Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-04-28 / 32. szám
Huszonharmadik évfolyam. 32. szám. Vác, 1909. április 28. r<3> '&c% *v> Jr VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 J<. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szóm ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Az aszódi járás. Több Ízben irtunk már az uj aszódi főszolgabiróságról, melynek felállítását a vármegye múlt héten tartott közgyűlése határozott el. Most megkaptuk ez ügyben a vármegye határozatát. Nem lesz érdektelen tudnunk. hogy mily indokok alapján határozta el az uj járás felállítását. A vármegye közgyűlési határozata az aszódi járási középpontról a következőket mondja : A gödöllői járás nem tartható továbbra fenn a mai beosztásában, ha csak nem a jó közigazgatás rovására. Ezért helyeslésünkkel találkozott az érdekelt községek közönségének 1908. évi május hó 24-én tartott értekezletéből tett amaz előterjesztése, hogy a gödöllői járás községeinek egy részéből és a váci járásbeli néhány községből Aszód székhellyel uj járás létesittessék. Az érdekeltség által kiküldött bizottság javaslata szerint ezt a járást a Galga patak, illetve az Acsa- Aszód hatvani vasútvonal és a vármegyének Nógrád és Heves vármegyéket érintő határvonala között fekvő terület alkotná a következő községekkel: a gödöllői járásbeli Aszód, Bag, Boldog, Domony, íialgaiiéviz, Hévizgyörk, Iklad, Ivartal, Túra, Verseg, Zsámbok és a váci járásbeli Ácsa, Csővár, Galgagyörk, Galgamácsa, Püspökhatvan, Püspök szilágy, Váckisujfalá és Zsidó. A javaslatba hozott községek közül Zsám bók, Püspökszilágy, Váckisujfalu és Zsidó községek nem kívánják a jelenlegi beosztás megváltoztatását. Bag, Domony, Hévizgyörk, Ácsa. Csővár, Galgamácsa és Püspökhatvan községek oly feltétel mellett csatlakoznak a mozgalomhoz, ha a járásbíróságuk és adóhivataluk székhelye is Aszód lesz. Boldog és Túra községek az uj járásszékhelyéül Túra községet óhajtják. A többi község feltétel nélkül csatlakozott az aszódi járás létesítése érdekében megindított mozgalomhoz. * ■ A magunk részéről Zsámbok, Püspökszilágy, Váckisujfilu és Zsidó, továbbá Ácsa, Csővár és Püspökhatvan községeknek a jelenlegi beosztásukban való meghagyása mellett döntöttünk, mert: 1. Zsámbok és a jelenlegi járás székhelye (Gödöllő) között a most kiépítés alatt álló törvényhatósági út folytán ép oly előnyösek a közlekedési viszonyok, mint Zsámbok és Aszód község között, minéllogva a község óhaját figyelembe kellett vennünk, minthogy eredetileg nem is terveztetett Zsámbok községnek az aszódi járásba leendő beosztása, hanem azt az értekezlet által kiküldött bizottság utólag vette fel a tervezetbe. 2. Püspökszilágy és Váckisujfalu községek nem fekszenek az aszód-acsai vasútvonal mentén é*> az 1907: XXXIV. te. alapján létesítendő vác-gödöllői h. é. villamos vasút elkészültével a mostani járási székhelyükkel (Vác) az eddiginél előnyösebb összeköttetésbe jutnak. 3. Zsidó községből Aszód ugyan a jövőben is könnyebben érhető el, mint Vác, de ez a körülmény nem volt figyelembe vehető, mert Zsidó község Váckisujfaluval egy körjegyzőséget alkot és a körjegyzőség székhelye Váckisujfalu, minélfogva a járási beosztása csak Váckisujfaluval kapcsolatosan történhet meg. 4. Ácsa, Csővár és Püspökhatvan községek piaca Vác városban van, úgy, hogy e községek lakossága közgazdasági szempontból Váera van utalva, azonfelül Püspök hatvan község határának legnagyobb része a váci püspöki uradalomhoz tartozik, minélfogva e községnek lakossága ez okból is Vác felé gravitál. Ama községek kívánságainak, a melyek ' csak feltételesen csatlakoztak a mozgalomhoz, eleget tettünk az által, hogy a határozatunk rendelkező részében megtettük a lépéseket az iránt, hogy Aszódon járásbíróság és kir. adóhivatal is állíttassák fel. Boldog és Túra községek kívánságával szemben Aszód és Túra községek közül Aszódot jelöltük ki járási székhelyül, mert Aszód község egy oly területnek a középontján fekszik, a mely területen levő községek kettő kivételével (Ivartal, Verseg) vasút, vagyis a legjobb és amellett olcsó közlekedési eszköz mentén fekszenek, továbbá azért, mert Aszód község jelenleg is székhelye a gödöllői járásbeli egyik kir. állatorvosnak, törvényhatósági útmestereknek, élénk forgalmú piaca, gimnáziuma, három felekezeti iskolája, leánynevelő intézete van. Aszód községnek a járási székház létesítésére való kötelezése az 1908. évi 53. számú határozatában foglalt azon kijelentésén alap-Apró történetek. A jótékony úr. Az egybegyült szép számú közönség meghatva hallgatta a polgármester beszédét . . . — És amidőn ezennel feltűzöm Nagyságod keblére Ő Felsége legmagasabb kegyét tanúsító kitüntetést, úgy én, mint városunk lakosságának minden tagja elmondhatja, hogy ezen kitüntetés soha megérdemeltebb nem volt. — Hiszen Nagyságod élete egy nyitott könyv, a melynek minden lapja jótettekkel van beírva, egész élete nem volt más, mint a jótékonyság gyakorlásának szakadatlan láncolata, lett légyen az utcán kéregető koldus, szemérmes szegény, balsorstól sújtott ember. Nagyságod az evangélium szavai szerint magához ölelte, segítő kart nyújtott és az éhséget csillapította, fájdalmat, szenvedést enyhítette Önt a szegények, a nyomorultak, a szenvedők nemtőjét a Mindenható áldja meg és engedje az Isten, hogy a legfelsőbb kitüntetést az emberi kor legvégső határáig egészségben boldogan viselhesse . . . (A közönség lelkesülten éljenez, az érdemrenddel megterhelt dicső férfiú meghatva zokog és köszönetét rebeg.) Elmegy haza a lakására . . . gondolkozik, jóleső megelégedés fogadja el, tehát oly nagy számú jótékony adománya még sem esett sárba . . . meghozta a maga gyümölcsét . . . igaz, hogy jövedelméből, vagyonából telt az adakozás, de azért hálával gondolt a helybeli >Hirharang< szerkesztőjére is, a ki minden jótékony cselekedetét bő mártásban feleresztve tálalta ki a közönségnek . . . Diadal, öröm, kielégített hiúság ragyogott az arcán, azonban ezen érzelmeket a harag, a bosszúság váltotta fel, a midőn háza kapujánál, az éhségtől, hidegtől meggyötört arcú asszonyt látott ülni, a ki félmeztelen nyomorult kis csecsemő gyermekének elkékült arcocskáját igyekezett csókjaival felmelegiteni. — Kicsoda maga ? Mit akar ? — rivalt reá dühösen. Az asszony remegve válaszolt : — Meghalt a kisgyermekem . . . szegény özvegy, beteg koldus-asszony vagyok . . . . jótékony ur oda intette a nem messze álldogáló rendőrt : — Vezesse be a városházára és csukássá le ezt emtelen csavargó népséget . . . magát 0 majd megtanittatom a rendőrkapitán által, hogy miért nem vesz észre az utc; ily botrányos állapotot . . . A n; c^orult asszonyt a rendnek éber őre csakham * ellökdöste, a jótékony ur pedig boldogan fogadta felesége s a házánál összegyűlt barátok gratulációit ... A »Hirha-raug« tudósítója feladata fontos tudatában egy cognacos üveg mellett jegyezte a jelenvoltak névsorát . . . .1 gyász ruha. Ott feküdt az ágyban betegen, súlyos betegen egy ember . . . Vonásai sárgák, arca, orra megnyúlt, mozdulatlanul, tehetetlenül fekszik, csak erős lázban égő szemeivel nézi az ágya szélén ülő fiatal szép asszonyt . . . Az megfogja a kezét . . . gyügyögve szól hozzá: »Ne félj édes Pistukám, már jobban vagy . . . megfogsz gyógyulni nem sokára . . . tavasszal kiülünk együtt a napra . . . megjön az étvágyad, folyton együtt leszünk, sétálgatunk, azután egy pár hónap múlva valóságos Herkules, vasgyuró leszel . . . Nyáron megyünk hegyet mászni a Tátrába . . .* A nehéz beteg kínosan köhécselt, tompa hangon hörögte : — A Tátrába . . . oda . . . oda . . . egy pár nap múlva a temetőbe . . . — Jaj, ne beszélj olyant Pista az Istenért, ne ijeszgess, ne rémits, úgy is majd meghalok bánatomban . . . A cseléd kihívta az asszonyt. A varrónő jött el egy csomaggal. Bementek egy másik szobába. A varrónő egy elegáns szép
