Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-10-21 / 81. szám

Huszadik évfolyam. 81. szám. Vác, 1906. október 21. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K> negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6 Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nyilttér sora 60 fillér A váci rendöség átszervezése. /Három cikk./ Vác, okt.,20. Küllő Antal rendőrkapitány a következő nagyfontosságú előterjesztést tette a képviselő­­testületnek : Tekintetes városi Képviselő Testület! Több éven át szerzett tapasztalatból bírálva Vácon a rendőri szolgálat eredményét különö­sen megnehezíti az, hogy a közel fekvő fővá­rosból részben menekült s részben kitiltott, a közbiztonságra nézve igen veszélyes s folyto­nosan csavargó egyének nem csak itt a város egyes házaiban, hanem az itteni határban szét­szórtan fekvő kunyhókban és szalmakazalok­ban meghúzzák magukat s onnan a lakosság nyugalmát, nem különben a közbiztonságot állandóan fenyegetik, anélkül, hogy ez a szük­séges erő hiánya, de különösen a csekély rend­őri létszámmal kellően elhárítható volna, mert ez a közveszélyes csavargók távoltartására és a kívánalmak szerint való megfékezésére a meglevő csekély rendőri létszám teljesen elég­telennek bizonyult. A rendőrség kellő mérvben való szaporítására és a rendőrök fizetése javítá­sára T'pd'g tudomásom szerint a jelenlegi.szer­vezés mellett kilátás nincs, mert a város túl­terhelt pénzügyi viszonyai ezt meg nem enge dik, már pedig rosszul fizetett, elégtelen számú rendőrséggel a mintegy négy km. hosszúságra terjedő város területén a közbiztonságot és a rendészetet kifogástalanul fentartani képte­lenség. A sanyarú rendőri szolgálati viszonyokat sú­lyosbítja még az az el nem háritható sajnála- j Nyalánkságok. ^Osztriga. Tengeri rák. Kaviár.) A kultúra fokozatos haladásával a konyha­művészét is megtartotta fejlődésében a kellő gyorsaságot s művészete ma már kifejlett, mond­hatnék tökéletes. A régi germánok ünnepi lakomáján még nagyon primitiv volt a felszolgálás; vadpecsenye, vadkan, lúd még a nyársony pirult Ízletessé s ott terjesztették ingerlő illatukat; Rómában már egy fokkal haladt a konyhaművészet. A rómaiak asztalán már általánosan ismert s kedvelt nyalánkság az osztriga ; de értették is ám elkészítése módját. Az Ínyenc Apicius osztrigákat küld Rómából a Perzsiában időző Traján császárnak. A római irók és poéták nem egyszer említik, dicsőítik verseikben az Ízletes osztrigát. Plinius a lucrinai tó osztrigáit, mint a legjobbakat említi, Horacius és Anto­nius a cumáai osztrigákat'tartja kiválóaknak. Az osztriga (ostrea) a zárható fedelű kagyló­félék fajtájának egyik legnemesebb képviselője. Hogy megélhessenek, szükségük van legalább is 17 percent sótartalmú vízre, az északi tengerben — melynek sótartalma tudvalevőleg jóval kisebb — nem élhet meg az osztriga. Rendesen a tenger fenekén, vagy mélyebb ré­szein tartózkodnak, a hol egész kis telepet al­kotnak; néha millió a száma az ilyen telepen tos körülmény is, hogy úgy a lovas, mint a gyalogos rendőrök nagyokb részben kiképzetlen, iskolázatlan, korlátolt szellemi tehetségű ele­mekből állanak, mert ezek kellően való kiké­­pezését a csekély létszám és a nagy terjedelmű folytonos külső szolgálat teljesítése mellett ok­szerűen végrehajtani lehetetlen; kiképezetlen és gyenge fizetés, valamint nyugdíj biztosítása miatt mindent, különösen a rendőri szolgálat teljesítésénél feltétlenül megkivántató ambíciót nélkülöző legénységgel szakszerűen rendőri szolgálatot a követelményeknek megfelelően intézni a legjobb akarattal és erő megfeszítés mellett sem lehetséges. Ambíciót, vagy a szolgálat utáni érdekeltsé­get ily kiképezetlen, a létfentartással küzdő s a miatt részben elkeseredett legénységben fel­ébreszteni a tapasztalat szerint képtelenség, mert tisztában van azzal, hogy öreg napjaira, vagy szolgálati képtelensége esetén nyugdíj­alap hiánya miatt nyugdíjra, sajnos, de igényt nem tarthat s igy a jövője, fáradságának gyü­mölcse biztosítva mivel sincs. A többi rendőri személyzetre, nevezetesen saját magamra és a hozzám beosztott rendőr­biztosokra és a kezelő személyzetre is igen nyomasztóan hat az a tudat,^ hogy szolgálat­­képtelenség beálltával nyugdrjr., jelenleg szin­tén igényt nem tarthatunk. Mindeme hivatali és szolgálati, sajnos, sze­rintem a biztonság és közrend érdekében to­vább nem tűrhető viszonyok teljesen megszűn­nének akkor, ha a városi rendőrség állami kezelésbe vétetnék át, mi által a város köz­terhe és tetemesen megkönnyitetnék és a rend­őri szolgálatot sokkal önállóabban, illetőleg előforduló osztrigáknak. Az osztrigákat aztán rendesen a leihely, a nagyságuk s az alakjuk szerint osztályozzák. Európában a legdusabb osztrigatelepet a francia és a brit tengerpar­tokon találják, de osztrigákban gazdag Schles­wig, Holstein, Hollandia, Norvégia, Spanyol­­ország, Portugália, Olaszország, Dalmácia egyes tengervidéke is. A leihelyek közül legtöbbre becsülik azonban Natives-1, Calingfords-t, Whitstables-t, Golchesters-t Angliában és St. Mato-t Franciaországban ; keresettek nagyon a holsteini osztrigák is, melyek Husum vidékéről valók. Északamerikában osztrigában gazdag partvidék a chesaveakebai és a massachusettis-i Virginiában. Az osztrigákat úgynevezett „osztrigafogóval“ mélyebb helyeken pedig osztrigahálókkal fog­ják. Tenyésztését mesterségesen űzik, az ilyen mesterséges telepről néha a legizletesebb pél­dányok kerülnek forgalomba. A mesterséges tenyésztés módja nem az újabb kor lelemé­nyessége, már az ókorban is foglalkoztak vele. Az osztriga fogása s a vele való kereskedés fontos közgazdasági tényező. Elsőben is kitűnő, könyen emészthető tápszer; húsában a táp­lálkozásra legkiválóbb anyagokat: zsir, sófélék, fosforsav stb. megtaláljuk. Az osztrigát hor­dókba rakják, még pedig ügyelve arra, hogy el ne romoljon, illetve, hogy a kagylók befog­ják a húst. függetlenebbül lehetne teljesíteni, mert a rend­őrség államosítása beálltával a közönség által is többször hangoztatott sógorságból, koma­­ságból és cimboráskodásból való részrehajlás nem fordulna elő és az illető kötelességét hűen teljesített rendőrséghez tartozó személy nem lenne azon előfordult esetnek kitéve, hogy kö­telessége hű teljesítéséért szolgálatból való el­bocsátással a felette különben nem rendelkező egyének által megfélemlítésből fenyegettessék; ezért tisztelettel kérem a tek. városi Képviselő Testütetet, hogy szíveskedjék határozatilag ki­mondani, hogy az itteni városi rendőrségnek állami kezelésbe leendő átvétele, illetve államo­sítása iránt belügyminiszter úr őnagyméltósá­­gához felterjesztés tétessék. Ha azonban a rendőrség állami kezelésbe leendő átvétele végett a kért felterjesztés elha­tározása lehetetlen volna, az esetben a már felhozott és azon indokok alapján, hogy Vác városa folytonosan terjeszkedik, lé ekszámban emelkedik s igy különösen a személybiztonsá­got többször nagy mérvben veszélyeztetett szo­cialisták tapasztalt erőszakos működése meg­­akadálozása a közrend és biztonság szempont­jából a jeleiűegi rendőri létszámnál jóval na­gyobb létszámot igényel, tisztelettel kérem egif rendőr- alkapitányi, vagy e helyett egy rendőr­kapitányi fogalmazói, egy marhalevél kezelői, egy iktató, illetve kiadói, két irnoki, egy gyalogrendőr őrmesteri, két gyalog rendőr őrsvezetői állás rendszeresítését, valamint a gyalogrendőrök nyolc s a lovas rendőrök két fővel való szaporítását; a gyalogrendőr őrmes­ter részére havi 70 K. és a gyalogrendőr őrs­vezető részére havi 70 K., mig a gyalog, il-Igyencek valósággal szenvedélylyel szeretik, fogyasztják az osztriga húsát, csak hogy ehhez az inyenckedéshez bizonyos anyagi jólétnek is kell járulni, mert az osztriga élvezete nem tar­tozik a legolcsóbb élvezetek közé, a polgári családok asztalán csak ünnepélyesebb alkalom­kor szolgálhatnak fel osztrigát. Sokkal népszerűbb nyalánkság a tengeri rák, mely szintén karneválban éli szerepét. Ki ne ismerné a rák-levest, a rák-majonaise-t ? Ha­zája főleg a Földközi-tenger. A tengeri rák 30 — 60 cm. hosszúságot ér el s különösen a köves, növényekkel benőtt helyeket szereti. Az északi tengerben nem fordul elő. Érdekes mi­ként szerzi meg táplálékát s mint fogja el a kiszemelt áldozatot. Sohasem nyilt s merész, inkább ravasz s számitó. Kődarabok mögött, vagy a sűrű nö­vények között huzza meg magát s a mikor egy-egy hal jön felé, összehúzza magát, meg­várja mig ellensége semmitől sem tartva, egé­szen közelébe ér s akkor kilöki éles ollóját, egy csettintés s a hal fogva van. A tengeri rákot kosarakkal fogják, az úgy­nevezett rákkosarakkal. Francia, amerikai, an­gol s norvég partokon kiterjedt ráktenyésztést űznek. A rákokat mielőtt kereskedésbe hoznák, vizen úszó ládákba rakják s itt tartják mind­addig, mig az előbbi szállítmányokat elex-

Next

/
Oldalképek
Tartalom