Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)

1907-08-07 / 63. szám

hölgyeket. Halványszinű tüllforma ez, marabu tolldiszszel. Alig lehet ennél könnyebbet és bájosabbat, de a mellett mulandóbbat is, elképzelni. Hogyan viselik ezt a kalapot, nehéz megmondani. A párisi nő úgy teszi a fejére, a hogy saját »én«-jének megfelelőnek és arcához legjobban illőnek találja. Laposan a tejre téve, annyira hátra csúsztatva, hogy hátul mélyen a nyakba lenyúljon. Ha a francia szokást követjük, ezt a kalapot akár esküvőkön is lehet viselni.

Nyár vége—ősz eleje! Már bizony az átmeneti ruhák felől kell gondolkodni. A nyári boleró kabátkát hosszú köpeny váltja fel, a mely, a mint beszélik, 90—125 cm. hosszú lesz, de még a zakkóforma is. Az esőköpeny helyét kiszorítja az angol kockás kelméből készült, félig testhez álló, 145 cm. bosszú köpeny. Az angol ruha szoknyája öt-hét lapból áll, bokáig vagy éppen földigérő hosszúsággal. Miután ehhez a ruhához kötelező a hosszú sonkaujj, a hozzá szükséges rövid keztyű nagy megtakarítás. Uralkodó szin valószínűleg a kék lesz, mellette a zöld, dohánybarna és szürke. Még egyszer visszatérve a hosszú köpeny és rövid szoknyára, megemlítjük, hogy csak magas, karcsú alakoknak való, kicsi, széles vállu és erős hölgynek soha sem szabad viselni. Inkább el kell tűrni a hosszabb szoknyával járó apró kellemetlenségeket, mint csak a divatot tekinteni és miatta az alakot eltorzítani. Az őszi ruhák dísze a zsinór és sujtás lesz. Ha még megemlítjük, hogy az angol ruhához kis tokk- kalapot szárnydiszszel fognak viselni, ezzel egyelőre elmondtuk a legszükségesebbet.

— Kinevezések és áthelyezések a siketnémáknál. A közoktatásügyi miniszter áthelyezte a következő gyógypedagógiai tanítókat : Hövényes Antalt a váci intézettől a pozsonyi intézethez, Pirovits Jenőt a debreceni intézettől a borosjenői intézethez, Gov- rik Bélát a jolsvai intézettől a debreceni intézethez, Eötvös Lászlót a debreceni intézettől a szegedi intézethez, Rózsa Gézát a kecskeméti intézettől az ungvári intézethez, Iván Józsefet a váci intézettől a budapesti intézethez, Kegler Ferencet a váci intézettől a budapesti intézethez, Müller Lajost az aradi intézettől a kolozsvári intézethez, valameny- nyit jelenlegi minőségükben. Továbbá Michels Fülöpöt, Balázs Gézát, Miskei Károlyt, Nemesfalvi Józsefet, Schaeffer Mátyást, Mayer Andrást, Győrfy Ákost, Frey Józsefet, Tóth Árpádot, Rieger Györgyöt, Faragó Gézát, ochnitzl Gusztávot, okleveles tanítókat a gyógypaedagogiai intézetek létszámába állami tanítókká nevezte ki. Szentgyörgyi Gusztáv és Fűrj Árpád ideiglenes minőségű gyógypedagógiai tanítókat pedig állásukban véglegesítette.

— A dunaipolyvölgyi közgyűlése. A dunaipolyvölgyi vasutat most kezdik építeni s most, miután a törvény szentesítve van, megalakítják a vasút igazgatóságát is. E hó 8 án, csütörtökön tartja Budapesten az uj vicinális vasút közgyűlését Laszkáry Gyula elnöklete alatt. A közgyűlésre meghívták Vác városát is, mint egyik főrészvényest. Az igazgatóságba dr. Zádor János polgármesterünket, ki a város érdekeit fogja ott képviselni, választják be.

— Pestvidéki esküdtek kisorsoíása. A pestvidéki esküdtbirósági tárgyalások III. ülésszakára hétfőn délelőtt sorsolták ki az esküdteket a pestvidéki törvényszéken Rónay Kamii elnöklésével, Verebélyi Ignác és K. Nagy Sándor törvényszéki bírák részvételével. Rendes esküdtek lettek: Vácról: dr. Hajos Herrik ügyvédjelölt, Döme József káptalani számtiszt, Kovács István bérlő, Lengyel Soma dr. ügyvéd, Kiss Sándor lakatos, Szarnék Manó terménykereskedő, Rolczer Dezső bőrkereskedő, Twi Sándor magánzó. Pót- esküdtek: Biuiyata Vince kéményseprő, Banyák Ferenc csizmadia, Durai János korcs- máros, Tor day Jenő kereskedő.

— Eljegyzés. Szentirmai (Schöpflin) Emil eljegyezte Stark György polgártársunk kedves leányát, Terikét.

— A Sportegyesület úszóversenye. A

V.S. E. évenkint megtartani szokott úszóversenyét a Duna szeszélyes vízállása miatt ez idén a hengermalom 20 méter hosszú vízmedencéjében tartotta meg szombaton délután. A versenyek, a hengermalom tűz- rendőri intézkedései miatt, csak a bírálóbizottság és kis számú érdeklődő jelenlétében folyhattak le, de szépen sikerültek. Megnyitóul gyermekverseny volt, melyben öt versenyző közül első Juhi Tivadar, második Krakker Béla, harmadik Hochmayer Béla volt. A 60 méteres gyorsúszás győztese Hornung Gyula 61 mp. alatt, második ifj. György Mihály, harmadik Walla Iván. A harmadik versenyszám 100 m. mell-handicap, itt elsőnek Roller Ármin (30 mp. hátrány) 1 p. 19 mp. alatt jött be, második Walla Iván (30 mp. hátrány), harmadik Hoitsy Lajos (7 mp. hátrány) lett hat versenyző közt. A 60 méteres hátúszás handicapban Roller Ármin 1 p. 21-5 mp. alatt győzött két versenytársa fölött. A 200 méteres handicapben hatan indultak, első lett György Mihály (28 mp. hátrány) 3 p. 503/4 mp. alatt, második Walla Iván. A staféta-úszó versenyben győztes Roller—Walla—Krakker, második Korpás— Gurszky—Schmidt csapat. A versenyek végén vizi-poló volt, mely általános érdeklődést keltett. A győztes az A) csapat volt 2 góllal 0 ellen. Végül dr. Göndör Sándor sportegyleti elnök buzdító beszéd kíséretében kiosztotta a dijakat s megköszönte a hengermalom igazgatóságának, hogy a versenyre vízmedencéjét előzékenyen átengedte.

— A váci hentesmesterek sztrájkja. A sokféle sztrájk között ilyenre is van kilátás s ha a hatóság nem segít, a vüci hentesmesterek mindannyian csütörtökön reggel bezárják üzletüket. A váci hentesek sztrájkjára a következő eset adott okot: A rendőrkapitány többeknek a városban engedélyt adott, hogy hízott sertésüket levághassák és egyúttal kimérhessék. Az engedélyeseket nem nyomja sem az adó, sem más kiadás, hát tudták is adni a levágott sertés húsát 24—30 fillérrel olcsóbban, mint a hentesek, kiknek üzletét, mikor ilyen magánosok disznót szúrtak, a fogyasztók nem keresték fel, ellenben az olcsóbb disznóhúst és háj at pár óra alatt szétkapkodták. Eddig 15 darab ilyen hízott állatot vágtak le és mértek ki magánosok a városban s a hentesmesterek jogosulatlan iparűzés miatt őket az iparhatóságnál feljelentették. A helyzet most csúnyán összebo- nyolult, mert mig rendőri engedélyük van a húsvágásra, addig az ipartörvény tiltja ipar- engedély nélkül való hasonló húskereskedést. Bárdos Ernő iparhatósági biztos holnap reggelre ebben az ügyben tárgyalást tűzött ki, melyre be vannak idézve azok, kik eddig sertéseket levágtak és azok húsát kiárusították, valamint a feljelentő hentesmesterek. Érdekes folytatása ennek a közérdekű ügynek tehát holnap következik, mert a hentes- mesterek egymás között kötelezték magukat, hogy ha az iparhatóság nem védené meg jogaikat, úgy csütörtökön mindannyian bezárják üzletüket.

— Egy községi jegyző ünneplése. Ritka ünneplésben volt része a minap id. Nyáry Péter, Aszód pestmegyei község jegyzőjének, a ki 40 évi szolgálat után most nyugalomba vonult. A község képviselőtestülete ez alkalomból ülést tartott, a melyen elismerést és köszönetét szavazott a derék jegyzőnek és egyhangúlag kimondta, hogy megfesteti arcképét a közgyűlési terem számára.

piros rózsát letörte a vihar s a thearózsa sikoltott.

Midőn lecsöndesült minden, néma fájdalom fogott el bennünket, a pusztulás oly nagy volt, melyet a vihar okozott. A thearózsa mereven nézett, mint a megkövült fájdalom; ő élhet s a piros rózsa halva van? Miért nem^ érte mindkettőjüket ugyanegy sors ? Szeretett volna sírni s nem voltak könnyei; fájdalma nagyobb volt, minthogy a köny- nyekben enyhülést találhatott volna. Néhány nap múlva a rózsa levele halványodott. Eljött a harmat, dúsabb cseppekkel öntözé, mint a többi virágot, a halvány hold új szerelemmel biztatá; mind hasztalan, a rózsa hervadt.

— Minden sebet begyógyít az idő! — mondá a repkény.

— Óh. de felejteni nem lehet! — sóhajtá a nefelejts.

— Az erős lélek túléli a fájdalmakat, — jegyzé meg a télizöld.

— Kettészakadt szívvel nem lehet élni — susogá vissza a rózsa.

S lehullt róla az első sárgult levél, az első hervadt bimbó s a többi levelek is lassan mind lehullottak, mint a haldokló szív egy-egy fájdalmas sóhaja.

S a jó kertész, ki úgy szereti virágait, még mindig reméli, hogy majd egyszer ki fog hajtani a rózsája.

T-tinnin AfnriaJtn.

egy szép csokor lett belőlük, az egyik égett, mint a szenvedélyes szerelem, a másik halván}’ volt, mint egy szende leányka.

Életüknek harmadik nyarán, éppen midőn legszebben ékeskedtek, egyszerre tikkasztó hőség lankasztá meg leveleiket; titkos aggodalom fogott el; jönni láttam a vihart, ékességünk e halálos ellenségét. A két rózsára tekinték, hogy vájjon nem félnek-e ők is? Oh, dehogy, a thearózsa kacagott, mert a vérpirosát a hőség teljesen ellankasztá.

— Kedvesem, — mondá nevetés közt — hogy nem tudsz a nap hevének ellenállni ? Meglásd, mily nagyszerűnek lesznek estére a harmatcseppek!

— Bámulom a te erődet, — feleié a vérpiros — hiszen e forróság lesújt. A thea- íózsa még jobban nevetett; az ő levelei is éppen oly lankadtak voltak, csakhogy a vérpiros nem figyelte meg.

Egyszerre elsötétült a láthatár, villámok cikáztak az égbolton, tutó szellő himbálta meg a lombokat, távolról dörgött az ég; jött a vihar, haragos képe koromsötét volt s félelmes moraj tölté he a léget. Rémület fogott el mindenkit, csak a két rózsa nevetett; nem vették észre, hogy vihar jön.

Óriásit dördült az ég, földig hajtá a szél a sudárfákat, majd az orkán bősz üvöltése zúgott, recsegtek-ropogtak a letört faágak, ömlött az eső, dörgött az ég. De mindent fölülhaladt egy éles, lájdalmas siknltnc \