Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-11-21 / 91. szám

Huszonharmadik évfolyam.

91. szám.

Vác, 1909. november 21.

VÁCI HÍRLAP

Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap.

Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K,

negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Márla-Terézia-rakpart 6.

Hirdetések ára □ centiméteren'..int 8 fillér.

Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17.

A házadó.

{Két cikk.)

I.

Vác, nov. 20.

A hivatalos lap közli a m. kir. pénzügyminiszter utasítását a házadóról szóló 1909. évi VI. törvénycikk végrehajtása tárgyában.

A házadó 1910. január 1-én lép életbe. Az 1910. évre szóló kivetés előkészítése már az 1909. évben kiadott utasítás értelmében foganatosittatik.

A törvény és utasítás főbb intézkedései a következők:

A házadó.

A házadó tárgya :

a) minden lakóház, vagyis olyan épület, melynek falazata a földben, vagy a földön nyugszik és tényleg emberi lakásul szolgál, vagy ha üresen áll is, e célra alkalmas, ideértve a lakóházak összes mellékhelyiségeit, illetőleg a lakóháznak telkén külön fedél alatt álló egyéb állandó jellegű épületeket is;

b) minden más állandó épület.

A házadónál az adóalapot a házak évi haszonértéke alkotja.

A haszonérlék vagy a bérjövedelem, vagy pedig a lakrészek száma szerint állapittatik meg. Ehhez képest a házadónak kéí neme van: a házbéradó és a házosztályadó.

Házbéradó.

A lakóházak és egyéb állandó jellegű épületek, az udvarterek, a kapualjak, a pincehelyiségek, ha tényleg bérbe vannak adva, különbség nélkül mindenütt házbéradó alá esnek.

Az udvarterek csak az esetben esnek házbéradó alá, ha házadó tárgyát képező épülettel együtt adatnak bérbe; mig az önmagában külön bér beadott udartér haszon' bére tőkekamat- és járadékadó alá veendő.

Az állandóan adómentes gazdasági épületnek minősített pincehelyiségek, akár bírnak felépítménnyel, akár nem, házbéradó alá nem esnek.

Az a körülmény, hogy a bérjövedelem nem készpénzből, hanem részben, vagy egészben egyéb szolgáltatásból áll, a bérlet jellegén mitsem változtat.

Általános házbéradó alá tartoznak:

1. Budapest székesfőváros egész területe;

2. egyéb községekben (városokban), illetőleg Horváth-Szlavonországok területén az adóközségekben (városi községekben).

a) az engedélyezett gyógyfürdők területe általában;

b) A községből (várostól) legalább egy kilométerre fekvő és önálló körzetet alkotó nyaralótelepek;

c) a község (város) belső területe, ideértve az önálló körzetet nem alkotó nyaralótelepeket is, ha e területen az adókivetéshez bekivánt vallomások benyújtásának idején a lakrészeknek legalább a fele bérbe van adva ;

d) a belső területnek egyes közigazgatási kerületei.

Budapest kivételével a külső terület általános házbéradó alá sohasem tartozik. Ehhez képest a külső területen csak a bérbeadott épületek veendők házbéradó alá, ellenben a bérbe nem adott lakrészek házosztályadó alá kerülnek.

A modern török nők.

Hatalmas errupció reszkedteti meg mostanában a Balkánt. Meghasad a föld és kettéválik, miután hónapok óta szakadatlanul földlökések rendítették meg alapjaiban. A kik azonban a zűrzavaros időben a legtöbbet szenvedtek, azok a török nők voltak, ha védelmet nyújtó otthonukat elhagyva, kimerészkedtek az utcára.

Asszonybéke — mily büszke és nemes szó! — a ki kerek e világon mindenütt oltalomt ban részesülsz és sérthetetlen bűvös körvonsz minden asszony köré — hányszor tépték szét szentségtörő, durva kezek!

De hogy világosan megértsük a dolog folyamatát, közelebbről meg kell ismerkednünk a Kelet »feminizmus«-äval, a török feminista mozgalom szerény kis kezdetével, a minek létezéséről a török nők legtöbbje nem is bir tudomással.

Eminé Seminé Hanoum, Resid pasa neje s leánya Djeivded pasa egykori igazságügyminiszternek, Fatma Alié Hanonm nővérével az ifjutörök nőmozgalom első előharcosai és az lfju-Törökország első női Írói is. Az európai nevelés kiszélesítette látókörüket és felkeltette minden iránt érdeklődésüket. Fatma Alié egy igen jó tanulmányt irt a török nőről

és Ulsma Mahmud Esad »Poligámia a muzulmánoknál« cimű munkájára Írott válasza az ez egész mohamedán világban fényes Írói nevet szerzett neki.

Eminé Seminé Hanoum, a kinek neve különösen a háremekben olvasott, »A kis „ügyefogyottak“ cimű regényével lett ismeretes, körülbelül 30 éves gyönyörű szépségű nő. Nagy, intelligens szemei tűzben fénylenek, ha eszméiről, a feminizmus ügyéről beszél, szája körül energikus kis vonás erős akaratot árul el. Egy francia nő, mademoiselle Vérand hatása alatt három évvel ezelőtt titkos szövetséget alapított a török nők körében, a mely liberális eszméivel bátran, sőt vakmerőén viselkedett a régi kormányrendszerrel szemben, a mely alatt szabadon gondolkodni sem volt szabad.

»Az asszony a család oszlopa, mert ő neveli a gyermekeket« ez volt a keleti feminista mozgalom jelszava. Szükséges volt, hogy uj generációt neveljenek, a mely a szabadság gyümölcseit élvezze s ép ez okból első törekvése volt a feminista-bizottságnak, hogy minél több iskolát, különösen leányiskolát állítsanak fel. Amióta alkotmányt kapott Törökország, igen sok jótékonysági egyesület keletkezett, mely a legkülönbözőbb, de figyelemreméltó célokra gyűjtötte a pénzt,

Oly községekben (városokban), melyeknek lakossága legalább 15.000 lélekből áll, de amelyeknek belső területén a lakórészeknek felerésze bérbeadva nem lévén, a belső területen általános házbéradót behozni még nem lehet, ennek következtéig, ha e helyeknek a belső területhez tartozó egyes közigazgatási kerületeiben a tényleg bérbeadott, vagy a bérbeadottakhoz számítandó lakrészek száma legalább a felét teszi a lakrészek összes számának, ezek a közigazgatási kerületek egyenkint szintén általános házbéradó alá tartoznak.

Általános házbéradó alá eső helyeken, a ki nem bérelt és nem állandó adómentes épületek, illetőleg épületrészek is házbéradó alá vonandók és pedig a tényleg kibéreltekkel történt összehasonlitás utján megbecsült haszonérték (bérérték alapján.)

Az albérletből eredő jövedelem nem tárgya a házbéradónak, hanem az 1909. évi IX. törvénycikknek rendelkezéseihez képest ennek a most idézett törvénynek a haszonhajtó foglalkozások megadóztatására vonatkozó határozmányai értelmében általános kereseti adó alá esik.

A házbéradó kulcsa.

A házbéradó alapjául szolgáló jövedelem után házbéradó fejében fizetendő :

1. 16 százalék Budapest székesfőváros területén azzal az eltéréssel, hogy az óbudai résznek ideiglenes adózását a 18. szakasz szabályozza;

2. 14 százalék az általános házbéradó alá tartozó azoknak a községeknek (városoknak)

sőt nyugati mintára jótékony bazárok és szinielőadások rendezésével igyekeztek célúk javára minél több pénzt összegyűjteni.

Lassan lassan kilép a török nő háreme irigy falai közül. Az ifjú törökök -- ősi szokás ellenére — nővéreikkel, leányaikkal és feleségeikkel mutatkoznak az utcákon. Előbb, ha egy igazhivő muzulmán találkozott a török nővel az utcán, nem volt szabad sem köszönnie, sem vele szóba állania. Ma az ifjú-török kikocsizik nejével, a nők pedig csuhájuk (tjar tjaff) apuchonját kissé hátratolják fejükön, hogy láthatóvá lesz hajfürtös fejecskéjüK. A fekete fátyol finomabb, átlátszóbb, mint volt, a selyemváll szűkebb és hosszú, uszályos szoknya — legutolsó párisi divat szerint — sokkal jobban mulatja a test formáját, mint a régi.

De nem soká haladtak ebben az irányban. Nemsokára Sztambul legforgalmasabb utcáin nagy vörös törökbetűs plakátok jelentek meg, a miken ez állott: »A mai naptól kezdve mindenkinek, a ki török nőt feltűnő ruhában megpillant az utcán, jogában áll a ruháját letépni testéről. Éljen a felvilágosodás. A nemzet.« Egy túlbuzgó mufti egy mecsetben azt hirdette, hogy a ki az utcán tétlenül sétáló török nőt megveri, Allalmak tetsző dolgot cselekszik. „Mert a nőt azért