Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-06-14 / 46. szám

VÁCI HÍRLAP Vasárnapi levél. Épitőláz. Egyéni törekvésünk sokszor azonos em- berlársaink törekvéseivel. S igy a rnidó'n töb­ben egy cél felé törekszenek: együttesen igyekszenek megvalósítani egyirányú céljai­kat. S ezután már az egyén is a tömegben, a tömeggel együtt dolgozik. Ezt az igyekvést sokan látják. S ha az ő felfogásukkal is megegyezik a törekvés; ők is csatlakoznak, így lesznek a mozgalmak, mind általáno- sabakká. Ezek jellemzik az emberiség egy-egy korszakában az ember gondolkozását. Ter­mészetesen e törekvések folytonosan vál­toznak. Az ily törekvések feltűnnek egyes nem­zeteken belül, egy-egy társadalmi osztály, csoport küzdelmeiben is. Egy ily nagy tö­rekvés néhány ev óta a magyar tisztviselők­nek harca az »anyagi függetlenségért.« A fi­zetésrendezéseket célzó mozgalmak s a többi hasoncélu törekvések alapeszméje is az volt, hogy a tisztviselők ép úgy, mind a más tár­sadalmi osztályok tagjai lehetőleg anyagilag is függetlenitessenek. Ez a mozgolódás, harc mindaddig folyik és nem is szűnik meg, mig ezt el nem érik. E mozgalmak az összes tisztviselőkre ter­jedtek ki. Tehát általános az óhajtás. Szá­mosán e tisztviselők közül az anyagi meg- erősbödést azzal is fokozni akarták, hogy megkíséreljék maguknak »hajlékot« (házat) építeni. Ki ne szeretne »háziúr« lenni? S azóta a tisztviselői gyűlésnek, összejöve­teleknek rendes mindennapi tauácskozási tárgya a »házépítés.«Az egész ország tiszt­viselői megmozdultak ez irányban. Vácon sem ismeretlen ez a dolog. S most joggal mondhatjuk, hogy régebbi más lázas törek­vések mintájára, most »épitőház« van. Órák hosszat lehetne e törekvés helyes­ségéről, vagy az ellenkezőjéről vitatkozni és köteteket Írni. Ez alkalommal csak egy két okot akarok azok közül felsorolni, a melyek a váci tisztviselőket az építtetők közé sodorták. Mert,—mint már mondám is — Vácon is vannak e törekvésnek hívei, sőt hogy e küzdelem eredménnyel meg is vív­ható, bizonyítéka ennek egy-két ily ház fel­épülése. Ez az egy-két tisztviselő már bol­dog háziúr. Tehát mi bírhatta és birja a helybeli tiszt­viselőket arra, hogy kierőszakolják az irigy- lésreméltó háziúri címet ? A váci lakás viszonyok. Először is igen kevés a lakás. Az egészséges, lakható la­kások nagyrészét budapestiek foglalják el s mivel e lakások megfelelnek, nem is haj­landók belőlük kiköltözködni. A pesti tiszt­viselőtársat a váci kartárs nem tudja »ki­stájgerolni«, mert amannak nagyobb a lak­bére. A fenmaradó lakásokat aztán, kiélvezi, mert negyedről-negyedre más lakást látogat meg. Milyenek ezek a lakások? Nedvesek olyannyira, hogy ha bárhol is beléütünk egy csapot a falba s megnyitjuk, dűl belőle a viz. Udvaruk nincs, vagy ha van olyan, hogy jobb ha nem volna. Erről is kár be­szélni. Azt is tudjuk, hogy igen kevés a »modern« építkezésű lakóház. Már pedig a mai modern ember: modern lakást kíván. Magyarán: nőttek az igények! Emlékszem még, nem is régen gyalog mentünk el az esküvőre, ma nem is lakodalom az, ha nem hintóbán vonulunk oda. A lakásra alkal­mazva igy szól a példa: Gyermekkorunk­ban megbámultuk azt a családot, a hol fürdő kádat láttunk, most a modern ház dehogy lehet fürdőszoba nélkül. Az épitőláz fejlődésének tehát élesztője a lakásmizéria s az igények megnövekedése. Tartózkodtam attól, hogy akár rokouszen- vemet, akár ellenszenvemet ezúttal kimu­tassam az épitőláz irányában, de ha a szer­kesztő úr ad még egyszer alkalmat, bátor­kodom majd azt is . . . —gyí Tavaszi este. A pozsonyi virágjátékokon dicsérettel kitüntetett költemény. A megújult lomb közt szelíd szellő szárnyal, Közel már az este, a fény küzd az árnnyal. Röpköd a sok bogár znnmegve-zümmögve, Hull alá a harmat ködben úszó röore. Ö A magasban apró bárányfelhők úsznak, Alattuk vadrécék csapatai húznak. Sipogva-hápogva keresnek uj tanyát, Hangjuk ie-lehangzik a nagy távolon át. Felülmúlja mégis a juhuyáj kolompja, — Mögötte a szellő a port csak úgy ontja S szürkévé tesz mindent, hol a nyáj elvonul. Letűnt már a nap is, erősen alkonyul. Mintha erre várt von- az egész természet, Ezernyi hang köszönt, a merre csak nézek. Komor, méla hangba csap sok vékony szop­[rán . . . Sok a béka itten vízben s a fák lombján. S hogy teljessé legyen e kedves hangzavar, Megelevenedik a bársonyos avar. Hangzik ezer hárfa, citera, laut s még mi 1 Csiripelő tücskök tudnak igy remélni. Egyszerre im uj hang . . . Ringve-bongva las­[san, A távolból csengő-bongó daliam harsait. Csend lesz pillanatra, oly szép melódia, A harang szava ez: (Jdvözlégy Mária! Agárdi László. Hírek. — A grófpüspök Gécsoen. Megyés fő­pásztorunk Maczenauer Oszkár titkára kí­séretében tíécsbe utazott. A grófpüspök vé­gignézte a császár jubileumára rendezett hó­doló felvonulást és holnap a Páztnáuy-pap- nevelő intézet házi kápolnájában megáldja Matti Ella bárónőnek, ki unokahuga, Dárr- fdd Ottó helytartósági tisztviselővel kötendő házasságát. — A siketnémaintézeti tanárok Appo- nyinál. A siketnémaintézeti tanárok egye­sületének számos tagú küldöttsége folyó hó 12-én adta át a siketnémák tankötelezettsé­gére vonatkozó törvényjavaslatát s személyi sérelmeket feltüntető emlékiratukat a kép- viselőkáz elnökének s Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszternek. A miniszter a képviselőházban fogadta a tanárokat s vála­szában megígérte a javaslatok neható tanul­mányozását. Az érdemleges választ rövid időn beiül fogja megadni. A küldöttség ezután az államtitkárokat s Náray-Szabó miniszteri tanácsost kereste fel. A miniszternek s a Ház elnökének a küldöttséget Kagy Dezső dr. országgyűlési képviselő mutatta be. A kül löttség vezetője Klug Péter szegedi ig,- tanár volt. — Műkedvelői szinielőadás Rákospalo- tan. A rákospalotai Tulipán Asztaltársaság műkedvelői ismét rendeztek szinielőadást. Mint már előzőleg jeleztük, ez alkalommal (jun. 6-án) Gárdonyi Géza A Bor című szin- művét adták elő. Az előadók tekintélyes része azokból került ki, a kik már a télen is buzgólkod tak hasonló szórakoztató estély rendezésében. A mint a múltkori, úgy a mos­tani szinielőadás anyagi haszna a »Váci — és Vác-vidéki — Tulipánszövetség«-et illeti. Az érdeklődés mértékéből s az estélyen je­lenlevők számából azt következtetjük, hogy az anyagi haszon most sem lesz kisebb a decemberinél. A jelenlevők között voltak többen váciak is, a kik mindnyájan elisme­rőleg nyilatkoztak a darab előadásáról. A szereplők valamennyien a legjobb tehetsé­gükkel igyekeztek a »műkedvelőség« fölé emelkedni. Mind közvetlenül, kedvesen ját­szottak s a színpadon otthonosan érezték magukat. A mulatság második része a tánc- mulatság is a legjobban sikerült. — Értékes gyűjtemény. Egész nagy gyűjteményt kapott legutóbb városi múze­umunk dr. Rótt Frigyestől az egyesületek állandó pártfogójától. Ez a gyűjtemény 11 drb. kínai réz, 30 drb. különböző ezüst ér­met, mintegy 400 dl b. római bronzérmet tartalmaz. Az egyesület elnöksége a szives adományzónak ezúton is köszönetét fejezi ki. — Váchartyán patikát kap. Váchartyán és a környékbeli községek az iránt folya­modtak. hogy a középponton, Váchartyánban gyógyszertárat állíttasson a belügyminiszter. Ivánka főszolgabíró a kérelmet pártolólag terjesztette fel, a vármegye legközelebbi köz­gyűlése hasonlóan pártolólag kérni fogja a minisztertől a patika felállítását. — Sztrájk és tűz a Kobrak-gyárban. A helybeli Kobrak-gyárr a az elmúlt héten egy­szerre két veszedelem zúdult: sztrájkba ál­lottak a munkások s mikor már a munka szünetelt, tűz ütött ki a munkatermek egyi­kében, mely veszedelmes nagy pusztítást vitt végbe. A sztrájk hétfőn kezdődött s az ösz- szes munkások eltávoztak, kivéve a munka­vezetőket, a kik tovább dolgoztak. A sztrájk oka az a kiforratlan állapot, mellyel nem tudják megállapítani a munkások lizetését. A gyár igazgatósága uj rendet léptetett életbe, amely ideiglenes megállapodást létesí­tett a munkások és munkaadók közt. Múlt heti kifizetés után azonban a munkások ki­jelentették, hogy sztrájkot kezdenek, mert igazgatóság nem tartotta be a megállapodá­sokat. Tényleg hétfőn megkezdették a sztráj­kot. Az iparhatóság, mihelyt tudomást szer­zett a munkaszünetelésről, rögtön intézke­dett, hogy a békitési tárgyalások megindul­janak. A polgármester szerda délutánra hívta össze a munkások megbízottait és a munka­adót, de ez a tárgyalás a kiütött tűz veszede­lem miatt elmaradt. Délben ugyanis azt je­lentették, hogy az egyik munkaterem tele van füsttel. Rögtön értesítették a tűzoltóságot s mig az megérkezett, kívülről beverték az ablakokat s megeresztették a vízcsapokat. A tüzet megfékezték s azután szomorú látvány tárult szem elé. Ivét Amerikából hozott drága gép tönkre ment, elégett a gépekhez vezető villamos vezeték, úgy, hogy akarva, nem akarva igazán beállott a munkaszüuet. El­pusztult még vagy 2000 félig kész cipő is, a mi magában igen jelentékeny értéket képvi­sel. A tűzvizsgálatnál eleinte bosszúra gon­doltak, de megállapították csakhamar, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom