Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-05-26 / 40. szám

2 VÁCI HÍRLAP nagy izgalmak közt történt főleg Vácnál, a hol ötvenes turnusokat kellett mindkét je­löltnek összehozni. Váró Károly elnök fo­gadta el a szavazatokat itt s megállás a sza­vazásban egy percre sem volt. Délelőtt tizenegy órakor u szavazatok aránya ez volt: Miltényi Preszly Városházán 95 99 Koronán 37 88 Tornyosban 107 38 Más választáson ebben az időtájban kö­rülbelül meg lehetett mondani, hogy melyik párt győzelme biztos, most az a csodálatos eset történt, hogy mentői inkább közeled­tünk a választás befejezéséhez, aunál bizony­talanabb lett a helyzet. Délben kissé csendesebb lett a város. Délután két órakor ez volt a szavazat­­arány : Miltényi Preszly Városházán 251 275 Koronán 248 212 Tornyosban 243 248 A mint látható, csekély különbség volt mindkét jelölt szavazatai között. Az izgalom nőttön nőtt. Senki bizonyosat nem tudott mondani. Csak az derült ki, hogy dr. Preszly­­nek nagyobb pártja van a városban s a sza­vazatszedő bizottságnál egyre nő Preszly Ele­mérre leadott szavazatok száma. A Koronán, a hol Révész Béla elnökölt, majd később Snapp Lajos, állandóan el volt maradva a Preszly-párf s hogy Miltényi szavazatai mel­lett tartsa magát, a városban fejtett ki nagy buzgalmat. Délután három órakor igy állot­tak a szavazatok: Miltényi Preszly Városházán 286 356 Koronán 306 258 Tornyosban 325 302 Ekkor már mindenki a mellett nyilatko­zott, hogy az eredmény igen kétes és kiala kult az a nézet, hogy ezt a választást a váci zsidóság, mely még nem igen szavazott, fogja eldönteni. Nagyobb rész pedig Preszly Ele­mér pártjához tartozott. És tényleg, páratlan az a buzgalom és az a lelkesedés, mely e perctől kezdve náluk megnyilatkozott. Az érdeklődés középpontja nem a szavazó he­lyiségek, hanem a Emke kávéház lelt. Mit fog produkálni a zsidóság? Hát meg is mu­tatta, hogy összefogott és kevés kivétellel Preszlyre le is szavazott. Nem csak az órák, de a percek is érdekesek voltak. A Tor­nyosban már az utolsó község, Vácduka is leszavazott, Rónay Géza elnök zárórát hir­detett. A Koronán erősen folyt a szavazás: Ácsa, Csővár mind Miltényi-párti, ezzel szem­ben Preszlynek Csővárról 9 szavazata, Kis­­némediből 33 szavazata van. A városházán kellett tehát kiegyenlíteni Miltényinek a Ko­ronán volt többségét. Mindkét párt kocsijai robogtak a városban s most már, ha sza­vazó érkezett, diadalittasan éljenezték. Köz­ben hire kelt, hogy a városházán Gosztonyi elnök kitűzte a zárórát, holott a Koronán még javában szavaztak. Ez mindenütt meg­lepetést keltett, mert eddig az volt a szokás, j hogy a záróra kitűzése a választást vezető elnök helyén a legutoljára maradt. Emlékez­zünk vissza dr. Freysinger Lajos választási elnökléseire. O neki az volt a szokása, hogy bejárta a küldöttségeket s mikor ott a sza­vazás megszűnt, a záróra letelt, hirdette ki a városházán a zárórát. A választási elnök intézkedése kétféle hí­resztelést keltett.« Az egyik az az abszurd volt, hogy a városházán újra megnyitották a szavazást (záróra után!) a másik, hogy a Koronán lehet váciaknak szavazni. Révész Béla elnök itt a leghosszabb zárórát: két órát hirdetett ki s ez alatt a két óra alatt talán neki volt a legtöbb kellemetlensége. Váci szavazók jelentek meg és kérték, hogy fogadja el a szavazatukat dr. Preszlyre. Ő elutasította, de az elutasított szavazatok jegy­zékébe nem vette fel. Erre vitatni kezdték vele, hogy az elutasításoknak nyomának kell lenni. A Preszly-párt azt állítja, hogy Ezeken a bogárváró (entemofilus) virágo­kon kívül már iskolai könyveink is felem­lítik a szélváró virágokat. Sok növény ugyanis, nevezetesen erdei fáink mind, nem akarnak a bogarakra szorulni, hanem in­kább a szélre bízzák üzenetüket, a himport. Azért fejlesztenek belőle olyan sokat, olyan kora tavasszal, még a lombfakadás előtt pedig azért, hogy a szállongó tompornak ne álljon útjában a levél. Szép, feltűnő virágra, avagy illatra nincs szükségük, mert a csí­pős északi szél nem áll meg száguldtában, hogy bámulja szépségüket. De a melyek a bogarak figyelmére szorulnak, azoknak van is ragyogó szirmuk, édes illatuk, hogy azt felkeltsék, mézük, hogy megjutalmazzák. De nem csak ezen a költői módon, t. i. a lenge szellő szárnyain suttogva vallanak egy­másnak szerelmet a virágok, hanem a viz utján is, midőn a lehulló virágport hullámain a nővirágokhoz juttatja. A szerelmi idény nagyon különböző, né­mely virágnál néhány óra, másoknál hosz­­szabb, vagy rövidebb idő. Minél kevesebb azonban az idő, annál nagyobb az igyeke­zet, hogy céljukat ennek ellenére is elérjék. Hogy a növények élete tényleg hasonlít az emberekéhez, bizonyítja az a tünemény, a mely szerint köztük is vannak, a kik csak egyszer és utoljára szeretnek. Elénk pél­dája ennek az amerikai Agave, a mely csak egyszer virágzik és ha magvait meghozta, elhal maga a növény is. Vannak viszont olyanok, a melyek századokon keresztül minden tavasszal meg-megujuló szerelmi életet élnek, minden évben virágzanak, gyü­mölcsöt és magvakat teremnek. Mindezek­ből láthatjuk, hogy a növényeknek épen úgy van a saját viszonyaikhoz mért szivvi­­láguk, mint az embereknek, úgy, hogy a hasonlat többaldalu. így megtaláljuk a nöc vényeknél is azt a természeti törvényt, a mely az emberi társadalomban is érvényes, hogy t. i. a legközelebbi rokonoknak nem szabad házasságra lépniök. Mesterséges ki sédetek alapján ugyanis belátták azt, hogy az idegen virágporral megtermékenyített nö­vények több és jobb magvakat teremnek és szebb utódokat hoznak létre, mint azok, a melyek saját poraikat használják fel. Van továbbá még egy dolog, a melynek alapján a növények szerelmi dolgaikban hasonlítanak az emberekhez, vagyis helye­sebben az emberi társadalomhoz, t. i ná­lunk is feltalálható a vén leányok tisztes kara. Különösen messze vidékekről, idegen klíma alól behozott olyan fajoknál van meg ez, a melyeknek egyedei némileg el vannak különülve és ha csak az egyik nemet hoz­ták be, az egész természetesen meddő ma­rad és sivár, unalmas egyedüllétben éli le életét. Dr. Horváth Károly. 20—30 szavazatot még könnyen összehoz, a Miltényi-párt pedig azzal válaszol, hogy 30 kisváci gazda szavazója áll ott. Közben szava­zatarányt mutató táblát hordoznak hangulat­­keltésre. Miltényinek ezen 1033 szavazata van, dr. Preszlynek 927. Nem kell külön említenünk, hogy ez az arány nem volt igaz és kortesfogás akart lenni. A roppant izgalomban szinte el is felejtet­ték megvizsgálni, hogy hát mi is lesz a választás vége. Preszly Elemérnek 60 sza­vazattöbbséget jósoltak előbb, de Ácsa le­szavazása ezt a többséget megdöntötte. Végre is összeadják a szavazatokat, mely igy volt: Miltényi Preszly Városházán 396 491 Koronán 548 371 Tornyosban 326 407 Vagyis Miltényinek van 1270 szavazata, Preszlynek 1269, ámde Tarczai Lajos szo­cialistára 2 szavazat esett, Miltényi abszolút szavazattöbbséget nem nyert! Ez a váratlan eredmény mindenkit nagyon meglepett. Mind­két párt a másik győzelmét óhajtotta, mert egy újabb választás izgalmainak sem a ke­rületet, sem a várost kitenni nem akarták. Más már nem szavazliatott, csak a szavazat­­szedő bizottság tagjai. Most Váró Károly al­­elnököt, majd Révész Béla helyettes elnököt kezdik kapacitálni, hogy szavazzanak le és döntsék el a választást. Nem lehetett hatni egyikre sem! A Koronáról is elvonul a bizottság. A vá­rosháza előtt tömérdek nép, melyben az a hir járja, hogy Miltényi Aurél lett a képvi­selő. Fenn a városházán írják a jegyzőköny­veket, a nép türelmetlen. Pont kilenc óra van, a városháza erkélyén megjelenik Gosz­tonyi Tibor elnök. Mély csendben kezd be­szélni : — Kihirdetem a választás eredményét. Miltényi Aurél kapott 1270 szavazatot, dr. Preszly Elemér 1269 szavazatot. Erre felzúgott a Miltényi párt és lelkesen éljenezte jelöltjét, a kit megválasztottnak hitt egy szótöbbséggel. Az elnök folytatta kis vártatva: — Korai az öröm, mert Tarczai Lajos két szavazatot kapott s e szerint Miltényi Aurél nem nyert abszolút többséget, tehát pótválasztás lesz. A tér csakhamar kiürült s legtöbben azon vitatkoztak, hogy Miltényi is, Preszly is megnyerhette volna a csatát. Hibákat, mely meddővé tette az eredményt, mindkét olda­lon találtak. Egy hatalmas csoport dr. Preszly Elemér lakására vonult s ott Sáfár Béla őrszent­­miklósi lelkész igen lelkes beszédet intézett a jelölthöz, melyben biztosította az újabb harc esetén tántoríthatatlan bizalmukról és támogatásukról. Dr. Preszly megköszönte a nemvárt ovációt, arra a kérdésre, hogy a pótválasztásba belemegy-e, határozottan ki­jelentette, hogy a legnagyobb lelkesedéssel és kitartással. A választásról irt tudósításunkhoz tartozik még, hogy megemlítsük a következőt. Gosz­tonyi Tibor elnök gyalogságot kért a rend fentartására, e helyett azonban mintegy öt­ven főnyi csendőrt küldtek s Baintner Ernő százados parancsnoksága alatt három sza­kasz huszárt rendeltek ki. a csendőrök dél­előtt több kordont vontak, de mert rend volt, azt az elnök megszüntette. A huszárok a vörösház előtt, a két párt között táboroztak, de egész választás alatt közbelépésükre nem volt szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom