Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-01-05 / 2. szám
2 VÁCI HÍRLAP létén sem hagy el, sőt esetről-esetre ők fognak figyelmeztetni azokra a veszedelmekre, melyeket a mi vidékünkön talán divatból lopnak be a mi szép magyar nyelvünkbe. A szerkesztő. Hírek. Uj esküdteink, az 1897: XXXIII. t. ez. 14 §-a alapján megalakult bizottság, melyben városunk részéről dr. Zádor János polgármester és dr. Morlin Zsiga ügyvéd, városi tiszti üg}msz vett részt, Rónay Kamii a pestvidéki törvényszék elnökének vezetése mellett múlt évi december hó 9-én tartott ülésében megállapította az 1908 évben szolgálatot tevő esküdtek névsorát s ebben a következő váciak neveit olvastuk: Alberty Ferenc, magánzó, AndreánszRy Gábor báró földbirtokos, Balázs Gyula nyug. lionv. százados, Bartos János kápt. ispán, Benkert György magánzó. Bezdek János mértékhitelesítő, Biel József borkereskedő, Boros Jakab gabona kereskedő, Klapati János kötélgyártó, Csereklye András telkes, Dach A. Adolf lisztkereskedő, Depóy Lajos mészáros, Donovitz Ferenc szövetkezeti igazgató, dr. Erdős Bernát ügyvéd, Farkas József gyári igazgató, Filzer Imre építőmester, Forgó Kálmán dr. ügyvéd, Ga- valdik Béla magánzó, Grosz Ármin dr. ügyvéd, Grünhut József fakereskedő, Grünstein Jakab fakereskedő, Haidfeld Alajos kereskedő Havas János főerdész, Horváth Ernő takarékpénztári hivatalnok, Jeremiás Pál kéményseprő, Komáromi János korcsmáros, Korpás József magánzó, Korpás Márton nyug. városi tanácsos, Krakker Kálmán siketnéma int. gondnok, Krnó Péter dr. ügyvéd, Laszka Nándor bútorkereskedő, Lőwy Fülöp bőrkereskedő, Mayer Ferenc urad. tisztviselő, Mikuska János magánzó, Nagy Sándor jószágigazgató, Nikitits Sándor ifj. gazdász, Nyáry Pál korcsmáros, Oberländer József dr. melyből „Vác“ származhatott. Azt mondja, hogy a viac tót szónak értelme magyarban : több, tehát szabadabb értelmézéssel mondhatjuk több háznak, telepnek is. Készséggel megengedem, mert én nem tudok tótul. Mint magyar ember, tehát a magyar szavak közt kezdtem kutatni egy alkalmas tót szó után; mert hát van ám doszt (bocsánatot kérek!) ilyen is a magyar nyelvben. Úgy vette át ezeket még Árpád apánk a jó Szvatopluktól ennek a földjével és népével együtt. Nem is kellett soká kutatnom, már is ráakadtam a Fogarasi szótárában egy magyarba ojtott tót szóra, mely némi világot vet a Vác helynév eredetére és sokban megerősíti dr. Tragor tót szó származtatását is. Ez a nagy jelentőségű, de mégis kicsit jelentő tót-magyar szó igy hangzik: „vaczok“. Uramfia! hát Vác, ez a sok mindenfélére büszke ősi magyar város valamikor nem volt egyéb egy nyomorult vacoknál ? Csak csendesen! a vacok tót-magyar szót Fogarasi igy adja vissza németben: Das Lager (der Thiere). A „Lager“ német szónak pedig a következő magyar szavak felelnek meg: tábor, tanya, fekhely, telep, alom stb. A vacok szó tehát német szótárral is egybevetve ugyanazon értelemmel bir, mint a melyet dr. Tragor a „viac“-nak tulajdonit, azzal a külömbséggel, hogy a vacok inkább állatok szállását jelenti, mint emberekét s igy azt föltételezhetjük, hogy a szlávok a mai Vác területén valami nagyobb állattenyésztő teleppel bírhattak és — bizoügyvéd, Peterdy Ferenc ny. felügyelő, Pé- terffy Károly ny. révkapitány, Rada Elek bábsütő, Révész Béla dr. ügyvéd, Rotten- biller Sándor takarékpénztári tisztviselő Schneller Miksa gabonakereskedő, Singer Simon gyári tisztviselő, Szarnék József terménykereskedő, Schaub István oki. gyógyszerész, Tóján Károly magánzó, Tóth Lajos urad. hivatalnok, Tragor János kereskedő, Való Ignác ilj. szabó. Velzer Alajos kereskedő, \ elzei Lajos kereskedő, Zemanovits József ipartest, jegyző, Zilzer Dávid ruhakereskedő rendes esküdtek. Abelesz Sándor lisztkereskedő, Almásy József szabó, Bauer Mihály földbirtokos, Csereklye János legitj. telkes, Blau Miksa játékkereskedő, Depoy János mészáros, Döme József kápt. számtiszt, Fridrich Alajos magánzó, Góts 1. Viktor kereskedő, Gruber Ferenc nyugdíjas, Hegedűs Pál telkes, Horváth Gyula ny. főerdész, Kemény Bernát borkereskedő, Klein Zsigmond magánzó, Kulcsár Ernő magánzó, Lő winger Sándor gabonakereskedő, Miltényi Aurél vaskereskedő, Nyáry Ferenc ifj. telkes, Reis- mann Gyula borkereskedő, Steinfeld Zoltán gyári tisztviselő, Torday Jenő kereskedő, Tragor József ny. tanár, Velzer Kálmán magánzó, Velzer Endre kereskedő, Zilzer Sándor ruha- kereskedő pótesküdtek. — Az újévi üdvözletek megváltása. A város szemérmes szegényei javára újévi üdvözleteiket megváltották s az összeget lapunkhoz beküldötték: Reisman Gyula bornagykereskedő öt koronával Schaub István gyógyszerész három koronával és Fodor Imre egy koronával. — A polgármester programja. Minden hivatal üdvözli fejét újév alkalmából, ezt mindenki tudja. Ezért nem igen szoktunk az újévi üdvözlésekről megemlékezni. De egyről most Írnunk kell, mert a város közönségét közelről érdekli. Dr. Zádor János polgármester az előtte tisztelgő tisztviselőtársainak nyára olcsóbban mérték a marhahús kilóját 72 krajcárnál. Elfogadhatjuk a Vacok szót Vác régi szláv nevének már csak azért is, mert az öreg Björnson is azt hirdeti, hogy mi magyarok mindenben megrövidítjük a tótot. Hadd legyen hát legalább igazsága abban, hogy a tótok Vacok-ját megrövidítettük egy szótaggal, a miért kárpótlásul csak egy ékezetet adtunk az első szótag „a“ betűje fölé s igy lön belőle magyarul: Vác, mig tótul megmaradt — ha nem is Vacok-nak, hanem Vacov-nak, a mint ma a tótok Vác városát nevezik. Ezzel a tót szószármaztatást nem is tudnám tovább folytatni. Szerencsére azonban Vác-nak olyan sajátságos neve van, hogy azt még diákból és németből is lehet származtatni. A diákból itt van mindjárt a „vacum“ szó, a mi a térben, jobban mondva a terepben valami űrt jelent, valami vájt területet, a mit tovább és szabadabban értelmezve teknőnek is mondhatunk. Hát Vác topográfiái fekvése határozottan teknős; impozánsabb völgyteknőt, mely az alföld végtelen síkjában látszik elveszni, nem is találhatunk az egész Dunamentén. Miért ne nevezhették volna hát el a rómaiak ezt a helyet Vacium-nak, mint Esztergomot elnevezték az Istev (Duna) és Garam folyók egybe- ömlésének helyeként Istuogranum-nak, amiből kialakult a magyar Esztergom elnevezés? A római Vacuum elnevezésből is igy válhatott idővel Vacium és végül: Vác. No de a diák szószármaztatásra ne sokat adjunk, bár elgondolkodhatunk fölötte. A programot adott, melynek megvalósítását várva-várja és szívesen fogadja e város lakossága. Újév napján a régi szokáshoz híven Hiibschl Kálmán városi mérnök vezetése mellett testületileg megjelentek a városi tisztviselők dr. Zádor János polgármesternél, hogy ragaszkodásuknak és szeretetüknek szavakkal is kifejezést adjanak. Megjelenésük impozáns volt és az érdektelen szemlélő szemében nem csak a szokás szentesítette udvariassági tény volt, hanem őszinte megnyilatkozása annak a mély és igaz szeretetnek, mellyel a város tisztviselőkara és a város közönsége viseltetik ama férfiú iránt, ki tisztviselőivel szemben szigorúan igazságos, a végletekig jóságos fellebvaló, a város közönségének pedig munkás és gondos vezetője. A tisztviselők nevében Hühschl Kálmán üdvözölte szívből fakadó meleg szavakkal a polgármestert, kifejezést adva a szeretet mellett a tisztviselői kar ama készségének, hogy a város fejének a város igazgatásának nehéz munkájában nemcsak segítő társa kíván lenni, hanem készségesen vállal az eddigi munkakörén túl terjedő terhesebb munkát is a város és annak közönsége jóléte érdekében, ha a polgár- mester nagy tudásával, munkabírásával, eszméivel űket irányítani fogja. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a polgármester meghatva válaszolt. Köszöni — úgymond — a megnyilatkozó szeretetet és a kívánt jókat, melyeket tisztviselői társainak is> szívből visszakiván s biztosítja tisztviselőtársait arról, hogy az irányukban táplált szere tete csak öregbedni, de kissebbedni nem fog. Szívesen látja tisztviselőinek abbeli készségét, hogy a város vezetésének és jövője irányításának nehéz munkájából nagyobb részt kívánnak kivenni s annál szívesebben látja ezt most, midőn tényleg nagy feladatok vannak megoldás előtt. Ilyen a városi szervezési szabályrendelet módosítása, melyen a kor kívánalmainak megfelelően nagy és jelentős változtatásokat kell eszközölni, ilyet a városi rómaiaknak nem sok nyomát találjuk Vác őstörténelmében, az ő uralmuk csak a Dunántúlra terjedt; a Dunáninnen lakóival csak érintkezhettek s hogy Vácot ők nevezték el Vacuum, vagy Vacium-nak, az csak meglehet, de semmikép sem bizonyos. Sokkal hihetőbb, hogy a Vác név német szóból eredt és pedig a weit (messze) és Sehen (látás) szavak összetételéből. Hiszen tudjuk, hogy a felvidéknek Vácon "keresztül vezető útja mily pompás kilátást nyújt a katali- nai magaslatról a Duna völgyébe. A felvidékről érkező utas szemei előtt egy eddig elrejtett, vagy csak vágyva sejtett kép tárul föl egy pillanat alatt: „a természet nyitott könyvének“, a Vácnál kezdődő magyar síkságnak elragadó képe. A felvidékről érkező tót atyafi, vagy német sógor csak itt nyer először fogalmat arról, hogy mi az a messzelátás! Vác topográfiái fekvésének ez a kiválósága adta bizonyára egyik szőlőhegyünknek, a Na- szál lábainál fekvő „Látóhegy“-nek is a nevét; innen ered a magyar humornak az az anekdotája is, hogy az egyszeri tót atyafi, a ki embert akart nevelni a fiából, elkísérte a kla- pecet a váci hegyig, a honnan messze lehet látni és a hol a gyerekből is egyszerre széles látókörrel biró ember lesz. A váci hegyen aztán a tót atyafi mutató ujjával a síkság felé bökött s utravalóul csak ennyit mondott a fiának: „Vigyis Janó, Magyarzország!“ Ezzel a klapecet szabad szárnyra bocsátotta s Janóból csakugyan ember lett, még pedig derék, becsületes magyar csizmadia mesterember.
