Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-08-12 / 62. szám

Huszadik évfolyam. 62. szám. Vác, 1906. augusztus 12. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára Q centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nyilttér sora 60 fillér. A tulipánkert és a gazdák. Vác, aug. 11. Az ország minden részében alakult a tulipán­szövetség. Az egész magyar társadalom meg­mozdul, hogy a nemes cél megvalósuljon minél teljesebb mértékben. A tulipánmozgalmat ki kell terjeszteni minden irányban, hogy az minél fényesebb eredményekre vezethessen. így ki kell terjeszteni a mezőgazdaságra is és annak minden egyes szakára. A tulipánmozgalomnak tehát hódítani kell a gazdák között is, még pedig a legszélesebb alapon. Ez a hódítás azonban nemcsak abban álljon, hogy ne vásá­roljunk idegen iparcikkeket, hanem ezen hódí­tás terjedjen ki mindazon terményekre és termé­kekre nézve is, a melyeket a mi édes magyar hazánk földje megterem, terjedjen ki mind­annak a kihasználására, a mit a magyar gazda idehaza tud előállítani. Ne vegyünk tehát, gazdák, olyan dolgo­kat, olyan mezőgazdasági terményeket, ter­mékeket, cikkeket idegenből, a melyeket egy kis fáradsággal, kitartással, munkaszeretettel idehaza is elő tudunk állítani. Ne vegyük meg a magyar földön termett és a magyar, mező­gazda által előállított, de előzetesen idegenbe kivitt árukat drága pénzen, külföldi elnevezés alatt, hanem vegyük meg otthon, egyenesen a termelőtől, az előállítótól. A magyar gazdák, hogy megalakíthassák a tulipánkertet a mező­­gazdaság terén, ahhoz a közönség hathatós támogatása kívántatik meg. Az egész magyar társadalomnak minden alkalmat fel kell hasz­nálni arra, hogy a magyar gazda által előállí­tott ipari és mezőgazdasági termesztményeket Éjjel. Betegen vergődöm feldúlt nyoszolyámon, lázban égő szemem kerüli az álom, a megváltó hajnalt sóvárogva várom. Szobámat ellepik az éjféli árnyak ; egymást űzve, hajtva, őrült táncot járnak. Egyszerre kiválik alakja egy lánynak. Felém közeledik s ágyamra hajolva izzó csókot lehel égő homlokomra. Aztán az árnyakhoz visszafut a sorba. Azt az izzó csókot én még soká érzem, azt a csudás szempárt még sokáig nézem. Pedig láz s káprázat eloszlottak régen. Biborágyában ébred már a hajnal, kis szobám megtelik piros sugarakkal. Vértelen arcomra kiülnek a rózsák - s emésztő lángjukat a szivembe szórják. Kalandok a kupéban. Mi aktuálisabb téma ilyenkor, mint az uta­zás ? Mikor az erdőkben megmozdul az élet, a vizmosásásos kövek alatt fölébrednek álmukból a bogarak s őnagymélt ósága Lúd vighGyula elnök­igazgató ur komolyan foglalkozni kezd a vasúti menetrend megváltoztatásával; immár nálunk is mind sűsűbb csoportok állanak meg kíván­csian a bőröndkereskedők kirakata előtt. Szom­részesitse kellő méltánylásban és csakis ezeket használja fel. , A magyar gazdaközönség körében a tuli­pán akkor fog igazán szépen diszleni, ha ő maga is iparkodik mindazt előállítani ma­gyar földön, a mi előállítható, ha nem for­dul külföldi forrásokhoz olyan termesztménye­­kért, melyek nálunk is előállithatók olyan minő­ségben, mint a milyenben azt a külföld szol­gáltatja. A növénytermelés terén a gazdáknak elsősorban azon növények termelését fel kel­lene karolni, melyekből behozatalunk — sajnos — nagy; a mi viszonyaink között jól beválló és nagyban fogyasztott növényeknek termelé­séhez hozzá kell látni; a vetőmagtermelést, a vetőmagnemesitést fel kellene gazdáinknak ka­rolni és azáltal a vetőmagbehozatalt csökken­teni. Az állattenyésztés terén ugyancsak nem csekélyebb mértékben volna kívánatos a tulipán­­mozgalom terjesztése, mert szorosan vett állat­­tenyésztésünk szűk terű ma.ÁllatkivFelünk ugyan nagy volt, de ezen kivitellel szemben vágó és igás állat behozatalunk mégis számottevő, a mit a magunk tenyésztette állatokkal pótol­hatnánk. Az állati termékek behozatalát szin­tén igen kívánatos volna csökkenteni, a mit szintén módunkba volna egy kis előszeretettel a magyar termékék iránt megtenni. A gépek, gépszerek szintén olyan cikkek, melyek túl nagy mennyiségben kerülnek idegenből hazánkba, holott a magyar gépek és géprészek felveszik azokkal legtöbb esetben az eredményes ver­senyt. Tehát a magyar gazda ezen a téren is nagyot lendíthet a tulipánmozgalom céljának j elérésén. Műtrágyák közül a múlt évben szuper- j jas pillantások tapadnak a gyönyörű angol kofferekre, a pompásan felszerelt neccssairekra, a melyekben a kulturember minden szükség­lete föltalálható. Az első nyitott íiakkerrel, mely a város asztfaltján végigrobog, fölébrednek szivünkben a téli álmukat alvó vágyakozások ; elsősorban az édes szomjúság, hogy idegen ho­telek csillogóan tiszta rezes ágyaiban hajtsuk a fejünket pihenőre s néhány hetet a szállodai portások, liftes emberek, table d’hote-termek, vasúti hálókocsik milieujéban lebzseljünk át. Budapest a terhűnkre van, a szinlapokat kat­­zenjammerrel olvassuk s a lóverseny-tipeket unottan dobjuk félre. Jövel utramarinkék ten­ger, sirályként tovasuhanó vitorla, egyhangú hullámverés, mely sok hónap óta felgyülemlett neuraszténiánkat oly csodamódra kiöli a szer­vezetünkből. Az ósdi magyar, a ki hetven, nyolcvan éves koráig nem mozdult ki még egy napra se a szülőfalujából, ma már épp oly anakronizmus akár a bökvers, vagy a hősköltemény. Nem­csak a Riviera van tele a tengerre kiruccant magyarokkal, hanem az éjféli nap országa is. A legkisebb faluban is akad immár egy-egy va­gyonosabb család, melynek nyugalmát felza­varja a legelső tavaszi napsugár s mely apás­tul, anyástul, leányostul bekvártélyozza magát a pirosbársony fülkébe, hogy Európa egy-egy távoli országán végigszaladjon. Az a boldog foszfátot 435.151 q hoztunk be, 198.360 ko­rona értékben. Ha a magyar gazda a vásár­lásnál kikötné, hogy csak magyar árut vesz, akkor a szuperfoszfátból se kerülne ily nagy mennyiség hozzánk a külföldről. Szóval a gaz­dák is igen sokat tehetnek és tegyenek is a tulipánmozgalom minél fényesebb sikereinek érdekében. Gazda. Helyi és vidéki hirek. — A grófpüspök a legényegyletnek. Alig múlik el hét, hogy gr. Csáki] Károly megyés püspökünk jó szivéről ismételten ne adnabizony­­ságot. Most legutóbb a váci kát. legényegyletet örvendeztette meg. Megvette ugyanis Hárosiné Korber Rozália Atilla-utcai házát az egyesület részére nyolc ezer koronán. A legényegylet uj otthonába, melynek megvételét küldöttségileg fogják a főpásztornak legközelebb megköszönni, novemberben fog beköltözni. — Az állategészségügyi felügyelő Vácon. Tátrai] József m. kir. állategészségügyi fel­ügyelő a napokban városunkban járt. Az állat­orvosok hivatalait és az állategészségügyre vo­natkozó intézkedéseket vizsgálta meg. — Esztergom nagyhete.Magyarország védő­asszonya és szent István király tiszteletének ünnepi hét lesz e hó 15-ikétől 21-ig Eszter­gomban. Az országos nemzeti szövetség vetette fel az eszmét, hogy az első magyar király nap­ját szülővárosa nemzeti ünnepként ülje meg s most ezt a tervet a város tanácsa meg is va­lósítja. Minden napnak megvan a maga prog­ramja, melybe belefoglaltak minden látványos­ságot. Olcsó lakásokról is gondoskodik az ün­idő, a mikor külföldre került honfitársaink bát­ran megkritizálhatták magyarul a gyorsvona­ton unatkozó idegent, végképpen megszűnt, mert gyakorta megesik, hogy a kockás sapkájú angol, (vagyis a kit annak nézünk) zengzetes hazai nyelvünkön inait meg ellenünk egy al­kalmi lovagias ügyet. Magyarul még a portu­gál vasutakon se szabad rosszat mondanunk valakiről, mert úgy megeshetik velünk a vasúti kocsi bőrkanapéján. Én például sohasem fe­lejtem el azt a bájos kalandomat, mely Róma és Nápoly közt, a csigamódra száguldó bele­­rissimo egy elsőosztályú kocsijában történt ve­lem. Utisapkával a fejemen silabizáltam a Se­­rao Matild úrnő napilapjában, a mit valami közbeeső állomáson vettem, csupán abból a célból, hogy unalmamban olasz nyelvgyakorla­tokat végezzek. Magam voltam jó darabig, de egyszer csak, valamelyik ötperces állomáson egy fiatal házaspár szállott be hozzám; egy rózsaarcu bájos asszonyka, a kinek puha, se­lyem köpeny simult karcsú termetére, s egy angolosan öltözött ifjú gentleman, a ki az ol­dalán szivaros tarsolyt hordott s egyébként is igen komolyan adta a világjártas globetrottert. Tíz mérföldnyiről meg lehetett látni rajtuk, hogy nászutasok; nemcsak a pironkodó me­nyecskéről, hanem az udvariasan sürgő-forgó férjről is, a ki a lehető legfölöslegesebb műve­letekkel készségeskedett az asszony körül; a

Next

/
Oldalképek
Tartalom