Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-08-02 / 59. szám
Huszonkettedik évfolyam. 59. szám. Vác, 1908. augusztus(2. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. ~ÍJ p ‘J! 11 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Főgimnáziumunk az 1907/1908. tanévben. Vác, aug. 2. Fontos kultuitényező egy középiskola általában, még inkább nálunk, a nol más ilynemű, vagy magasabb lokii intézet nincs. Ezért lapunknak is mindig célja volt, hogy főgimnáziumunk működését, hatását városunk közönségével megismertesse, objektiven, a maga valóságában. Most is ennek fogunk eleget tenni. Ha egy egészséges embernek azt akarom megmutatni, hogy mily drága kincs az egészség, akkor ezt legkönnyebben negative tehetem meg, azaz ha egy beteg szánandó helyzetét előtte feltárom. Viszont senki sem tagadhatja le. ha a munka eredményét állítom mértékül, hogy ez azt a drága kincset az erőt nem fogja csak oly becses tulajdonul feltüntetni, mint egy esetleges összehasonlítást. Ez utóbbi elvet követve fogunk eljárni, keresünk relativ mérési eredményeket az intézet, a váci kegyesrendi főgimnázium értesítőjében. Az évkönyv a működés tükre s igy ilv adatokat bőven nyuit. Megállapíthatjuk, hogy — nem nagyon nagy számban — csökkent a tanulóifjúság létszáma, mert a megelőző tanév 427 tanulója helyett csak 298 tanítványa volt az intézetnek. S a mig előzőleg 132 helybeli tanuló volt, most csak 128. Ez a stagnáló — nem akarom mondani, hogy csökkenő— szám azt engedi következtetni, hogy egy másnemű intézetre, nevezetesen egy polgári fiúiskolára van szükségünk. Az intézet növendékeinek, első sorban a helybeliek száma nincsen arányban a lakosság s nincs az elemi iskolákat végzett növendékek számával. Városunk sok oly lakost számlál (földművesek, kisiparosok), kiknek igényeit a középiskolának nem célja szolgálni s igy elmaradnak gyermekeik belőle, ezért feltétlenül kell gondoskodni a lakosság e rétegének műveltsége előrehaladásáról is egy állami polgári fiúiskola felállításával, mely egyszersmind felszívja majd a gimnáziumba nem való elemeket is. Ha tovább vizsgáljuk a statisztikai tábláza- zatokat úgy meggyőződünk, hogy a maga miliőjében derekasan megállta helyét, mert ott csak megnyugtató eredményeket látunk. A 354 vizsgálatot tett tanuló közül tulajdonképen csak 50 bukott meg végleg, mert 37 javító vizsgálatra bocsáttatott. Tehát az a szokásos panasz sem igaz, hogy a piaristák nagyon szigorúak. Nagyon is igazságosan és méltányosan osztályoznak. Ha egyes tanulók osztályzatát nézzük, ott semmi feltűnőt sem látunk, csupán a hittanból, mint egyetlen tárgyból néhány elégtelen tanjegyet. Erre nézve csak azt jegyezzük meg, nagy kár, hogy nálunk nincsen úgy, mint a szász gimnáziumokban, a hol a vallástanból kapott elégtelen tanjegy miatt osztályt kell ismételni. Az olyan tanulónak, a ki jó tan jegyei mellett a vallástanból csak elégtelent tud kiérdemelni e helyről is csak a szigorú megrovás járhat ki. Tekintve azt, hogy 24 jeles, 63 jó eredménnyel végezte az évet s hogy az érettségi vizsgálaton is csak három utasittatott javító vizsgálatra, a többi pedig érett lett, ez a körülmény az eredményű nemcsak megnyugtatóvá teszi, liánéin határozottan kedvezővé. Ez a mértékjelző jót mutatott, nézzük most tovább a működésre világot vető adatokat. A rendkívüli tárgyakat mind — első helyen a rajzot — a legszebb eredménnyel a legmodernebb szellemben tanították, a mit különben a tárgyakat önként tanulmányozó ifjúság nagy száma is igazol. A rendes tárgyak anyagát pedig úgy elméleti, mint gyakorlati feldolgozásban a tantervet követve végezték. A szorosan vett tanulmányokon kívül ugyancsak a fenti célt szolgálta az intézet a tanulmányi kirándulásokkal és a sok ünnepéllyel, hol az ifjúság nyilvánosan szerepelhetett s az iskola szűkebb határain kívüli élettel is kapcsolatba lépett: Ép igy a gyakorló iskola is, mely csak úgy táplálta a kialakulóban lévő fiatal egyéniséget, mint az egész intézet, önmunkásságra szoktatva az ifjakat. A könyvtárak s a szertárak is szép szaporodást mutatnak. A Jótékonyság rovatainál mégis meg kell állnunk. Megközelítőleg azt találtuk, hogy a 351 tanuló közül 50 tanuló részesült 5 ezer korona értékű segélyben. Hát erre vonatkozólag feljegyezzük, nem ugyan azért, mintha figyelmeztetni akarnánk bárkit is, hogy más, különösen nemzetiségi vidéken levő némely főgimnáziumban pl. az intézet 565 tanulója közül 486 élvez segélyt 36719 korona összegben. íme igy dolgoznak a nemzetiségek papsága, pénzintézetei s községei és ezt nem nemzeti szalaggal, árva leányhajjal s nem is hangos beszéddel, hanem hasonló tettel lehet ellensúlyozni. Az intézet szép, derekas munkáját a kegyes- tanitórend 15 tagja s egv világi tanár végezte, derék, minden, megtehetőt megtenni tudó igazgatójukkal, Nemes Endrével, a ki sajnos, alig tűzte ki céljait, már távozik. Igen sok más itt 1—2 évig működni szokott tanárral együtt az igazgatónak is csak célokat volt ideje kitűzni. Ez a főgimnáziumunk legnagyobb baja, hogy lelkes, jeles képzettségű tanárokat nem egyszer ok nélkül áthelyeznek s ezer szerencse igy még, hogy a régi tanári testület néhány nagytudású kiváló pedagógusát városunk intézetében hagyják. Az értesítőben két értekezés is van, melyet ugyan végül említünk meg, még sem utoljára. lvövesi Lajos a Dent-íéle latin nyelvkönyv használatánál szerzett tapasztalatait közölve sokaknak a latin nyelvről alkotott téves nézetét fogja megváltoztatni. Dr. Friedreich Endre pedig Franco János életét irta le. Az alapos tudás, szorgalom, munkásság, mely ebhen az adatokkal nieghalmozott életrajzban megnyilvánul, tudós írójáról minden dicséretnél jobban, szebben beszél. Vasárnapi lev é A fürdésről. f YóTón Sok szó esett mostanában a füi^é&rAL Úgy e lapok hasábjain, mint besz^ge^és közben. Különösen hölgyeink panaszkodjak. Sérelmesnek találták magukra nézve a beosztást. S igen megörültek, majd megnyugodtak, midőn azt a biztató választ nyertek, hogy jövőre délután is fürödhetnek. Vívmány, melyet a férfiak ellenében vívtak ki toljál és szóval. Tehát a jövőben megszűnik a nők ez'icíei sérelmes helyzete. Jogaik — a fürdőzésben — egyenlőek lesznek a férfiakéval, Meg lesz az egyenlőség. Már most nézzük, hogy a mostani, avagy a jövő évi fürdőzés megfelel-e az ideális fürdés követelményeinek ? Egész határozottsággal állítom, hogy nem. És pedig azért nem, mert, a ki a fürdéstől csak azt követeli, hogy testét lehűtse, az igen szerény kívánságaiban. Hogy a fürdés testre és lélekre egyaránt üdítő, élénkítő legyen, ép oly szükséges a jó levegő, mint a szabad mozgáshoz szükséges térség. Ezeknek a követelményeknek mind csak a szabadban való fürdés tud megfelelni. A jelenlegi általános fürdőliázi rendszer mellett a legtöbbször zsúfoltság miatt préselt halak módjára evickélünk, a szemnek jóleső vidékből csak az égbolt egy bizonyos négy- zetnyi területét láthatjuk. Mozgásról, úszásról alig lehet szó. Ismeretes hiba az is, hogy legtöbbször olyan helyen áll a fürdő, a hol a viz nem a maga tisztaságában folyik, hanem mindenféle csatornák stb. mocskolják be. Ha ezekkel szembeállítják a szabadban való fürdés jó oldalait, akkor meg éppenséggel kitűnik, hogy ha a modern ember a higenikus szabályoknak megfelelőleg akar fürödni, példát az ősembertől kell vennie és szabadban fürödnie. Az óvóintézkedésekés berendezések fogják természetesen az ősi fürdőzési módot a mai korhoz, igényekhez alkalmazni. A szabadban való fürdés megvalósítása nem nehéz. Elsősorban egy oly partrészletet kell szerezni, a honnan be a vízbe mintegy 30—40 méternyire lassan lejt a talaj, a föld- szine, vagyis meneteles a part. Az egész terület azután négy karóval s kötéllel körülvonva a veszedelmet kizárja. Természetes, hogy a karók mindig a viz állásához mérten helyeztetnek el. A kötélen kívül leúszni tilos. Az öltözködésre szolgáló kabinok a parton volnának. így van ez a leghíresebb tengeri fürdőkön is. De Verőcén is, Maroson is. A ki fürdőit ilyen helyeken, nem kívánkozik többé fürde házba. A megvalósítása sem kerül • nagyobb nehézségbe. Csak akarni kell. Ott nem is lenne semmiféle panasz. A nőknek sem lem e semmiféle sérelmük.
