Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-02-12 / 13. szám
Huszonkettedik évfolyam. 13. szám. Vác, 1908. február 12. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 3 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A sportegyesület egy éve. Vác, febr. 10. Tagadhatatlan, hogy bár már egy évtizedes működésre tekinthet vissza a Váci Sport- Egyesület, tehát már »öregszik«, agilitásban, tagjainak áldozatkészségében egy váci egyesület sem múlja felül. A sport szeretete egy nagy társaságot tudott összegyűjteni egyesületbe, mely kora tavasztól késő őszig él és munkál, sőt a téli szezon is teremt társas élétet nekik. A kik kívülről nézik ennek az egyesületnek munkásságát, azokat is örömmel töltheti el fejlődése, mert hiszen a szűk otthonból immár kilépett az egyesület s a sport terén országos neve van Vácnak, A mint elhallgatjuk a közgyűlésen azokat a jelentéseket, melyeket az egyes osztály- vezetők terjesztettek elő, látjuk azt a nagy munkát, mit a tagok az osztályokban végeztek. De legszebbnek tartjuk mégis a rég kitűzött cél felé való fokozottabb haladást: az ifjúság megnyerését a sportnak. Ezen a téren van nagy munkálni valója az egyesületnek, mely munkásságát annál eredményesebben fejtheti ki, mert az ifjúság szívesen vállalkozik immár a sportágakban való hathatós közreműködésre. Az egyesület vasárnap tartotta éves közgyűlését az iparudvarban levő helyiségében. Erről szól a következő tudósításunk: Másodszori összehívásra vasárnap délután 726 órakor tartolla a Váci Sport-Egyesület évi rendes közgyűlését dr. Göndör Sándor elnök vezetésével. Dr, Maiolcsy Sándor és dr, Perényi Jenő jegyzőkönyvi hitelesítők után Bárdos Ernő egyesületi titkár olvasta fel költői hasonlatokkal telt, virágos nyelvű szép titkári jelentését az elmúlt sport év történetéről, melyben különösen az evezős versenyekről szól hosszasabban. A szép költői jelentésért köszönetét mondott a közgyűlés. Következett az alosztályok vezetőinek jelentése. Dr. jRévész Sándor kerékpár jelentését olvasták fel először, majd Dercsényi Dezső a tenniszről számolt be. A jelentés szerint az elmúlt évben 3322 játék folyt le, legtöbbet játszott a hölgyek közül: Csorba- Bella (220 partit), a férfiak közül: Lexa Károly (263 partit). Itt tervbe vétetett egy be- ton-tenniszpálya felállítása bent a városban. Ezután dr. Dobó László olvasta fel az evezős alosztály évi jelentését. Az elmúlt évben 39 működő evezős volt, a kik tiz angol rendszerű csónakban evezhettek. Nem érdektelen itt felemlítenünk, hogy a tagok áldozatkészsége oly nagy volt, hogy midőn egy négyes hajó megvételéről volt szó, de az összeget az egyesület pénztára nem fedezhette, a szükséges 500 koronát közadakozásból a tagok egy délután adták össze, az evezősök 1907- ben 6216 kilométert eveztek az előbbi évi 3641 kilométerrel szemben s az összes tagok 2244 indulással 18,145 km. utat tettek meg. Leggyakrabban indultak: Hornung Gyula 223-szor, Freysinger István 173-szor, Tóth Sándor 166-szor, Hufnagel Sándor 158-szor, Nagy Sándor 136-szor, legtöbb kilométert eveztek: Tóth Sándor 1556 km-t, Freysinger István 1487 km-t, Hufnagel Sándor 1317 km-t. A sportegyesület evezős osztálya mult év ben megnyerte a budapesti evezősversenyen a vendégek diját Szolnokkal és Győrrel szemben, Győrben pedig Komárom város diját ugyanezzel a csapattal, melyben Hufnagel, Bárdos, Hornung és Tóth evezősök voltak, dr. Dobó pedig kormányos. Rendezett az egyesület házi versenyeket is, melyek a szomszédos evezős egyesületek és a város közönségének érdeklődése mellett folytak le. Megállapították ezután az ez évi költség- vetési előirányzatot, mely szerint 2469 K 05 fillérrel szemben 1970 K 70 fillér a kiadás, majd pedig megtudták az egyesület tagjai, hogy az egyesület ma már jelentős vagyonnal rendelkezik, mely sporteszközökbe van fektetve. Boday Aurél háznagy jelentését lelkesen, fogadták a tagok s dr. Preszly Elemér indítványára jegyzőkönyvileg is megörökítették azt a buzgóságot, mellyel Boday reá ruházott tisztének megfelelt. Miután az egyesület újra kitűzte a váci főgimnázium legiobb tornászai részére a versenydijakat, a választások következtek dr. Trayor Ignác vezetése alatt. Elnökké közfelkiáltással és nagy lelkesedéssel dr. Göndör Sándort választották meg, a ki mindjárt szép beszédben köszönte megválasztatását, ^lel- nökök Váró Károly és Perényi Jenő lettek. (Sajnos, egy kellemetlen incidens után, melyből azt következtette dr. Perényi, hogy meg- megválasztatása nem egyhangú, másnap lemondott az alelnöki állásról.) Titkár Bárdos A macska-jajt leirhatatlanul kellemetlen érzésnek mondja mindenki, a fej bódult és a bor gőze, a mely a gondolkodást gátolja, mint a vidéket megszálló őszi köd, csak lassan-lassan oszlik, helyet adva a rendes ítélőképességnek. A macska-jajban szenvedő ember munkára, különösen szellemi munkára, úgyszólván képtelen, rósz kedvű, haragszik mindenkire, talán legjobban önmagára, hogy miért rúgott ki a hámból. Keserves érzés van a gyomorban, émelygés, étvágytalanság, sok esetben hányás és görcsös fájdalmak. Súlyos exeessusok után ez az állapot több napig is eltarthat, gyakran ismétlődő excessusoknál idültté válik és az idült gyomorhurut teljes kórképe fejlődik ki. Mint a legtöbb méregnél, ügy az alkoholnál is heveny és idült mérgezések fordulnak elő. Heveny mérgezés nagy mennyiségű, vagy nagyobb töménységű alkoholnak felvétele után támad. A heveny alkohol-mérgezés könnyű eseteinek leírását, a sajnos, mindennap észlelhető ittasságot, részegséget behatóbban talán felesleges is leírni. Kezdődik az az úgynevezett becsipésné), midőn az illető többnyire mindent rózsás világításban lát, jókedvű, beszédes; előfordul azonban s az már az egyéni természettől függ, hogy a becsipett házsártos lesz, beleköt ok nélkül embertársaiba, mások becsipett állapotban Az alkohol. »Jó bor, jó egészség« mondja a nótában a magyar és teljes igazsága van, mert a jó egészség mellett csakugyan jól esik egy kevés jó bor, de nem abban a mértékben, a hogy a modern kor embere élvezi az alkohollal különböző mértékben »telitett« pálinkák. likőrök, puncsok stb. alakjában. Ez az oka, hogy a tüdővésznél is végzetesebb betegsége a jelen kornak az alkoholizmus. Az alkohol nemcsak az ember testi épségét támadja meg, de majdnem kivétel nélkül szellemi képességeit is és különösen a kevésbbé művelt emberre erkölcsrontó hatással is van. Napról-napra észlelnetjük,. hogy hány szépen indult életpálya vész a semmiségbe, nagyon gyakran látjuk azt, hogy szorgalmas, igyekvő emberek egyszerre lustákká, dologkerülőkké válnak, nem ritka eset, bogy a legboldogabb családi élet házi pokollá változik és ha az ember mindennek az okait kutatja, azt mindig az alkohol élvezetében fogja találni. A gonosztettek és öngyilkosságok krónikájában is nagy szerepet visz az alkohol. Ha elgondoljuk, hogy mi minden sok roszra viszi az embert az alkohol túlságos élvezete, önkénytelenül is az a gyanúnk támad, hogy az a bizonyos eltiltott fa a paradicsomban talán nem is az almafa, hanem inkább a szőlőtőke volt. Az alkoholnak látszólagos hevítő, lelkesítő hatása messze eltűnik a visszahatás hátrányai mellett. Látszólagosnak mondom az alkohol hevitő, lelkesítő hatását, mert csak kevés mennyiségű alkoholnak van ez a hatása ; nagyobb mennyiségben már deprimá- lólag hat, sok pedig teljesen leveri az embert lábáról. Különben azt is észlelhetni, hogy nem mindenkire hat a kisebb mennyiségű alkohol is felviditólag, az mindig az illető temperamentumától függ. A ki banketten résztvett, észrevehette, hogy a vacsora elején csupa okos, helyes dolgokról beszélnek a szónokok, a vége felé jönnek a vad tósztok, a megkezdett és abbahagyott mondatokból álló zagyvalékok, a teljesen hibás körmondatok és ezek a szónokok már szeretnek kötekedni, kellemetlenkedni. Az utolsó szónokok már szemmel láthatólag küzdenek az alkoholtól megbénított nyelv engedetlenségével. Ezt a fokozatot nem a társas egyiilt- lét, hanem az alkohol hozza létre. A ki már egyszer volt ittas állapotban — sajnos, nagyon kevés ember mondhatja magáról, hogy nem volt, hisz az ivás nálunk ősi erény s a bornemissza ember nevetséges alak — nem nagyon kellemesen emlékszik vissza az átdorbézolt éjszaka után következő reggelre.
