Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-05-26 / 40. szám
Huszonharmadik évfolyam. 40. szám. Vác, 1909. május 27. .,7 M/y s* df VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A képviselőválasztás. Vác, május 26. Nem győzött a gyűlölet, pedig hangos volt és megelégedett a munkájával. Ha majd elül a harc, visszatér a nyugalom a lelkekbe és a szem elfogulatlan lesz, legyen bárki bármely pártálláson, konstatálhatja, hogy a május 26-iki roppant izgalmakat más nem, mint a gyűlölet okozta s ha lesz még egy választás, abban is a fővezényletet a legcsunyább bűn fogja vinni. Ma, néhány órával a páratlan képviselőválasztás után, a mikor nagy izgalom után újra képviselőválasztás előtt állunk, nem lehet mindenki elfogulatlan. De még ezeknek is figyelmébe ajánljuk, hogy dr. Preszly Elemér, a kinek a munkálkodása kell s azt fel is használják a közügyekben, a midőn előtérbe lép, mint az üstökös viszi az uszályt: a gyűlöletet. Mint a vasgyürű akarja körülölelni és megfojtani nemcsak az ambícióját, de az érvényesülését is. Erről a gyűlöletről kell még gondolkodnunk és beszélnünk most, midőn uj választás következik. Módját fogjuk ejteni, hogy világosan feltárjuk indító okaival, hogy nem az elvek harca azs valahányszor dr. Preszly Elemér ellen a küzdelmet felveszik. Legjobb indulatú emberek önkéntelenül az izzó gyűlölet eszközeivé válnak és buzgó segédkezet nyújtanak. Ezt kell megfontolnunk a képviselőválasztás után, az uj képviselőválasztás küszöbén. A szerdán lezajlott képviselőválasztásról a következőkben számolunk be: Virágszerelem. Egyenlő törvényeknek hódolunk mindnyájan, legyen a nevünk ember, virág, vagy galamb, mert a természet nagy törvényei általánosak, az élet ugyanis egy, csak fejlődési fokai és alakjai változók. Nincs ez másként a szerelem dolgában sem, mert pl. a növényeknek épen úgy meg van a maguk szivvilága, mint az embereknek, csakhogy egészen más alakban. h.z az alak a növényeknél a virág. Nem véletlen dolog az, hogy a szerény virágok sokszor olyan jelentékeny szerepet visznek az emberiség szívügyeinél, hisz a virág a növényéletben is a gyöngédséget, a bűbájt, a szerelmet képviseli. Az ember szerelmét költői külsőbe öltözteti, bizonyos bűbájjal veszi körül, a mi meg van a virágoknál is. Az elragadó szinpompa, a kecses alak és a mámoritó illat, a mi a virágokat szerelmük idején előttünk annyira kedvessé teszi, mindez nem más, mint szerelmüknek külsőségei, mert mindezeknek célja és rendeltetése van, a melyek közreműködnek abban, hogy a virágok céljaikat elérhessék. De a virág, bármily kellemes külsővel legyen is megáldva, virágtársára ezzel nem hathat, de nem is aKar, hanem csupán arra törekszik, hogy valami közvetítőt találjon, a. kit magához csalhat. A növények ugyanis a Napok óta a városban és a kerületben másról sem volt szó, mint a győzelmi esélyekről. A korteskedés ütött biztos tanyát s meg kell vallanunk, hogy a Miltényi-párt abban, hogy biztos győzelmét hirdesse, jobban volt szervezve a Preszly-pártnál. Mindenki meggyőződhetett róla. Kedden este vezető emberei hirdették, hogy 800 szótöbbsége biztos Miltényi Aurélnak, a választás reggelén pedig azt, hogy annyi a többségük, hogy estére, mikor biztosan valami nagy számmal vezetni fognak a szavazáson, »adhatnak kölcsön« egy csomó falusi szavazót Preszly Elemérnek. Soha nem várta nagyobb izgalmak közt a város a vidéki szavazók felvonulását, mint most szerdán reggel. Talpon volt és az utcán mindenki, a kíváncsiság még inkább csak nőtt, hogy a pártok megkésve jöttek be. Künn a Haraszti pusztán Szuper Géza helyettes főszolgabíró megjelent mát"'veggel öt órakor. Körülbelül harminc csendőr volt ide a rend fentartása végett kiküldve. A Haraszti-puszta ugyanis az a pont, a melyen egy-két község kivételével minden vidéki választónak keresztül Teli vonulnia. Jegyezzük itt meg mindkét párt dicséretére, hogy egész izgalmas napon nem akadt dolga a csendőrségnek, sem a kivonult huszároknak. Legnagyobb békességben megfértek a pártok, sőt olyat is láttunk, hogy zöld tollas és piros tollas szavazó karonfogva sétált az utcákon. Gosztonyi Tibor cs. és kir. kamarás, választási elnök 7*7 órakor jött be birtokáról s Harasztin személyesen meggyőződött a rendről. Intézkedése csupán az volt, hogy egyik párt a másik után csak 15 perc elteltével indulhat. Hét óra előtt tűnt fel az első zászló a látóhatáron. Fehér zászló volt, a közeli Vácduka község hozta dr. Preszly Elemérnek. Nem sokára váchartyáni Preszly-pártiak jöttek s mintegy 82 kocsi indult el Vácnak. Nem telt bele öt perc, mikor a homoki oldalról Miltényi Aurél hosszú kocsisora jelent meg a pusztán s tizenöt perc múlva szintén útnak indult. A Miltényi párt vonult javában, mikor a galgavölgyi Preszly-szavazók tömege is megjelent. Úgy a homoki oldalon, mint a Galgavölgyén már kocsik számában is sokkal erősebb volt dr. Preszly Elemér, ezt a számot azonban kisebbségre változtatták Ácsa, Csővár és Szilágy községek szavazói és kocsijai, a kik Miltényi javára, de nem Harasztin át jötték. Pontos számadás szerint Miltényi Aurél 318, Preszly Elemér 270 kocsival vonult be s 80—90 vidéki szavazójával volt több Mii;-. tényinek. Tiz óra elmúlt, mikorra a vidéki választók bejutottak a városba s ugyanekkor a legvérmesebb reménykedők és jóslók, kijelentették : — Ezt a választást Vác dönti elf A városházán egybegyült a választási bizottság s Gosztonyi Tibor választási elnöknél három jelöltre kérték a szavazás elrendelését. (Tarczai Lajos szocialista jelölt ajánlóivét tizenkét szavazó polgár irta alá.) A szavazás, bár legnagyobb rendben ment, földhöz vannak rögzítve, bár társaságban élnek, de mivel nem tudnak mozogni, még szerelmi dolgaikban is idegen segélyre szó rulnak. Egymást fel nem kereshetik, mint az emberek, bálokat, mulatságokat, zsúrokat nem rendezhetnek, tehát nincs is olyan sok alkalmuk a megismerkedésre. A természet azonban bölcs és segit rajtuk, mert elküldi közvetitőkül a lepkéket és bogarakat, amelyek virágról-virágra szállva a bimport átviszik a női bibeszálakra és ily módon közvetítik köztük az érintkezést. Ennél a közvetítésnél azonban jelentékeny szerepet visz a virágok szinpompája és illata is. A megfigyelések arra mutatnak, hogy bizonyos bogarak csak bizonyos fajú és színű virágokat látogatnak előszeretettel. A virágok színei tehát csalogatóul, figyelmeztetőül szolgálnak a lepkéknek és bogaraknak, hogy feltűnő színeikkel magukra vonják a figyelmüket, A virágok illata az újabb vizsgálatok szerint még fontosabb szerepet tölt be, az csalogatja ugyanis tulajdonképen a bogarakat a világra. Az illat ugyanis nem más a virágoknál mint szerelmi vallomás, jelentve azt, hogy a virág kész a szerelem elfogadására, mivel érett és várja a lepkéket és bogarakat. A virág illata nem csak nekünk kedves és kellemes, hanem vonza a lepkéket és bogarakat is. A virágok illata az illő olajoktól, a mézfejtőktől származik, a melyeket a kifejlett virág létrehoz. A lepkék és bogarak mézből táplálkoznak, ezért és nem másért látogatják a növényeket. Minden növényfajnak meg van a maga bogara, a mely azt látogatja és a virág illata itt arra szolgál, hogy az illető lepkéket és bogarakat már távolról figyelmeztesse és magához csalogassa, a bogarak tehát nagy szerepet visznek a növények háztartásában és pedig épen a fajfentartás érdekében teljesített szolgálataikkal. A természet azonban a saját célja érdekében nagyon bölcsen jár el, a mit a különböző növények berendezkedése elég világosan bizonyít. Nézzük csak meg a közönséges gyujtoványfűvet (Linaria vulgáris), vagy a mezei zsályát (Salvia pratensis) és állításunkat bebizonyítva látjuk. A zsályára például csak hosszunyelvű bogarak szállhatnak, leginkább méhek, a melyeknek a zsálya alsó ajka kényelmes padkául szolgál. Más, kisebb csuszó-mászó bogarak nem juthatnak lel, most nyakukat törik a viasztól nedves murva, vagy csészeleveleken. A bogarak természetesen nem végzik ingyen a »postilion d’ amour« szerepét, mert munkájukért ingyen kapnak mézet. Ezáltal mintegy sajátságos viszony fűződik a bogarak és a virágok között.
