Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-09-27 / 74. szám
Huszonkettedik évfolyam. 74. szám. Vác, 1908. szeptember 27. VÁCI HÍR Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára E] centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Tanítók a 9 órakor kezdődő tanításról. Vác, szept. 27. A Váci Hírlap legutóbbi számában a tanuló gyermekek s talán a szülők érdekében is felkérte az iskolaszéket, hogy kövessék a főváros példáját és rendeljék el iskoláik alsóbb osztályaiban a reggel kilenc órakor kezdődő tanítást. A szülők, kik gyermekeik érdekében sürgetik ezt a rendet, örömmel fogadták felszólalásunkat. Meg kellett tudnunk, vájjon a tanítók nem ellenségei-e az uj rendnek, ezért felkértük a város minden felekezetének tanítóját, nyilatkozzék ebben a kérdésben. A válaszok itt következnek: nincs akadálya annak, hogy kilenc órakor reggel kezdjék a tanítást. Ha a szülők és tanitók együttesen a jó terv mellé állottak, az iskolaszékeknek már nem szabad kitérni előle. Hisszük és reméljük ezek után, hogy november elsejétől Vácon az elemi iskolák alsóbb osztályai kilenc órakor kezdik a tanulást. A tanitók válaszát itt adjuk: Szives örömest teszek eleget Szerkesztő úr felhívásának, mikor kijelentem, hogy az alsó osztályokban a délelőtt kilenc órakor kezdődő tanításnak hive vagyok. Tudva levő dolog, hogy még a múlt tanév végén indítványt adtam be az iskolaszék egyházi elnökéhez, hogy a tanítás csak délelőtt és egyhuzamban történjék. Indítványomat érvekkel írásban okoltam A régi és mai váci szüretek.* Irta: Sudár Sándor. (Három cikk.) Algyógy erdélyi fürdőhelyre jutottam egy ízben, a nyolcvanas évek elején. Mily nagy volt örömem, midőn a vendéglő termében megláttam Cansi egyik reprodukcióját a »Váci szüret« et! (Mennyire dagadt keblem a büszkeségtől). Az igaz, hogy a rajta levő alakok, legények, leányok s cigányok ruhaviseletében nem leltem fel a váciakat. Nálunk a leányok — még 20 évvel ez előtt is — hajfonatukban hossza széles szalagokat (hajba fonva) hordottak, a cigányok pedig nem falusiasán piros, kék szövetet. A mint Tragor doktor »Váci Könyv«-ében kimutatta, az akkori református pap vétette le híveit Tótfaluban, melyet Cansi Ágoston (mások Eleknek Írják) festett meg eredetiben. így hát helyesebb cime volna a képnek: »Vácvidéki szüret.« Cansi Ágostonról különben »A magyar művészet albuma« (Pesti N-ó kiadása, napvilágot látott néhány évvel ezelőtt) is megemlékezik s hozza a »Váei szüret« szinnyomatú képét s megjegyzi róla, hogy »országszerte hires kép volt«. Cansi Bécs melletti Badenben született és 1866-ban halt meg Magyarországon. A magyarokat igen szerette. Valószínű, ♦ Aktuális sorok a „Váci Quodlibet“-ből. meg és ugyanakkor szóba hoztam, hogy ezzel kapcsolatos a délelőtt kilenc órakor kezdődő tanítás, de csak nézetem szerint az I. és 11. osztályokban, október elsejétől április elsejéig. A felső osztályokban azért nem kívántam a tanítást kilenc órakor kezdeni, mert nem akartam a tanulókat déli egy órán túl elfoglalni. Habár tudom, hogy mily hátrányai vannak, ha egy épületben nem egyszerre kezdődik az előadás, de szívesen küzdőm ezen hátrányokkal az egyhuzamban való tanítás előnyeiért. Indítványom felett az iskolaszék még nem döntött, pedig én e kérdést fontosabbnak tartom a kilenc órakor kezdődő tanításnál, de ha indítványom az iskolaszéknél nem megy keresztül, úgy szívesen üdvözlöm az alsó osztályokban a délelőtt kilenc órakor kezdődő tanítást annál is inkább, mert egy régi vágyam teljesül, mert mindig sajnáltam azon ártatlan gyermekeket, kiket úgy kellett kirángatni az ágyból, hogy a nyolc órakor kezdődő tanításon jelen legyenek; de szánom azokat a szegényeket is, kiknek a kültelkekről különösen a téli időben, sötétben kell elindulniok, hogy az iskolába rendes időben érhessenek be. . Nem utolsó dolo0- még a tantermek fűtése sem, mely kilenc óráig sokkal jobban eszközölhető. Ezekből láthatja Szerkesztő úr, hogy mily szívesen üdvözlöm a becses a becses lapjában közzétett hasznos és előnyös indítványt. Fodor Imre. hogy Vácon is járt-kelt és mulatott falai között, vendégszeretők körében. Különben nem adta volna e képének a »váci« nevet. Pesten nősült meg. Hires arcképfestő is volt. De térjünk vissza a benyomásokra, miket e kép Algyógyon reám gyakorolt. Elfogott a keserűség annak tudatára, hogy szőlőhegyeinket megette a filoxera. A püspöki, még most is fennálló dézsma- házak létjogosultsága dézsmaváltsággal szűnt meg, de bizony most szívesen fizetné tized- jét minden szőlősföld gazdája, csak bora teremne. Azóta sincs jó s valódi törköly és seprős pálinkánk. Hova tűntek el a felsővidéki nagy bor- kereskedő vevőink, hova a sok helyi bor- szenzál? a sok kádármester? Ha már régen s jobban hozzáfogtak volna a szőlőhegyek rekonstruálásához, mint más borvidékek, újra kerülne piacunkra a vidékiekkel együtt néhány százezer héktoliter bor. A mi népünk inkább a könnyebb munkára és olcsóbb befektetést igénylő gyümölcstermelésre és konyhakertészetre adta fejét. A szőlőhegyek : a »Bácska«, a »Törökhegy« (mely három részből áll: kis-, közép- és nagy Törükhegy s melyeket utak választják el egymástól; ezek valamikor török táborozó helyek voltak, innen a nevök), a nagy v. öreg Hermány, az Ispinyér, a Sojmos, a Kijós, Cseke, Kis-Csörög (itt volt a hires »Pendel- haj tó*-csárda), Cindróka, Somos, Kezes, Somló, Fodor Imre kartársunk föntebbi soraiban közölt nézetét osztjuk és elfogadjuk: Fodor Imréné, Dobó Katinka, Szarka József, Kozeluha Sándor, Lencsó Ilona, Zsarnóczay Lászlóné, Várnay János. Örvendetes, hogy a szülők részéről indul meg a mozgalom a délelőtt kilenc órakor kezdődő, tanítás mellett, mert valahányszor tanító hango&tat ilyen irányú elvet, személyi motívumot keresnek benne. Magam is hive vagyok a délelőtt kilenc órakor kezdődő tanításnak a népiskola I. osztályában. De ha ezt el is érjük, csak félmunkát végeztünk. A humanizmus és sok más érv, mely a kilenc órakor kezdődő tanítást indokolttá teszi, felhozható az egyhuzamban való tanítás eszméjének felkarolására is az összes ozztályokban. Ezt ajánlom a t. iskolaszékek figyelmébe, mutassák ki ezzel nagy szeretetüket a gyermekek iránt és ne sajnálják a rendezett fizetésű tanítóktól ebben a drága időben a szabad délutánokat. Schönfeld Arnold. A kilenc órakor kezdődő tanítás az elemi iskolák alsóbb osztályaiban szerény véleményem szerint a téli hónapokban, t. i. január és februárban volna helye. Schwarcz Márk. Szentmihályhegy, Csipkés, Grónár, Sejce, Kis Hermány, Diósvölgy, Vasas, Látóhegy, Nyúlások, Urbánka, Pincevölgy, Kútvölgy, Pokolvölgy, Gombás, Körtélyes, Zsobrák, Fenyves stb. S a sok más s más nevű dűlők, parlagok és »pandalok«, ma már nagyobbrészt kukoricát, burgonyát és laposabb részeiben gabonát termők. Midőn a filoxeza elpusztította szőlőnegyei n- ket, egy konzorcium (Gajári orsz. képviselő, Révész Béla ügyvéd, Kralt kér sik. n. int. gondnok, Freysinger kir. közjegyző) a homokban vett földet és kísérletezett ott az uj szőlőültetéssel. Péts Ferenc nevezte el ezután e helyet »Tudósdomb«-nak s a nép ma is igy nevezi. (Péts nevezte eí a muskátli virágot is »csizmadia« virágnak, mert hát oly közönséges, hogy minden csizmadiaház ablakában otthonos.) A püspök palotai és ferencrendi zárda pincéi ma borkereskedők nagyobbára messze vidékről hozott borait tartalmazzák, a városi piactéri pincék betemettek, a város rendezésének esvén áldozatul. Vége a sok szőlőnek. A diákok már nem járnak szüret után »böngészni.« A hangos szüretek elmúltak, A házi pincék üresek. Az előtt a régi tőkék hozták a gyümölcsöt. A tőkéket még az öregapák ültették el s szállt a tőke öregségképp fiúról-fiúra. Ki a »fene« ismerte a sok betegséget? Peronosporát, filoxerát, lisztharmatot, zöld- rodhadást, oidiumot stb.
