Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-12-20 / 97. szám

Huszonkettedik évfolyam. 97. szám. Vác, 1908. december 20. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos-: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Nagyhatalom? Vác, dec. 20. (V. H.) Ezelőtt harminc és egynéhány évvel felfordult világ volt Boszniában és Hercegovi­nában. A lakosság fele rabló hős volt, a má­sik fele nyomorult rabszolga. Az emberek úgy öldösték egymást, mint a népvándorlás legfé- nyeseob korszakában. Európa megunta az örö­kös gyilkolást és oda küldötte az osztrák­magyar monarchiát — zsandárnak. A hadsereg okkupálta a két tartományt. A magyar közvé­lemény ellenezte a megszállást. Széli Kálmán miatta mondott le a pénzügyminiszterségről. Sok magyar vér folyt akkor és sok magyar pénzt költöttek a szerzeményre azóta. A mi haszon volt belőle, abból nekünk nem jutott semmi. A tartományok osztrák gyarmatok let­tek. Ott helyezte el Ausztria politikáját, ipar­cikkeit és — hivatalnokait. Nem lehet tagadni, hogy ezek a helyőrsé­gektől támogatva becsületes kulturmunkát vé­geztek. 30 év alatt tökéletes rendet csináltak ottan. A rablóromantika epikus színteréből nyugati müveit állam lett, melynek haladása páratlan Európában. A megszállott tartományokban teljes rend és csend uralkodott. Senkinek eszébe nem jutott kétségbe vonni a monarchia jogait és uralmát. Ekkor a nagy Andrássy halála óta folyton baikezű osztrák külügyminisztérium nagyha­talmi hóbortja a dinasztia számára annektálta a megszállott tartományokat. Anélkül, hogy megkérdezte volna Európát, a melynek meg­Méreg a háztartásban. Nem az öngyilkosok állal használt mérgek­ről szólok, sem a cselédekkel megszokott mér- gelődésekről, hanem azokról, a melyek a köz­életben részint tudatlanság, részint pedig vigyá­zatlanság folytán már nagyon sok bajt okoztak az emberiségnek. Ilyen pl. a gombamérgezés, a mely egyike a leggyakrabban előforduló eseteknek, mert nemcsak a mérgesnek elis­mert gombák, de még az ehetők is, ha nem teljesen frissek és épek, mérgezést okozhat­nak. A határvonalat meghúzni a két véglet — mérges is ehető — között, nagyon nehéz. Mert amit a közhit tart. hogy a mérges gomba felvágva vagy feltörve kékes szint vesz fel, vagy a mérges gombába telt ezüstkanál meg­feketedik, nem minden esetben áll. Sok mér ges gomba van ugyanis, a mely feltörve nem kékül meg, mig a legtöbb gomba, legyen az mérges, vagy ebető, az ezüst kanalat megf»- ketiti. Biztos út tehát itt a tapasztalás, az is­meret, vagyis csak olyan gombát használjunk, a melyet ehetőnek tudunk és teljesen frissnek találunk. A mérges gombák hatása nem egyforma. A tünetek: szédülés, émelygés, erős gyomor és bélfájdalmak, azután ismételt hányás és erős erőltetéssel járó fáldalmak. egyik fajnál egy fél óra múlva, mig a másiknál csak órák múlva nyilvánulnak. Ha pedig valaki légyölő galócát evett, annak a hatása deliriumban, má­bízásából okkupálta vala vagy a szultánt, a ki még mindig formai szuverén volt, vagy azok­nak az országoknak a népeit, vagy a mo­narchia nemzeteit. Az annexió maga közjogi képtelenség. An- nektálni annyit tesz, hogy hozzákapcsolni. Hová kapcsolták e két tartományt ? A dinasztia ural­mához? Ez a monarchia. De a monarchia a két birodalomnak, az osztráknak és a magyar­nak együttes fogalma; ezenkívül monarchia nem létezik. Boszniát pedig nem csatolták sem Ausztriához, melynek semmi joga hozzá; sem Magyarországhoz, melyhez történelmi jogok alapján tartozik, (e jogra hivatkoztak is az annexió kimondásánál), de a melynek érdeke ellen van, hogy még néhány millió adóssággal terhelje magát és azért még viselje az ódiumot is. Vagy talán az osztrák (cseh) magyar (hor- vát) monarchiához meg egy harmadik, egy bos- nyák hercegőc-állam is sorakozzék, hogy tel­jes legyen a szent háromság, illetőleg a szent összbirodalmi egység? A súlyos közjogi nehézségeknél válságosabb azonban a vakmerő könnyelműséggel felidézett külügyi bonyodalom. A bosnyákok látszólag belenyugodtak az uj formába. De a regi úr, Törökország nem, az most rettenes zsarolás árán akarja csak ideadni azt, a mi már rég nem volt az övé. És az igy megvásárlandó régi birtokunkból részt követelnek a szomszé­dok, a kiknek országában most is olyan kö­zépkori anarchia van, mint Boszniában volt az okkupáció előtt. És a nagyhatalmak bujtogat­niában is jelentkezhetik. A betegség tovaha- ladása rángató görcsök, végül teljes összeesés, a végtagok hűvösek lesznek és tapadós, hi­deg veríték fedi el őket. Persze ha a meg­evett gomba nem sok, a segitség pedig gyor­san jön, akkor a gyógyulás hamar bekövet­kezik. Már most ha menteni akarunk az ilyen esetekben, akkor ott, a hol a beteg nem hány. a hányás előmozdításáról kell gondoskodnunk első sorban. Azután erős hashajtókat adunk és pedig azért, hogy esetleg már a bélbe ju­tott gombarészek onnan eltávolitassanak. Az első dolog azonban itt is, mint minden mér­gezésnél az orvoshoz fordulni, a ki a baj tova­terjedését legjobban megakadályozhatja. Nagyon súlyos mérgezések történhetnek, a melyek esetleg halállal is járnak, romlott éte­lekkel, különösen a húsból készültekkel. Példa reá a Németországban olyan gyakori kolbász­mérgezés, a mely-tudjuk-nyers husmaradé- kokból készül. A romlott hal, rák, halkon­zerv élvezete szintén mérgezést okoz és pedig még gyakrabban, mint a kolbász, mert a hal és a rák húsa sokkal gyorsabban bomlik, mint más állaté, azért a halál beállta után benne nemsokára bomlási termékek kelet­keznek. Ennélfogva nagyon vigyázni kell, hogy a hal friss legyen, rákot pedig csak akkor tálaljunk fel, ha élve kaptuk kezünk­höz. Mindezek a mérgezések azonban csak né­jak ellenünk Törökországot és a két haramia­barlangot : Szerbiát meg Montenegrót. A mi állítólagos szövetségesünk, Olaszország azért, hogy tehetetlenné tegyen minket a Balkánon és jó üzletet szerezzen az olasz király apósá­nak, a montenegrói fejedelemnek. A forradalmi Franciaország azért, hogy szorítva véli ősi el­lenségét, egyelőre egyedüli megbízható szövet­ségesünket, Németországot. A népgyilkoló Oroszország azért, hogy ismét a délszlávok szabadságának nemtőjeként tűnjék fel és világ­válság esetére széttegye kezét Konstantiná- polyra. A kalmárlelkű Anglia, hogy egészen kiszorítsa kereskedelmünket a Balkánról és maga foglalja el összes piacait. Ezzel a prédára éhes, osztozkodni akaró csürhével meg kellene most talán vereked­nünk Boszniáért, vagy minthogy ehhez nincs erőnk, meg kell alkudnunk velők, több száz milliónyi kárral meg kell vásárolnunk azt, a mi kétségbcvonhatatlanul a mienk volt. Háborúra nincs erőnk és nincs kedvünk. Könnyű Szerbiának és Montenegrónak. Ezek­nek nincs mit vesziteniök. Ezektől nincs mit elvenni, ezektől nem lehet hadi kárpótlást fel­hajtani. Ha bevonulunk disznóhizialó, vagy kecskelegeltető nyomorult falvaikba, temérdek vér árán, eredmény nélkül kell ismét kijönnünk onnan, de most már nem is olyan egészen biztos a győzelem. Ott minden szikla egy erőd, minden ember egy nemzeti hős. És most el­vannak látva hadiszerrel és elkészültek a há­borúra. A magyar baka pedig német vezény­hány órával jelenkezuek a hús élvezete után, sőt esetleg csak másnap. Gyomorfájdalmak, bélkorgás, hasmenés émelgés és hányás, kö­vetkeznek egymás után. Ha a megbetegedés súlyos volt, akkor mindjárt kezdetben magas fokú láz is jelentkezik, de ez csakhamar, a beteg gyors összeesése miatt, az embei i lest rendes hőmérséke alá sülyed. Ebben a/, eset­ben a halát rendes következmény. Ezt a mérgezést elkerülhetjük úgy, ha min­den gyanús kinézésű, vagy szagú húsételtől tartózkodunk. Különösen tegyük azt a users húsból készült ku.'ómböző Kolbászfélékkel, a melyeket változatos es hangzatos nevek akut árulnak a hentesüzletedben. Ha pedig gya­lulok volna a mérgezésről, legjobb az orvos tanácsát kikérni Nem halálos végű, de azért bizonyára min­denkit érdekel. hogy még a bab is mérges hatá­sú. T. i. gazdag zur es lehel j . tartalma mellett bizonyos aromatikus olajt es keserű alkolol- dot is tartalmaz, a mely nagyobb mennyi­ségben fogyasztva m udenkire, kisebb a la gokban pedig az erzekenyebb gyomrúakra mérgezőteg hal, az. rí semmi sem károsabb az egészségre, mint a baobul megterhelni a gyomrot. Ez nem i 1 igmzeigőbb dolog, mert a babban ugyanazért . pénzért kélszerannyi fehérjei vas imlhatunk mint pl. a saját al lk­jában, öhzn annyi- mini loja-man igiz, nogy idővel ehhez a meregmy ághoz no/./- emt és alkalmazkodni, a .mert azt a publói in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom