Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-09-04 / 70. szám
VÁCI HÍRLAP osztályra 68-nál több tanulót vehessen fel. Már tegnap délelőtt ugyanis betelt ebben az osztályban a létszám. Az idén különösen a felső vidékről tódul a tanulóifjúság Vácra. Zsolnától Ivisszebenig alig van város, honnan ne hoztak volna tanulót a váci főgimnáziumba. A beiratasok egyébként ma éi nek véget s holnap Tedeummal kezdetét veszi az uj iskolai év. — A sportegyesület evezős versenye. A V. S. E. evezős osztálya vasárnap délután tartotta házi evezős versenyét a Pokol mellett nagy közönség előtt, kedvező időben. A Fürge alig győzte kompján áthozni a nagy számú érdeklődőt, eljöttek szép számban az esztergomi evezősök is, hogy szemtanúi legyenek a V. S. E. evezősei haladásának. A versenyek, megmondhatjuk őszintén, nem igen elégítették ki a közönséget. Országos evezősversenyek is inkább csak találkozó helyei a társaságnak, ott is igazat szólva, unatkozik a publikum. Nálunk, Magyarországon vagy a sportérzék kevesebb, vagy nem tudnak evezős versenyeket rendezni. A mi jó közönségünk is inkább a sportegyiet iránt érzett szimpátiáját akarta megmutatni, mikor a versenyeknél megjelent. Az egyes verseny győztese Tóth Sándor lett, Hufnagel Sándor, az ellenfele, éppen közel a végcélhoz produkálta a nézők előtt, hogy fordul fel egy skiff. A kettős párevezős kormányossal versenyben Roller—Horváth - Herényi csapat győzött Csányi—Velzer—Sulyok csapattal szemben. A két evezős kormányos versenyben Hübschl—Hufnagel—Bercsényi a győztes csapat Rác —Freysmger—-Szuper csapattal szemben, melyet az utolsó pillanatban húzott le a cél előtt (nem érdektelen megjegyeznünk, hogy a versenyt az esztergomiak hajójában nyerték). Harmadik : Iíacskovics—Tóth— Inizédy. A halászok versenyében Herczegék piros csónakja lett a győztes. A négy evezős kormányos versenyben meglepetésre Csányi —Roller—Horváth—Tóth—Nag}^ csapat győzött a váci négyesben. A budapesti hajó, melyet erre az alkalomra hozattak s a melyről a legjobb hírek szólnak mindig, lemaradt, mert Tragor ülése kiugrott, Freysinger 2 ____________=__=_=__ evezője eltört. A verseny végén evezős felvonulás volt kilenc különböző hajóban 32 evezőssel, a mi szép látvány volt. Végül dr. Göndör Sándor elnök megköszönte a közönség érdeklődését és kiosztotta a dijakat. Ezután tánc volt a Pokol födött terraszán. — Halálozás. A váci főszolgabiróságnak egy szorgalmas hivatalnoka hunyta le örök álomra szemét. Szabó Győző járási Írnok hosszabb idő óta betegeskedett s tegnap reggelre a halál megváltotta szenvedéseitől. 38 évet élt. Temetés holnap délután félhat órakor lesz. Ny. b.! — Egy egyetemi hallgató kitüntetése. A kultuszminiszter minden évben buzdításul közzéteszi azoknak az egyetemi hallgatóknak neveit, kik egy-egy évüket kitüntetéssel fejezték he. Az idei névsorban egy váci nevet olvasunk: Csányi Lászlóét, ki 'alapvizsgáját Budapesten kitüntetéssel tette le. — Titokzatos kőeső Nógrádverőcén. A szomszédos Verőcének a nyaralási szezon végén szenzációja van: titkos kezek köveket dobálnak és nem tudják megállapítani, hogy a kövek honnan jönnek. Természetesen ettől a szenzációtól lázban él most az egész község. A kődobálás, vagy kőeső a vasúti állomás mellett a Schwager-féle háznál történik. Egész nap buli ugyan ritkábban a kő, de igazi eső reggel öt órakor, délután kettőkor és este hét órakor van. Ilyenkor azután nem tréfál a »szellem«, mert oiyik kődarab 25—30 dekás s ha esetleg valakit ér, ugyancsak emlegetheti a titkos szellemet. A csendőrség két nap óta állandóan, éjjel és nappal őrzi a Scnwéger-házat. Mindezideig nem tudta megállapítani, hogy a titkos kéz honnan, mely irányból dobja a követ, a mely egyszerre csak villámgyorsan a tetőn, udvaron, vagy az utcán Roppan. A csendőrök részben a felizgatott kedélyek megnyugtatására állanak a ház előtt, részben pedig figyelmeztetni a járó kelőket, hogy a »szellemek« által meglátogatott ház táját is kerüljék, mert úgy beletalálnak botlani egy halló kőbe, hogy hetekig fájlalhatják. A kőhullás már egy hete tart s néha ugyancsak erős. Olyik délelőttön 30—50 darab nedves, vagy rneleg kődarabot szednek össze, néha pedig ökölnyi békasó (sóder) hull. Eddig bajt nem okozott, bár Schwegernét a fején, leányát, ki Verőcén tanítónő, vállán érte a hulló kő, de meg nem sértette egydket sem. — A kereskedőifjak mulatnak. Vasárnap este hangos lesz a kereskedőiíjak Kossuth- téri háza. Ekkor rendezi lampionos, nagy házi estélyét az egyesület, mely lelkesen készül erre az őszi mulatságra. Jelinek Ágoston elnök vezetése alatt működő bizottság mindent megtett, hogy a mulatság kitőnően sikerüljön. Az estén kis Csuka bandája fogja a talpalávalót húzni. — Eljegyzés. Vettük a következő eljegyzési értesítést: Hármgás Blanka (Kőbánya) és Gaál Ambrus ev. ref. tanító (Vác) jegyesek. 1907. augusztus 25. — A termes betakarítása után. A váci járás mezőgazdasági állapotáról szeptember elsején a következő jelentést adja gazdasági szak tudósítónk: Búza. A termés részben már piacra került, részben most gépelik. Vetés alá a föld előkészítve, bár a szárazság miatt a tarlóbuktatás nem mindenütt lehetséges. Rozs nagyrészt gépelve már. Rozsot a homokos talajon már vetik s íolytathatására eső volna kívánatos. Árpa legnagyobb részt eladva. Őszi árpa vetése előkészítve. Zabot most gépelik mindenütt, átlagban 5-50 mm. eredménnyel. Repcét sok helyt vetik, itt ott kikelve már. Tengerinek a nagy forróság s szárazság miatt a lazább talajon kényszerérése van, mindazonáltal a termés átlagban jónak mondható. Burgonya szára elsült, nagy átlagban 30 mm.-t remélünk. Kerti vetemények a szárazságot sinlik. Bab jó termést adott. Lencse, borsó közép jó hozammal egy része piacon. Káposzta esőt kíván, egyébként szép. Köles általában jó. Kender: a virágos tilolás alatt, mig a magkendert szedni kezdik. Dohány. első levelezés kezdetét vette, a szárazság folytán fejlődésben megakadt. Cukor- es takarmányrépa ritka ugyan, de különben szép, a takarmányrépa esőt óhajt. Lucerna es Lóhere: a harmadik, illetve második kaszálás közepes hozammal jött be. Sarját nagyrészt levágták középjó eredménnyel. — Uram, bármikor szívesen rendelkezésére állok. Egy aréna-úti kávéházba mentem, hogy lefekvés előtt az esti lapokat elolvassam. Már éjiéire járt az idő s minthogy az a kávéház nem tartozott a zenések osztályához, teljesen üres volt. Azaz-mégsem ... A háttérben egy sarok- asztalnál sovány, pápaszemes fiatalember ült, képes lapokat olvasva. Ismerősömnek tetszett. Közelebb mentem hozzá. Csakugyan . . . Kisteleki volt, a rajzoló. Ugyanaz, a ki ma Izsá- val párbajozott. No, gondoltam, ezt nem ünnepli senki. Itt lézeng egyedül, ebben a harmadrangú kávéházban. Melléje telepedtem s rövid, közömbös szóváltás után felvetettem a kérdést: Magának, a mint hallottam ma párbaja volt ? Kistelki, a szegény, félszeg modorú rajzoló, zavartan emelte rám szemét . . . Gondolkozni látszott, hogy mit feleljen. Aztán elszánta magát: Igen, jelentéktelen pisztolypárbaj Folytattam a dolgot: Nem is tudtam, hogy maga olyan kra- kéler . . . — Én ? Ugyan kérem.. .- Mégis úgy hallottam, hogy ön pofon- ütötte a fiatal Izsát. A rajzoló felemelte fejét, hangja energiku- sabban csengett. — Bocsánatot kérek, azzal kénytelen voltam. — Kénytelen? — Igen kérem ... Az a haszontalan fickó olyan sértően nyilatkozott egyik legkedvesebb tanítványomról, azaz egyik volt tanítványomról . . . Egy bájos leányról ... a ki különben, ha igaz, a menyasszonya . . . — A Frey kisasszon}^ ? — Igen, a Frey Olga kisasszony . . . óh, ha ismerné! Egy ideális lélek... tele rajongással, öníeláldozással, a művészetnek lelkes szeretetével . . . — Maga szerelmes volt bele ? — Nem tagadom, — mondotta fejét lehajtva — talán most is az vagyok, nem tudom . .. nem is merek rá gondolni az én ezer kétszáz forint évi jövedelmemmel, az én elrajzolt orrommal, az én fakó arcszinemmei ... az én . .. Eh, hagyjuk ... — De hát miért ütötte pofon azt az Izsa fiút ? — Miért? Csak azért, mert azt mondotta, hogy ueki nem kéne, ha az apjának nem volna Bicskén kétezer holdas birtoka . .. Ha nem célozgatott volna arra, hogy valamikor én milyen szerelmes voltam abba a leányba, ha nem kacagott volna azon, a mi előttem szent, drága, felejthetetlen emlék . . . Aztán felkelt és szikrázó szemekkel mondotta: — Sokat megbánhatok az életben, de azt a pofont soha!... És ha most itt állana előttem . . . — Bocsánat, — siettem közbevágni — ez az ügy lovagiasan el van intézve. Önök párbajoztak . . . — Fütyülök a lovagiasságra, főleg pedig a párbajra ... Ez az ügy huszonöt forintomba került... Az utolsó pénzembe . . . Alig maradt egy koronáin ... Tudja, mit vacsoráztam ma este? Egy fehér kávét három zsemlyével . . . Csöngetett és fizetett. A pincér a koronából negyven fillért adott vissza . .. Kisteleki szomorúan nézegette a nikkel pénzt. — Ebből — mondotta — húsz fillér a kapupénz .. . Marad összesen húsz fillér ... Mindegy, — tette hozzá erős hangon — nem bánom ... az a pofon megéri, hogy megkoplaljam ... Az a pofon felvidított, felemelt .. . Igen, az a pofon harmóniát teremtett a lelkemben . .. Becsületemre! Jójcakát!
