Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-05-13 / 38. szám
2 VAGI HIRLA I De legyen magyar ennek a hazának minden lakója abban, a mi nemzeti voltunkban a lényeges, a mi a magyart minden más nemzet fiától különbözővé teszi : nem a hajnak, nem a szemnek vagy orrnak, de a léleknek magyarságában. Horváth Károly ár. Nyelvében él a nemzet. Kifőzöm, lelj-őz és stb. Azt a férfiúnak kell kifőznie, hogy miből főzzön az asszony; azt aztán főzze ki az asszony, bogy mit főzzön az urának. Arra akarok reámutatni, hogy hogyan lehet még jól főzni s hogyan főznek (szóval) mostanság azok az emberek, a kiknek Ízlelő (nyelv) érzéke elromlott a német konyhán. Jó a főzés (igekötő nélkül) igy: ki az urát nem szereti, sárgarépát főzzön neki. Nagy ebédet főztek a lakodalomra. Jó igekötővel is így: a szakácsnő megfőzte már az ebédet. A levestésztát is befőzte már. A vendégek azonban megkéstek s igy a leves (tészta) elfőtt egy kicsit. Máskor pedig: A burgonya elfőtt, nagyon megfőtt, az az szétfőtt. Máskor: lefőtt a viza tejes kukoricáról, azaz elfőtt s a kukorica szárazon maradt. Lehet lefűzni is. De ennek már csak átvitt értelmű jelentése van, azaz csak valakit: embert lehet lelőzni. Hí Lefűzök valakit szóval, vagy valamelyes sakk bukással, azaz oly lelki állapotba kényszerítem, mintha le volna forrázva. A leforrázott valami elveszti életerejét, életjelét, a leforrázott ember is — legalább egy időre — ilyen magatehetetlen lénnyé lesz. Felfőzni nem lehet semmit, legfeljebb abban a harmadik értelemben, ha t. i. azt akarom kifejezni. hogy felhasználtam már minden főzhető anyagot és nincs mit főznöm már többet. ❖ Btfőzni csak újabban szoktak asszonyaink, a mióta t. i. az u. n. befőttek divatja van. Hogy miért nevezték el ezt első asszonyaink épen be-főzésnek, azt talán ők sem tudnák kintetét, mikor odaugrik hozzá az egyik rendező és szó nélkül karonfogva viszi őt a hölgy felé: — Nagysád, van szerencsém bemutatni... Valami érthetetlen nevet darál el s aztán otthagyja. A hölgy kecsesen feláll s a karjába kapaszkodik : — Siessünk, mert kezdik! Sietnek is, jde hiába! Se ég égen, se földön nincs áttellenes. a rendezők ordítozzák: vis-á-vis kerestetik! Száz aranyért sem lehet még egy párt kapni — Hál Istennek — gondolja megkönnyebbülve a mi ifjú barátunk—legalább lerázom a nyakamról ezt a csoroszlyát. De öröme korai volt, mert a hölgy, mielőtt leült volna, fakó ajkait bájosan csucsoritva megszólalt : — Nem baj, barátom! A második négyes az öné! s fakó szeméből ábrándos tekintetek szálltak a csinos hu felé. — Micsoda ? — gondolta ez elkeseredve, miközben igyekezett a hölgy lőtávolából menekülni—még hogy én ezzel táncoljak? Nem bolondultam meg, Inkább menekülök! S szépen visszavonult az étterembe. Ki sem merte onnan az orrát ütni. Elfoglalt egy sarok poziciót és körülvette magát sörös üvegekkel. Egy óra múlva már cigányért ordítozott, széles jókedvében megfeledkezvén megmondani Mert itt ugyan sem főzésről nincs szó, sem valami be- tevésről nincs szó. Itt télire való ei-tevésről van szó. Lelkűk rajta, ha olyan kedves az a bfőtt. * Hát a kifőzéssel hogy vagyunk? Úgy vagyunk, hogy a kifŐzöknek ma már talán szakegyesülete is van. Megnőtt a számuk irtózatosan. Budapesten minden utcasarkon van egy-egy kifőz és és száz meg száz ember, a ki e szólásnak barátja. Lehet azért, hogy ő szerintük az ételeket ki kell főzni, vagy talán azért, mert a megfőzött ételt el-kiviszik a háztól. Pedig egy fikarcnyi joguk sincs ez uj nyelvcsinálóknak arra, hogy a magyar nyelv szellemét igy kerékbe törjék. Semmi ételt nem lehet kifőzni. A tésztákat sem lehet kifőzni tisztelt háziasszonyaim! Honnan? hová akarják azokat kifőzni ? Sem valóságos, sem átvitt értelemben nem lehet azokat kifőzni, csak főzni lehet. Ki lehet főzni valaminek az izét, erejét, savát-bopsát, javát, vagy valamelyes tulajdonságát, de az egészet nem. /időzhetni pl. a velős csontnak erejét, valamely növénynek izét, valaminek a zsírját, a ruhának szennyét, de mindig csak egy-egy részét, tulajdonságát, a melyre szükségünk van, a melyet épen célozunk. Kérem tehát a t. háziasszonyokat, hogy ezután ne főzzenek ki több tésztát s leányaikat se tanítsák meg erre, mert elromlik a romlatlan nyelvérzékű embernek az étvágya tőle. Kifőzni csak a fenti konkrét (valóságos^ értelemben lehet, a mikor ugyanis a főzés által valami valóban Aijön, kitűnik, /«fordul, kibukkan az egészből. E konkrét valóságos jelentésen alapszik az átvitt értelmű kifözés is. Miként a fazékban fő, forr, bugyog, morog, forog a viz, akként morog, forog, hány - kódik az agyban is egyik gondolat után a másik, mig végre aztán egy tetsző gondolat a felszínre jut. Ezt megragadjuk s azt mondjuk: kifőztem egy jó gondolatot, tervet. Ez a kifőzés jó. Bongor. arról, hogy a Vigadóban van, elite-bálon és nem odahaza, Szilas-Balháson a Zöldfa szállójában. A mulatság vége az lett, hogy két pincér, a kiket ő rendezőknek nézett s a kiknek nagy büszkén oda is dobálta vagy féltucat névjegyét — leszólitotta őt a teremből az utcára ott betuszkolta egy kocsiba. S miután a kocsis is kapott még egy név- jegyet a következő hangzatos, -büszke felírással : másodéves joghallgató, az egyetemi polgárok körének beltagja befejezte dicsőséges első báli éjszakáját. Mert az, hogy a ház előtt hogy került majdnem bírókra a dolog a kocsibér miatt, valamint az, hogy az urfi a lépcsőn való viszontagságos visszacsuszások és elvágódások után miként került Malákné barátságos szobácskájába vissza — az már nem tartozik kis rajzunk keretébe. Valamint az sem, hogy másnap miként adta úgy elő a dolgot, mintha az első négyest valamelyik miniszter leányával, a másodikat pedig egy grófkisasszonnyal táncolta volna S az is lényegtelen, hogy hazatérésének négykézláb való megtörténtét holmi hercegekkel való pezsgőzés gyanánt szerelte volna feltűntetni . . . t értesy Gyula. Hírek. — A diákok hangversenye. A főgimnázium ifjúsági hangversenye szombaton este volt a Kúrián. A belépő jegyes közönség egészen megtöltötte a nagy termet és érdeklődve figyelt minden számra. Nemcsak hosszú műsort, de szépet is nyújtott az ifjúság. És ebben minden dicséretre méltót produkált bchüssler Albert ének és zenetanár, kiről azt mondják, hogy hónapok óta már ennek a hangversenynek élt. A mit ő azzal a gyermekkarral produkál, az már a tökéletesség határán van. Lelkesedése átragad az előadókra, kiket e mellett fegyelmezve tart és az előadás végén felcsendül az elismerő taps. Az est sikerének legnagyobb percentje őt illeti. A magán-szamok közül Bárándi Imréé az első, ki Agárdi László egy poezissel telt szép költeményét szavalta értelmesen. Gnrszky Rezső hegedűjátékával gyönyörködtetett, melyet diszkréten kisért Lexa Károly zongora- játéka. László Bélában igen ügyes szavaiét ismertünk meg, ki a walesi bárdok-al meg- rázóan szavalta, míg zongorán Szarnék Gyula igen szépen festette az érzelmeket. Az ifjúsági énekkar és zenekar foglalta le a többi számokat. Élvezet volt hallgatui egytől-egyig mindegyiket s ezt az állításunkat igazolta a számok után felhangzó hosszú taps. Volt egy kis vígjáték is: Cox és Box régi jó angol apróságot adták elő Walla Iván, Gselényi Zsigmond és Lexa Károly. Mind a három előadóban van egészséges humor, a darab is jó, igen sokszor megkacagtatták a hallgatóságot. A hangverseny jó két órát vett igénybe, az esti harangszókor távozott el jó hangulatban a nagy közönség. A főgimn. ifjúság hangverseny sikerét szives támogatásukkal előmozdították: báró Andreánszky Gáborné, ki drapériákat kölcsönzött, Ivánka Pélné, ki nemcsak szőnyegeket kölcsönzött, hanem azok elrendezésében is buzgóikodott; a Kát. Legényegyesület a színpadot átengedte, Boczkó Etelka zongoratanitónő tanította be az egyes ünnepélyeken szereplő zongoraszámokat, Wolkóber János pedig a szólózenét előadó Gurszky Rezsőt. A feliilfizetők névsora a következő : Gróf Csáky Károly, Jung János, Újhelyi István, báró Andreánszky Gábor, Bárándy István, dr. Forgó Kálmán, Irgalmas- rendház, Nemes Endre, Schwanfelder József, dr. Tragor Ignác, Tragor József 10—10 K, Ivánka Pál 6 K, dr. Virter Lajos, dr. Vadas József, Zsacskó Rezső 5—5K, Brenner Márton, Szarnék Manó 4—4 K, Köller Arthurné, ifj. Ottó József, Zatocsil Antal 3—3 K, Rózsahegyi Gyula, dr. Alter Béla, Arányi Béla, Bartos Géza, Benkő Sándor, — ő, Góts 1. Viktor, Haris Béla, Kopunecz József, Matolcsy Sándor, Wolkóber János 2—2 K, dr. HörI Péter, Hochmajer Antal, Hoffmann Arnoldné, Sz., V. 1 — 1 K. — A nemzeti jelvények a népiskolákban. Apponyi Albert gróf vallás-és közoktatásügyi miniszter körrendeletben értesítette a vármegyék tanfelügyelőit, hogy az uj iskolai törvénynek megfelelőleg a nemzeti jelvényeket valamennyi népiskola részére már elküldötte. A miniszter egyben értesíti a tanfel ügyelőket, hogy haa jelvényekmegérkeznek, a megye összes iskolái tantermében függesz- szék ki azokat. A rendelet szerint a tantermekben a magyar címer kifüggesztendő, mig az iskolai épület homlokzatára a nemzeti színű zászló tűzendő ki. Ez az iutézkedés minden iskolára vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy az illető iskola községi, felekezeti, vagy állami-e. — Színészek jönnek, Kiss színigazgató, a ki Budapest környékének: Újpestnek, Rákospalotának, Kőbányának szellemi élvezetét szolgálja társulatával, Kálid Antal rendőr- kapitánytól engedélyt kért, hogy május 18-tól junius 18-ig Vácon játszhasson társulata. A
