Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-04-11 / 28. szám

9 VÁCI HÍRLAP két soha el nem múló boldogsággal tölti meg, a mely megedzi egész valón­kat, erőt ad az anyagi bajokkal való küzködésben, acélossá teszi a lelket, hogy a ránk zúduló csapásokat zúgoló­dás nélkül elviseljük. A szeretet az, a mely vezérli és betetőzi az igazságos­ságot, a maga gazdagságával és áldá­sával felemeli és tökéletessé teszi a családi és társadalmi életet. Az összes erények leghatalmasabbja az, mert — Pál apostollal szólva — a szeretet soha el nem fogy, megmarad örökre. Ezért nincs rettenetesebb állapot a világon, mint az olyan emberé, a ki csak ma­gának él és megöregszik anélkül, hogy szeretne és viszont szerettetnék. Tavasz van, az élet reményének és az édes ábrándoknak ideje. Földünk örömében és boldogságában ékes virá­gokat tűz homlokára, madarak dalától viszhangzik az erdő és berek, tarka pillangók csapongnak mindenfelé a szi­várvány minden színében pompázó ré­ten át. A fák felteszik koszorújokat, ünnepi ruhát öltenek, illat, mámoritó dal, hevítő pezsgés tölti be a levegőt. Mindez csak azért, mert megillette őket a szeretet, anyjuknak, a természetnek feltámadása. Hirdetik, hogy el kell jönnie annak az időnek is, a mikor majd nemcsak színből, hanem szívből fog felharsanni az ének: Halleluja, fel­támadott az Igazság és Szeretet; de ez nem áll meg a templomok boltivei alatt, felröppen a Magasságbeli trónusa elé, hogy megköszönje az emberi nem tény­leges, szeretetből történt megváltását. Dr. Horváth Károly. A trópusokon. A „Váci Hírlap“ részére irta: Tóth Albert a mexicoi gazdasági főiskola tanára. (Befejezés.) Téglagyár az őserdőben. — Gépszállitás a haciendára. -- A gumifa. — A praktikus amerikai. — A katonaság által kisért vonat. — Befejezés. 7 Mexico, január hóban. Mikor a részvénytársaság ezt a birtokot megvette, a terület őserdő volt. Legelső te-Yasárnapi levél. Vásártereink parczellázása. Csütörtökön képviselőtestületi rendes köz­gyűlés közszeretetben álló polgármesterünk­nek örömmel adott szabadságot, hogy a váci püspökség és káptalan, valamint a kisebb királyi haszonvételeket és ezek territorizmu­­sait haszonbérlő városunk között már rég­húzódó egyezségi eljárást befejezhesse, illetve, hogy az ügyet zavartalanul tanulmányozhassa. ' zért említettem, hogy a képviselőtestület a kért szabadságot örömmel adta meg, mert mindnyájan tudjuk, hogy a zavartalan ta­nulmányozás és ennek alapján megkötendő egyezség városunk rég várt fejlődésének és boldogulhatásának egyik sarkköve. De más­részt azért is, mert legalább valahára annak a mindenféle mende-mondának vége lesz, hogy t. i. ki ebben a gáncsoskodó, ki a kerékkötő? — Mert igazán érdekes — köz­gyűlés után hallottam, — hogy vannak még úri emberek is, a kik a rég húzódó ügy ódiumát egészben a püspökségre és kápta­lanra hárítják. Volt már alkalmam újságban is tárgyalni az ügy befejezését odázó okot, sőt polgár­­mesterünk több Ízben — közgyűlésen is — kijelentette, hogy alaposan tévednek azok, a kik abban a nézetben vannak, hogy püspök­ség és káptalan odázná az egyezségi eljárás befejezését; — hanem a hosszúra nyúlt el­járásnak egyedüli oka polgármesterünknek más, adminisztrációs munkával való túl­terheltsége. Ezt látta be a képviselőtestületi közgyűlés és azért adta meg a fenti címen a szabad­ságot, — mi minden bizonnyal rövid időn belül eredménnyel fog járni és vásártereink parcellázásával városunk rohamosan fog fej­lődni. — Adja Isten mielőbb! Forgó. endője volt egy téglagyárat építeni s a ki­égetett téglából legelőször a tisztviselők la­kását építették fel, ez után a munkáslakáso­kat, igy elérték azt, hogy mindig van és volt kellő számú munkásuk, a mi nagy szó ezen a ritkán lakott területen, mert itt minden birtokos munkáshiánnyal küzd. De nem azért amerikai az amerikai, hogy ne legyen prak­tikus, ez már a vérében van. Mikor azután már kellő számú lakással és munkáskézzel rendelkeztek, kezdtek hozzá fogni az őserdő kiirtásához. A birtok területe 10000 hektár, miből kö­rülbelül hat ezer cukornáddal, egy ezer gumifával (Latez Huliferos) és egy fél hektár kávéval van beültetve, a többi erdő, mely a tüzeléshez a faanyagot szolgáltatja. Mint te­hát látjuk, a legnagyobb terület cukornáddal van beültetve, ennek feldolgozására épült a haciendán egy cukorgyár is, mely 24 óra alatt 20 tonna cukrot termel. Hogy kedves magyar olvasómnak fogalma legyen, hogy mily óriási küzdelembe kerül itt egy gyárat felépíteni, csak egy példával illusztrálom. A gyárnak egy gépre volt szük­sége, melynek súlya 12 tonna volt. Ezt a gépet a vasúti állomásról, mely mint már említettem, 8 km-re van a haciendától, 6 hé­tig naponta 26 ökörrel vontatták a hacien­­dába. A gép egy kocsin volt, melynek ke­Érdeklődő: — Mi-volt érdekes a közgyűlésen? Városatya: A mi nem volt a tárgysorozaton! {Közgyűlés a városházán.) Vác, ápr. 10. (A legérdekesebb tárgyak. — A város gazdagodik. — A város szegényedik. - Dr. Hörl Péternek nem kell fizetnie. — A polgármester szabadsága és a vásártér megváltása. — Täuber fogalmazó 4(30 koronája. — Apró ügyek.) A nagycsütörtöki városi közgyűlés — át­futva a hosszú tárgysorozatot — unalmasnak Ígérkezett. Tényleg a tárgyak a sablonos »tudomásul vétetik«-et követelték s hogy mégis érdekessé vált a közgyűlés, az annak köszönhető, a mi nem volt benne a tárgy­­sorozatban. Negyvennyolc tárgyat vettek fel a tárgysorozatba, megtoldották még vag3r tízzel a közgyűlésen és a legesiegérdekesebb mégis benne maradt dr. Fotgó Kálmán — zsebében. Ez egy indítvány volt, mely a tiszt­viselők fizetésrendezésének a júniusi köz­gyűlésre való előterjesztését kívánja, sőt, minthogy a fizetéstöbbletre nincs a városnak pénze, kívánja, hogy ugyanazon a közgyűlé­sen a városi tanács a pénzügyi bizottsággal egyetértőleg a pótadó felemelése iránt tegye meg az előterjesztését. Benn maradt, mond­juk, dr. Forgó zsebében ez a nagy dolog, mert Donovitz Vilmos hasonló tartalmú in­dítványát a polgármester nem engedte tár­gyaltatni. De Forgó kijelentette, hogy indítvá­nyát számos városatyával aláíratja és az egy hónap múlva tartandó rendkívüli közgyűlés előtt benyújtja, hogy azon formálisan tár­gyalható legyen. Tehát a legközelebbi köz­gyűlés már előre megszerzi az érdeklődést minden körben. Egyébként lassan gyülekeztek a városatyák az uj közgyűlési teremben. Mindössze csak negyvenhármán voltak együtt, mikor a pol­gármester megnyitotta a közgyűlést. A közgyűlés elején meghatalmazottakat je-Ivánka Pál főbíró ur, hisz ön apostolunk! tartson velünk, kérjük szépen ön előtt meghajtunk. Vád ezért a kitételért ne érintsen engem : feminista gyűléseken önt is felfedeztem. Igazmondó elvtárs, kérem, ismét kapiskálom, hogy ellenség nem lehet ön s nem lesz e terv: álom. A derék jó anyakönyves urat kérjük végül: Ne eskessen olyan párt meg, kit nem nö kért férjül. Szaák Lucy. rekei vasból voltak és egy kerék 36 küllőt számlált, ebből azután némi fogalmat alkot­hat magának a tisztelt olvasó, bogy mennyi fáradtságba, pénzbe és kitartásba kerül egy gyárnak létesítése a vadonban. Ma termé­szetesen már sokkal könnyebb a gazdálko­dás, mikor megfelelő utak és munkások ál­lanak rendelkezésre. Itt volt alkalmam látni a gumifának ok­szerű művelését, de ennek leírása nem tar­tozik ide, csak annyit említek meg, hogy sok utánjárással és gonddal van egybekötve a művelése. A cukorgyár megtekintése alkal­mával egy igen praktikus dolog ragadta meg figyelmemet, mely nem más, mint egy ké­szülék, mely a kipréselt cukornád szárát egy elevátorra emeli és ez egyenesen a kohók­hoz szállítja és innen a tüzelőbe kerül. En­nek a szárnak úgy sincs már semmi értéke és igy kitünően értékesítik. Nagy előnye ennek a haciendának, hogv a Rio Tonto keresztül szeli. Ezzel a folyóval itt már másodszor találkozunk, de itt már sokkal szelidebb, a minek oka abban rejlik, kogy a tengerszin felett itt csak 10Ü m. magas­ban folyik. Ez a folyó látja el az egész gaz­daságot és gyárat vízzel. Szükségtelen ecse­telnem, hogy mennyi előnyt nyújt és takarít meg a gazdaságnak. Talán már sok olyan dolgot irtani, mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom