Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-05-16 / 38. szám
Huszadik évfolyam. 38. szám. Vác, 1906. május 16. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nyilttér sora 60 fillér. Kossuth Lajos a — mai helyzetről. „ Vác, május 15. „Nagy percekben a történelem szereti a kor szükségeit választóttaiban összefoglalni s a nemzet géniuszát egy emberbfen személyesiteni“. Kossuth Lajos szavai, melyeket Garibaldihoz intézett 1859. december 2-án azon alkalomból, hogy Garibaldit lemondása óriási jelentőségéről felvilágosítsa. A mondás szépségénél csak a benne rejlő igazság nagyobb. A hány szó, annyi gyöngyszem, a hány gondolat annyi igazság. A nagy , igazságoknak meg van az a sajátságuk, hogy túllépik a múlandóság, a tér és idő határait és örökéletűek maradnak. Fényesen világítanak, mint a nap és jelentős alkalmak között' mindannyiszor feltűnnek, mint hajnalhasadás után a ragyogó napsugár. Nagy idők, nagy percek válságait élte mostanában is a magyar. Nem kevesebb, kincsétől akarták megfosztani, mint az alkotmánya. Nem kevesebb veszély fenyegette, mint a felelőtlen önkényuralom. És a történelem, a mely Kossuth Lajos szavai szerint szereti a kor szükségeit választottaiban összefoglalni, korszakalkotó eseményeket fog a válság megoldása körül feljegyezni. A kor szükségei a most elmúlt időben a főrvéhyeé'ség, at á1k'ót'íffáfty'5ssag'uTání'loi:fo vágyban, a szabadság, függetlenség utáni szüntelen törekvésben fejeződtek ki. A kornak mindezen szükségeit a mi választottainkban, a „nagy miniszterium“-ban foglaltuk össze és a nemzet géniuszát ma is egy emberben személyesitjüK: a Kossuth Lajos örökké élő alakjában. „Kiütni a kardot a kézből, nem annyit teszen, mint a sziveket megnyugtatni.“ Kossuth Lajos eme szavai a levert szabadságharc után elkövetkezett szomorú korszakra vonatkoznak. A kik akkor kiütötték a kardot a nemzet kezéből és fegyveres hatalommal lecsendesitették a népet, csak látszólag teremtettek csendet, mert a sziveket meg nem nyugtathatták. Gyászos csend, a melyben a szivek háborogtak tovább. A mint a hatalmas sziklatömböt nem lehet egy pehelylyel odább tolni, azonképen nem lehet a lelkek háborgását szuronyok hatalmával sem elnémítani. Nem ép eszű ember az, a ki a halat fán keresi, mikor tudja, hogy az a vízben él és ott található. Nem voltak ép eszűek azok a kirendelt Bach lovagok sem, a kik 1848. után a magyar betegségéta forradalmi lázban keresték és azt fegyveres hatalommal akarták megszüntetni, holott jól tudták, hogy a nemzatnek a szive vérzik, a lelke fáj. Ezt a betegséget pedig egyedül a szivek megnyugtatásával lehet gyógyítani. Erősebb az a szuronyok hatalmánál . . . Ez a második gyöngyszem Kossuth Lajos írásaiból — szintén megszívlelendő tanulságokat foglal magában Magyarország mai helyze•Üüe_néz4’e.. > ---- -----Az egész országban támogatók nélkül, egyedül állott az a kirendelt kormány, mely szemben találta az egyetemes magyar nemzetet. A caata, melyben az utált kormány a hadviselés eszközeit válogatta, végre is az egyetemes magyar nemzet javára dőlt el. Kiütöttük a kardot a kormány kezéből, mely azt oly tisztes-A nö-kérdés. A legnagyobb érdekű közkérdés ma, a melyről minden ember beszél és gondolkozik, a nőkérdés. De a világért sem új keletű ez az ügy, csak napjainkban lép olyan követelőén előtérbe. Hiszen eredetét már a jó öreg Mózes, az irók és a próféták ősapja is fejtegeti, a mit Károlyi Gáspár igyen tolmácsol nejünk az ő kapcsos bibliájában : 20. És mikor Ádám minden barmoknak, égi madaraknak és minden mezei vadaknak neveket adott volna: Ádámhoz nem talált vala hasonló segítőt. 21. Annak okáért az Ur Isten botsáta nagy, mély álmot Ádámra és elaluvék és egy oldaltetemét kivévén, hússal tölté bé annak helyét. 22. És * * azt a’ tsontot, mellyet az Ur Isten kivett, vala Ádámból, épité asszonyi állattá és vivé azt Ádámhoz. 23. -És monda Ádám: Immár találtam hozzám hosonló társat, ki az én tsontomból való tsont és az én testemből való test: ez neveztetik aszzonyembernek, mert e’ férfiemberből vétetett. De hasztalan mondja az írás, hogy az Ur megteremtvén az asszonyt, nyomban az ünnep (a nyugalom napja) következett a világra. Ó, nem ! . . . Az asszony megteremtésével odalett a bájos paradicsomi csendélet és megszületett a máig is megoldatlan — nőkérdés. * A nő helyzete az őskorban nagyon változatos volt. Rabszolgája, cselédje, fentartója volt férfiparancsolójának, de ezzel szemben van egy udvarias történetbölcseleti elmélet, a mely azt mondja, hogy a nők uralkodtak a ködboritotta régi időben. És uralmuk olyan kegyetlen vala, hogy a férfiak* kénytelenek voltak forradalommal szerezni meg a jogaikat. De ez csak elmélet. Ezt a legenda fátyola bizonytalanul mutatja csak, de annyi tény, hogy nem volt joga egyforma a férfiéval és bár helyzete a különböző népeknél a legkülönbözőbb volt, az valószínű, hogy a durva erejű férfi zsarnoka volt asszonyának, mert a nő finom lelke még szunnyadt és'a nyers izmú, bárdolatlan férfi sem volt a gyöngédségek iránt érzékkel. * A görög és római népnél az asszony tisztes szerepét nagyon meglazította a birodalommal hanyatló erkölcs. A nő kéjhölgygyé alacsonyul és részese, úgyszólván: legizgatóbb fogása a zsarnokok tivornyáinak. A kereszténységnek kellett eljönnie, hogy a mellőzött és lekicsinyelt asszonyt felemelje a férfi mellé és költői természete még fölé is állította. ségtelenül forgatta. Helyreállott a béke, hatályba lépett az alkotmány, megmaradt a királyi eskü szentségébe vetett bizalom és úrrá lett ismét a törvény. És most következik a szivek megnyugtatása. A mi kiválasztottaink, a mikor a kardot kiütötték az ellenség kezéből, érezték a történelmi pillanat súlyát s az által, hogy a meggyűlölt és megátkozott kormány eltakarodása után, az ország kormányzását elvállalták, egyúttal a sziveket is megnyugtatták. De a háborgó szivek megnyugtatása csak akkor lesz teljes, ha a mi vezéreink olyan alkotmány és közjogi biztosítékokat fognak szerezni nekünk, a melyek örökre — a nemzet ellen elkövetett büntetőjogi hűtlenség terhe mellett — kizárják azt, hogy a letűnt korszak embereihez hasonló kalandorok a nemzet ellen valaha vállalkozhassanak. * „Társadalmi téren igen sokat lehet olyast tenni mi a nemzetet ihletre ébresztené s a világot nem hagyná kételkedni a nemzet érzelmei, óhajtásai felől.“ Kossuth Lajos ezt az üzenetet akkor küldte hazájába, a mikor az önkényuralom teljesen megbénította az alkotmány szerveit, mikor az általános fásultságot már csak a társadalom talpraállitásával lehetett megszüntetni. De ez a gyöngyszem fényesen előcsillan a mai politikai élet homokjából is. Az előző kormányok bűnei annyira összeférceltek bennünket egy jó időre ismét a mi gyűlölt szomszédunkkal, hogy ezt a bajt csak társadalmi utón lehet orvosolni. Az ipar terén Bár a zsidó népnél az asszony a férfi élettársa és a család gondozója, de hitéletben semmi szerepe ... A szentélyből száműzve van és valószínűleg ilyen a szerepe a zsidó morál szülőanyjánál, a Hamu-rabbi erkölcstana szerint élt babiloni és asszír népnél is. Természetes tehát, hogy az asszony az eddig elzárt hitvallásra vak buzgalommal veti magát és megtisztul, üdvözül általa. * Később az asszony, eleinte csak féllábbal, de mégis lelép a magas piedesztálról és bár a férfi lábainál zeng neki hódoló románcokat,,, szívesen adja meg magát a szerelmes trubadúrnak, de ő az erősebb fel; szépsége és szelleme uralkodik a férfin és ez igy tart — jelentéktelen hullámzással napjainkig. * Napjainkig . . . A mikor a férfi-ember rajongó álmát képezi az asszony ... és egész tehetségét, élete erejét visszi harcba, hogy övé lehessen egy aszszony . . . A ki otthont teremtsen neki . . . menekülő helyet a rossz világ elől; puha, meleg fészket ... az emberi lét legköltőibb dolgát; a családi kört . . . A dolgot, a küzdelmet, az élet szennyét és le nem irható piszkát, a keserveket, a csalódásokat mind ő fogja el asszonya elől, hogy az zavartalan kedélylyel őrizze a szent családi tűzhelyet és apró kis kezét ura, férje homloVAK 60I1YÁN MÚZEUM
