolsó negyedében eszközölt prolongációk és megszavazott uj kölcsönök előrefizetett kamataiból jelentékeny összeg hárul át 1909-re, amely 1908-ban fel nem osztható. Mennyit tesz ki az átmeneti kamatok öszszege, természetesen nem tudhatjuk, de a fent kitünteteti évi kamatösszeg aíapul vételével az átmeneti kamatok összegét legalább 40—50 ezer koronára bátran tehetjük. A végeredmény az, hogy a mérleg az 1908-ban elért tiszta üzleti hasznot 40,995 K 86 fillérben rnutatja ki,mely az előző évil4,220K 19 fillér nyereség-áthozatal hozzáütésével 55,216 k 05 fillérre emelkedik. Az 1907. évi nyereség, szintén az előző évi nyereségátho zatallal együtt 70,343 K volt és igy a nyereség csökkenés 15,127 korona. A nyereség bői a részvényesek részvényenként 6)—60 koronát kapnak, mig 14,239 korona a tartalékalap dotálására, jutalékokra és jótékonycélokra fordittatik, 4825 korona pedig uj számlára vitetik át. Ez igy számszerűleg rendben volna, de ha figyelembe vesszük, hogy a tartalékalapok 22,800 K kamathozama és az átmeneti kamatok mintegy 40,000 K összege, tehát összesen kerek 62,000 K, a 360,915 K összes kamathozamból, a rendszeres ügyvitelnek és pontos mérlegezésnek megfelelően leütendő volna, akkor az intézetnek az 1908-iki üzletévet nem nyereséggel, hanem mintegy 7000 K veszteséggel kellene zárni. Ezzel befejezzük a Váci takarékpénztár mérlegének ismertetését, mire azon okból helyeziünk nagyobb súlyt, mert a fönt közlőitekből levonható tanulmányok esetleg más vidéki pénzintézet mérlegeinek felállításánál is hasznosíthatók. Nem szenved kétséget az elmondottak figyelembe vétele után, hogy a Váci takarékpénztár vezetésében igen ósdi felfogás érvényesül, a kezelés nem felel meg a modern követelményeknek, az ellenőrzés pedig — amint az lapunk f. évi 3. számában közlőitekből is eléggé kitűnik — minden kritikának alatta áll. Uj szellemet kellene tehát behozni ezen nagy vidéki pénzintézet ügyvitelébe, a könyvvezetés technikájának modern követelményeit alkalmazni képes tisztviselőkre volna az intézetnek szüksége és olyan vezérigazgatóra, aki a kiváló pénzügyi kapacitások ismereteinek és gyakorlati szakképzettségének színvonalán áll. Hogy ezeken kivül a részvénytőke felemelése is szükséges, mert a 126,009 K alaptőke semmi arányban sem ál a 6 6 millió K betéttel, azt, mint a mérlegb rálathoz nem tartozó észrevételt, csak futólag említjük fel Hírek. — Várföldi Elek jubileum u Kedves és szép ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt a váci posta és táviró hivatal. Varfóidi Elek posta és táviró főtiszt, a kiváló zeneszerző szombaton töltötte be állami szolgálatának 25 ik esztendejét. Ezt az alkalmit a nagy hivatal tisztikara és alkalmazottai felhasználták arra, hogy szeretetük és tiszteletük láthatókifejezéséről biztosítsák a jubilánst. Ünnepi díszben várta őt szombaton reggel az egész posta. Lelkes éljenzésekkel köszöntötték a belépő Várföldit, kit a tisztikar nevében Oszusko Károly postatiszt üdvözölt, jubileuma napján. Utána Bercsényi János posta- és táviró főfelügyelő mondott meleghangú beszédét és átadta Várföldi Eleknek a postaigazgatóság dicsérő okmányát. Ebben az elismerésben kiemelik Várföldi kiváió zenei tudását, a zenei téren szerzett hírnevét s nagy elismeréssé, szól a felsőbbség a jubiláns hivatali működéséről. Ezután az altisztek nevében Dszsöfi József, a szolgák nevében Demeter Ferenc köszöntötték tiszteletteljes szóval Várföldit, a ki mind e szavakra megható szép beszédben fejezte ki a köszönetét. A jubileum alkalmából mi is szívélyesen üdvözöljük Várlöldi Eleket! — Dr. Hőrl felolvasása. Az elmúlt csütörtökön ismét megtelt a Kúria nagyterme, élénk érdeklődéssel várták a múzeum felolvasó ülésének kezdetét. Ez alkalommal dr. Hörl Péter lépett a felolvasó asztal elé és tudományos buvárlatainak gazdag eredményeiről számolt be.Ismertette a mai társadalom két kegyetlen pusztítóját: az alkoholt és a tuberkolózist. Igen szép előadás keretében magyarázta, miként lehet, sőt kell ellenök védekezni. Kimutatta, hogy nily hatalmas pusztítást visz véghez az emberiség ekét ellensége. A hallgatóság mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta a minden tekintetben hasznos, tanulságos és élvezetes előadást. A legközelebbi felolvasó ülés f. hó 25-én csütörtökön délután hat órakor lesz. — A ref. iskolának. A váci takarékpénztár e hó 7-én tartott közgyűlésén a helybeli ref. iskola céljaira 40 koronát, ugyancsak e célra Hostetler János kereskedő 16 koronát adományozott. Az adakozók fogadják ez utón is az iskolaszék elnökségének köszönetét. — A munkások nyugdijegyletének farsangja. A Magy. Munkások R. Nyugdíj Egylet 149 ik váci fiókjának mulatsága a Kúria termében e hó 13-án igen szépen, erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt sikerült. Úgy az egyletet pártoló közönség, mint tagjai nagy számban voltak együtt. Sok szép asszony és leány gyűlt a Kúriára, hogy kitáncolja magát kedvére, a mi az estén sikerült is. A francia-négyest 80 pár táncolta. Alábbiakban közöljük a felülfizetők névsorát: Neugebauer Sándor védnök 60 K, Hdzigrad Lájos 10 K, Holczer Dezső 5 K 26 fill., Somló S., Klapati J., Schrott J., Fekete József, Meiszner Rudolf 5—5 K, Péteri János 4 K, Soiymosy L. 3 K 80 fill., Steiner Henrik, H. I. 3—3 K, Simon Sándor, Vogel József, Kopunecz József, Weinberger I., Herzfeld G. B. I., Strasser I., Bokor Margit, Farkas Hedvig, Bokros Helén, Nagy Gizella, Radó Vilmos, jut a legtávolabb és legrejtettebb kútfőkhöz is. Néha jelentéktelen, de jellemző epizódokkal és detailokkal, lokális kolorittal tarkítja a tárgyalást. Lezárja ezt a témát. Az ezutáni buvárlat csak lényegtelen részleteket toldhat hozzá. Már említettem, hogy a szerzőben él a dicső korszak szelleme. Ihletés kegyelettel leborul a nemzet nagysága előtt. Jogos önérzettel hirdeti, hogy szeretett szülővárosa e válságos időkben is méltó volt múltjához és a magasztos korszakhoz. A mű szerkezete szerves és szabatos, beosztása áttekinthető és világos. Az előadás tiszta nyelvű és folyékony, biztos és meggyőző, lelkes és emelkedett. A nagyszámú jegyzet pontosan számot ad minden forrásról és megvilágít némely részletet. Sajtóhiba alig van, talán csak egy-két latin idézetben. A könyv értékét rendkívül emeli a fölötte értékes illusztrációk nagy szátna. A legnevezetesebb eseményeket, tényezőket és iratokat ábrázolják. Köztük több egészen uj, eddig ismeretlen, fontos kép. Tragor Ignácnak valóságos speciálitása, hogy áldozatot és fáradságot nem kímélő kutatással s a Szerencsétői támogatott leleménnyel sikerül neki bármi rejtekből előteremteni a nagykoncepc-ióju műveihez való ismeretlen és ritka képeket, melyeknek sikerült reprodukciója igen szemléletessé és konkrétté teszi Tragornak úgyis nagyon világos előadását. Már jeleztem, hogy a jelen kötet a nagy műnek csak első fele. A mű egységes, egész és nem bontható részekre. De bibliográfiái és tipográfiái szempontból talán mégis helyesebb lett volna, ha a könyv utolsó levele üresen marad és a IV. rész két lapja a II. kötetre megy át, akár folytatólagos, akár uj lapszámozással. Igen meglepő e csonkaság, annál inkább, mert a folytatás sehol sincs jelezve. A váci muzeum-egyesület és Vác városa méltán büszke lehet e kiadványokra. Ezek kiválósága azonban egyenesen kötelezi a várost és közönségét, hogy lelkesen és buzgón pártolják a múzeumot, mely midőn megmenti, feltárja és a nemzeti kultúra közkincsévé teszi a dicső és viszontagságos múltak emlékeit, ezzel a város számára egyúttal egy szebb jövő szellemi alapjait rakja le és erkölcsi biztosítékait szerzi meg. Dr. Herrmann Antal.
