Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-08-05 / 60. szám

Huszonkettedik évfolyam.

60. szám. Vác, 1908. augusztus 5.

VÁCI HÍRLAP

Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap.

Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6.

Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér.

Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17.

Munkásbetegsegélyezés és balesetbiztosítás.

Vác, aug. 5.

(Mimién munkaadó és ? minik ás figyelmébe.)

I.

Elmúlt már egy éve, hogy a munkásbetegsegélyezés és balesetbiztosítás törvénye: az 1907. évi XIX. t. c. életbe lépett lényegileg, az adminisztratív kérdések megoldása azonban csak most került sorra. Értjük a lényeg alatt azt, bogy az idézett törvény értelmében már 1907. évi július 1-je óta fizetik munkaadók 4ís biztosítottak a járulékokat és ugyanezen idő óta élvezik a biztosítottak a magasabb segélyt, azzal a kedvezménnyel együtt, mely a családtagjaik ingyenes gyógykezelésében nyilvánul. Hogy az országosan szervezett munkásbiztositó pénztárak ügyvitele csak most lett véglegesen megállapítva, annak az a magyarázata, hogy a m. kir. állami munkásbiztositási hivatal, a melyet ugyancsak az 1907. évi XIX. t. c. szervezett a munkásbiztositó pénztárak feletti felügyelet gyakorlása és a törvényben lefektetett humánus elveknek az egész ország területén való egyöntetű megvalósítása céljából, csak most jutott abba a helyzetbe, hogy az ügykezelést szabályozó rendeleteket kiadhassa. Ezen rendeleteknck azt a részét, mely kétségtelenül érdekli olvasóink közül azokat, kik gyárukban, üzletükben, kereskedésükben,

Egy dézsa hideg viz.

Irta: Zsoldos László.

A szép szőke asszony nyújtózkodott egyet, mini a doromboló macska, azután félig lecsukott szemehéja alól rezignáltan pillantott Gizikére, a ki szemközt ült vele a zöld kanapé csücskében.

— Hm, milyen könnyen is kiábrándul az asszony néha az urából!

Giziké, ez a tapsifüles süldő menyecske, gyerekes kíváncsisággal kapott a szép háziasszony bársonyos, fehér keze után:

— Hát igen, angyalom, mond el már, miért ábrándultál ki az uradból?

Erzsi, — mert ez volt a neve —kissé köl- letlenül húzta félre a szája szélét:

— Nos, kedvesem, ha erővel tudni akarod, elmondhatom. Az eset úgy történt, hogy utóbbi időben, a jó ég tudja, miért, egyszerre csak bolondjában féltékenykedni kezdtem az uramra. Csak Isten a megmondhatója, a mennyi gyötrelmet én kiálltam. Ha mellém ült, már féltem, hogy idegen parfüm illatát fogom érezni a ruháján, a kezén; ha megcsókolt, úgy éreztem, hogy a csókja helyén forróság lepi el a bőrömet és arra gondoltam, vájjon nem másvalakit csókolt-e meg ugyannazzal az ajakkal csak egy félórával is azelőtt. Szóval: szenvedtem, mondhatom, rettentően szenvedtem. Ezt te, picikém, természetesen még nem próbáltad, ugye-e? Azelőtt én sem, csak a legutóbbi időben. De hát én szerettem az uramat.

ipari műhelyükben stb. alkalmazottakat fog- alkoztatnak, az alábbiakban közöljük és figyelmeztetjük kereskedőinket és iparosainkat egyúttal arra is, hogy a kik a szóban forgó rendelet ellen vétenek, kihágást követnek el és 400 K-ig terjedhető pénzbírsággal sújthatok.

A m. kir. állami munkásbiztositási hivatal 2500/1908 számú, az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t. c. II. fejezetében előirt bejelentések és a tagsági igazolványok szabályozása tárgyában kiadott rendelete igy szól:

1. §. Minden munkaadó, ki üzemében, vagy vállalatában az 1907. évi XIX. törvénycikk szerint betegség, vagy baleset esetére biztosításra kötelezett egyént alkalmaz, köteles azt a törvény 12. §-a éneimében a munkába lépéstől számított nyolc nap alatt a kerületi munkásbiztositó pénztárnál bejelenteni. A bejelentésnek legalább a törvény idézett szakaszában 1—4 pontok alatt felsorolt személyi és üzemi adatokat kell tartalmaznia. A biztosításra kötelezeti egyének munkaviszonya ban, úgyszintén az üzemben előíordult minden olyan változás is bejelentendő, melyeknek a betegség, vagy baleset esetére való biztosítás keresztülvitele szempontjából fontosságuk van.

A bejelentéseknél követendő eljárást az alábbi rendelkezések szabályozzák :

— Akkor bizonyosan még most is szereted— vélekedett a kis Gizi. — Erzsi asszony immel-ámmal vonogatta a gömbölyű vállát.

— Ki tudja, — suttogta halkan, szinte bánatos hangon. Kis idő múlva folytatta:

— Nem is tudom, miért voltam annyira féltékeny, okom nem volt rá a legcsekélyebb sem: igazán a legcsekélyebb sem. De hát én féltékeny akartam lenni, — s alig hallhatóan fölnevetett — és ezzel vége! Es gyanús volt nekem minden, a legaprólékosabb, legjelentéktelenebb kicsiség is, a mivel ezzel az én féltékenységemet táplálhattam, szíthattam. Oh, hidd el kicsikém, jó dolog féltékenynek lenni . . .

Amaz hihetetlenül nézett ábrándos szemébe s nem felelt semmit.

Próbára teszem, gondoltam — szőtte tovább a másik,— s akkor meglátom, ha vájjon alaposak-e aggodalmaim?

— És alaposak voltak? Próbára tetted? Érdekes.

— Igen próbára tettem, még pedig igen egyszerű módon. Erősen elváltoztatott kézírással irtain egy meglehetősen émelyítő szerelmes levelet, olyant, a milyent egy afféle irhát; azután belétettem egy borítékba s a főpostán feladtam. Választ poste restante kértem tőle. Rendez-voust is ajánlottam neki,— természetesen, kissé finoman. Tudod, édesem abban a levélben minden meg volt, a mi egy tisztességes szerelmes levélhez szükséges. Forró epedés, visszafojtott vágy, önérzetre

2. §. Az üzemre vondtkozó adatok bejelentéséhez a rendelet I. számú mellékletét képező mintának teljesen megfelelő nyomtatvány (Üzemi bejelentő lap) használandó. Ezt a bejelentő lapot kell használni minden olyan újonnan létesülő üzem, vagy vállalat bejelentésére, mely a törvény 3. §-a szerint baleset- biztosítási kötelezettség alá eső egyéneket foglalkoztat.

Az 1907. évi XIX. t. c. 3. §-a a balesetbiztosítási kötelezettséget a következőkép állapítja meg:

Balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek — a nemre, a korra és a bér, vagy a fizetés nagyságára való tekintet nélkül — mindazok, kik az alább felsorolt vállalatoknál, üzemekben, vagy munkáknál akár állandóan, akár ideiglenesen, kisegilőképen, vagy átmenetileg vannak alkalmazva. Azonban az alkalmazott javadalmazása úgy a baleseti kártalanítások, mint a baleseti költségfelosztás és kirovás tekintetében csak évi kétezernégyszáz korona összegig vétetik számitásba.

Azok a vállatok, üzemek és munkák, melyekre a balesetbiztosítás hatálya kiterjed, a következők :

1. bányák, kohók, sóművek, bányatermékeket feldolgozó egyéb művek (XII1. fej.), kőfejtő-, homok-, kavics- és anyagtermelő-, kö- és földanyagok törésével és feldolgozásával foglalkozó üzemek, telepek és munkák;

2. hajóépítő-, ács- és fűrésztelepek;

és kielégítetlen szerelemre, meg női jó hírnévre való hivatkozás; szóval minden, amivel csak el lehet csavarni egy férfinak a fejét. Még aláírás is volt rajta. Természetesen nagyon köznapi nevet választottam.

— Például Szabó Máriát, — nem?

— Nem; Nagy Boriskát. A Boriska névhez, úgy számítottam, valami bogárszemű fekete szépséget fog elképzelni. Ömlengéseim alá tehát szépen odakanyaritottam, hogy az a ki mindig Önre gondol, Nagy Boriska . . .

— De legalább esedeztél egy kis diszkrécióért, — vagy nem ?

— Hogyne, nagyon is! Megírtam, hogy én, már mint Nagy Boriska kisaszony, nem vagyok olyan, mint a többi nő és hogy az én szivemben igazi tiszta szerelem lobog és . . .

— Mikor adtad fel?—szakította félbe Giziké asszony.

— Kedden; aztán ...

— Mikor jött meg? . . .

— Aztán mindjárt másnap megjött. Én vettem át. ügy rémlett akkor, mintha a levélhordó valami szánakozó tekintettel nézett volna reám. Jézus, — villant meg az agyamban— hátha csakugyan megcsalt! Nem most, a mikor próbára akarom tenni, megcsal-e, hanem máskor, már régtől fogva. Talán — ki tudja talán elejétől kezdve. Mert ugyan miért nézne rám most igy ez a postás, ha nem azért, mert bizony ez már nem is az első levél, a melyiket idegen női írással megcímezve hozott neki, akármikor, évek óta,