Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-01-05 / 2. szám

2 VÁCI HÍRLAP létén sem hagy el, sőt esetről-esetre ők fog­nak figyelmeztetni azokra a veszedelmekre, melyeket a mi vidékünkön talán divatból lop­nak be a mi szép magyar nyelvünkbe. A szerkesztő. Hírek. Uj esküdteink, az 1897: XXXIII. t. ez. 14 §-a alapján megalakult bizottság, melyben városunk ré­széről dr. Zádor János polgármester és dr. Morlin Zsiga ügyvéd, városi tiszti üg}msz vett részt, Rónay Kamii a pestvidéki törvény­szék elnökének vezetése mellett múlt évi december hó 9-én tartott ülésében megálla­pította az 1908 évben szolgálatot tevő es­küdtek névsorát s ebben a következő váciak neveit olvastuk: Alberty Ferenc, magánzó, AndreánszRy Gábor báró földbirtokos, Ba­lázs Gyula nyug. lionv. százados, Bartos Já­nos kápt. ispán, Benkert György magánzó. Bezdek János mértékhitelesítő, Biel József borkereskedő, Boros Jakab gabona keres­kedő, Klapati János kötélgyártó, Csereklye András telkes, Dach A. Adolf lisztkereskedő, Depóy Lajos mészáros, Donovitz Ferenc szö­vetkezeti igazgató, dr. Erdős Bernát ügyvéd, Farkas József gyári igazgató, Filzer Imre építőmester, Forgó Kálmán dr. ügyvéd, Ga- valdik Béla magánzó, Grosz Ármin dr. ügy­véd, Grünhut József fakereskedő, Grünstein Jakab fakereskedő, Haidfeld Alajos kereskedő Havas János főerdész, Horváth Ernő taka­rékpénztári hivatalnok, Jeremiás Pál kémény­seprő, Komáromi János korcsmáros, Korpás József magánzó, Korpás Márton nyug. városi tanácsos, Krakker Kálmán siketnéma int. gondnok, Krnó Péter dr. ügyvéd, Laszka Nándor bútorkereskedő, Lőwy Fülöp bőr­kereskedő, Mayer Ferenc urad. tisztviselő, Mikuska János magánzó, Nagy Sándor jó­szágigazgató, Nikitits Sándor ifj. gazdász, Nyáry Pál korcsmáros, Oberländer József dr. melyből „Vác“ származhatott. Azt mondja, hogy a viac tót szónak értelme magyarban : több, tehát szabadabb értelmézéssel mondhat­juk több háznak, telepnek is. Készséggel meg­engedem, mert én nem tudok tótul. Mint ma­gyar ember, tehát a magyar szavak közt kezd­tem kutatni egy alkalmas tót szó után; mert hát van ám doszt (bocsánatot kérek!) ilyen is a magyar nyelvben. Úgy vette át ezeket még Árpád apánk a jó Szvatopluktól ennek a föld­jével és népével együtt. Nem is kellett soká kutatnom, már is rá­akadtam a Fogarasi szótárában egy magyarba ojtott tót szóra, mely némi világot vet a Vác helynév eredetére és sokban megerősíti dr. Tragor tót szó származtatását is. Ez a nagy jelentőségű, de mégis kicsit jelentő tót-magyar szó igy hangzik: „vaczok“. Uramfia! hát Vác, ez a sok mindenfélére büszke ősi magyar város valamikor nem volt egyéb egy nyomorult vacoknál ? Csak csendesen! a vacok tót-magyar szót Fogarasi igy adja vissza németben: Das Lager (der Thiere). A „Lager“ német szónak pedig a következő magyar szavak felelnek meg: tábor, tanya, fekhely, telep, alom stb. A vacok szó tehát német szótárral is egybevetve ugyan­azon értelemmel bir, mint a melyet dr. Tragor a „viac“-nak tulajdonit, azzal a külömbséggel, hogy a vacok inkább állatok szállását jelenti, mint emberekét s igy azt föltételezhetjük, hogy a szlávok a mai Vác területén valami nagyobb állattenyésztő teleppel bírhattak és — bizo­ügyvéd, Peterdy Ferenc ny. felügyelő, Pé- terffy Károly ny. révkapitány, Rada Elek bábsütő, Révész Béla dr. ügyvéd, Rotten- biller Sándor takarékpénztári tisztviselő Schneller Miksa gabonakereskedő, Singer Simon gyári tisztviselő, Szarnék József ter­ménykereskedő, Schaub István oki. gyógy­szerész, Tóján Károly magánzó, Tóth Lajos urad. hivatalnok, Tragor János kereskedő, Való Ignác ilj. szabó. Velzer Alajos keres­kedő, \ elzei Lajos kereskedő, Zemanovits József ipartest, jegyző, Zilzer Dávid ruhake­reskedő rendes esküdtek. Abelesz Sándor lisztkereskedő, Almásy József szabó, Bauer Mihály földbirtokos, Csereklye János legitj. telkes, Blau Miksa játékkereskedő, Depoy Já­nos mészáros, Döme József kápt. számtiszt, Fridrich Alajos magánzó, Góts 1. Viktor ke­reskedő, Gruber Ferenc nyugdíjas, Hegedűs Pál telkes, Horváth Gyula ny. főerdész, Ke­mény Bernát borkereskedő, Klein Zsigmond magánzó, Kulcsár Ernő magánzó, Lő winger Sándor gabonakereskedő, Miltényi Aurél vaskereskedő, Nyáry Ferenc ifj. telkes, Reis- mann Gyula borkereskedő, Steinfeld Zoltán gyári tisztviselő, Torday Jenő kereskedő, Tra­gor József ny. tanár, Velzer Kálmán magánzó, Velzer Endre kereskedő, Zilzer Sándor ruha- kereskedő pótesküdtek. — Az újévi üdvözletek megváltása. A város szemérmes szegényei javára újévi üd­vözleteiket megváltották s az összeget lapunk­hoz beküldötték: Reisman Gyula bornagy­kereskedő öt koronával Schaub István gyógy­szerész három koronával és Fodor Imre egy koronával. — A polgármester programja. Minden hivatal üdvözli fejét újév alkalmából, ezt mindenki tudja. Ezért nem igen szoktunk az újévi üdvözlésekről megemlékezni. De egyről most Írnunk kell, mert a város közönségét közelről érdekli. Dr. Zádor János polgármes­ter az előtte tisztelgő tisztviselőtársainak nyára olcsóbban mérték a marhahús kilóját 72 krajcárnál. Elfogadhatjuk a Vacok szót Vác régi szláv nevének már csak azért is, mert az öreg Björnson is azt hirdeti, hogy mi magyarok mindenben megrövidítjük a tótot. Hadd legyen hát legalább igazsága abban, hogy a tótok Vacok-ját megrövidítettük egy szótaggal, a miért kárpótlásul csak egy ékezetet adtunk az első szótag „a“ betűje fölé s igy lön belőle magyarul: Vác, mig tótul megmaradt — ha nem is Vacok-nak, hanem Vacov-nak, a mint ma a tótok Vác városát nevezik. Ezzel a tót szószármaztatást nem is tudnám tovább folytatni. Szerencsére azonban Vác-nak olyan sajátságos neve van, hogy azt még diákból és németből is lehet származtatni. A diákból itt van mindjárt a „vacum“ szó, a mi a térben, jobban mondva a terepben valami űrt jelent, valami vájt területet, a mit tovább és szabadabban értelmezve teknőnek is mond­hatunk. Hát Vác topográfiái fekvése határo­zottan teknős; impozánsabb völgyteknőt, mely az alföld végtelen síkjában látszik elveszni, nem is találhatunk az egész Dunamentén. Miért ne nevezhették volna hát el a rómaiak ezt a helyet Vacium-nak, mint Esztergomot elnevez­ték az Istev (Duna) és Garam folyók egybe- ömlésének helyeként Istuogranum-nak, amiből kialakult a magyar Esztergom elnevezés? A római Vacuum elnevezésből is igy válhatott idővel Vacium és végül: Vác. No de a diák szószármaztatásra ne sokat adjunk, bár elgondolkodhatunk fölötte. A programot adott, melynek megvalósítását várva-várja és szívesen fogadja e város la­kossága. Újév napján a régi szokáshoz híven Hiibschl Kálmán városi mérnök vezetése mel­lett testületileg megjelentek a városi tisztvi­selők dr. Zádor János polgármesternél, hogy ragaszkodásuknak és szeretetüknek szavak­kal is kifejezést adjanak. Megjelenésük impo­záns volt és az érdektelen szemlélő szemében nem csak a szokás szentesítette udvariassági tény volt, hanem őszinte megnyilatkozása an­nak a mély és igaz szeretetnek, mellyel a város tisztviselőkara és a város közönsége viseltetik ama férfiú iránt, ki tisztviselőivel szemben szigorúan igazságos, a végletekig jóságos fellebvaló, a város közönségének pe­dig munkás és gondos vezetője. A tisztvise­lők nevében Hühschl Kálmán üdvözölte szív­ből fakadó meleg szavakkal a polgármestert, kifejezést adva a szeretet mellett a tisztviselői kar ama készségének, hogy a város fejének a város igazgatásának nehéz munkájában nemcsak segítő társa kíván lenni, hanem készségesen vállal az eddigi munkakörén túl terjedő terhesebb munkát is a város és an­nak közönsége jóléte érdekében, ha a polgár- mester nagy tudásával, munkabírásával, esz­méivel űket irányítani fogja. A lelkes éljen­zéssel fogadott beszéd után a polgármester meghatva válaszolt. Köszöni — úgymond — a megnyilatkozó szeretetet és a kívánt jókat, melyeket tisztviselői társainak is> szívből visszakiván s biztosítja tisztviselőtársait ar­ról, hogy az irányukban táplált szere tete csak öregbedni, de kissebbedni nem fog. Szívesen látja tisztviselőinek abbeli készsé­gét, hogy a város vezetésének és jövője irá­nyításának nehéz munkájából nagyobb részt kívánnak kivenni s annál szívesebben látja ezt most, midőn tényleg nagy feladatok van­nak megoldás előtt. Ilyen a városi szervezési szabályrendelet módosítása, melyen a kor kívánalmainak megfelelően nagy és jelentős változtatásokat kell eszközölni, ilyet a városi rómaiaknak nem sok nyomát találjuk Vác ős­történelmében, az ő uralmuk csak a Dunán­túlra terjedt; a Dunáninnen lakóival csak érint­kezhettek s hogy Vácot ők nevezték el Vacuum, vagy Vacium-nak, az csak meglehet, de semmi­kép sem bizonyos. Sokkal hihetőbb, hogy a Vác név német szóból eredt és pedig a weit (messze) és Se­hen (látás) szavak összetételéből. Hiszen tud­juk, hogy a felvidéknek Vácon "keresztül ve­zető útja mily pompás kilátást nyújt a katali- nai magaslatról a Duna völgyébe. A felvidék­ről érkező utas szemei előtt egy eddig elrej­tett, vagy csak vágyva sejtett kép tárul föl egy pillanat alatt: „a természet nyitott köny­vének“, a Vácnál kezdődő magyar síkságnak elragadó képe. A felvidékről érkező tót atyafi, vagy német sógor csak itt nyer először fogal­mat arról, hogy mi az a messzelátás! Vác topográfiái fekvésének ez a kiválósága adta bizonyára egyik szőlőhegyünknek, a Na- szál lábainál fekvő „Látóhegy“-nek is a nevét; innen ered a magyar humornak az az anek­dotája is, hogy az egyszeri tót atyafi, a ki embert akart nevelni a fiából, elkísérte a kla- pecet a váci hegyig, a honnan messze lehet látni és a hol a gyerekből is egyszerre széles látókörrel biró ember lesz. A váci hegyen az­tán a tót atyafi mutató ujjával a síkság felé bökött s utravalóul csak ennyit mondott a fiának: „Vigyis Janó, Magyarzország!“ Ezzel a klapecet szabad szárnyra bocsátotta s Janóból csakugyan ember lett, még pedig derék, be­csületes magyar csizmadia mesterember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom