Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-05-16 / 38. szám
2 Váci Hírlap jó időre nem mutathatunk fel semmi haladást, ha társadalmi utón erősen össze nem fogunk. A romokat eltakarították a nemzet vezérei, a közélet szennyeitől megtisztítottak bennünket, elérkezett a munkaideje. De minthogy sok bűnét a mi mostani vezéreink, kormányzóink egyszerre helyre nem hozhatják, oldaluk mellé kell állnia az egész magyar társadalomnak. Csak igy lehet a nemzetet ihletre ébreszteni. Nem szabad a világot kételkedni hagyni a nemzet érzelmei, óhajtásai felől. A világnak tudomást kell szereznie, hogy ez a szabadságszerető nép felszabadulni kiván az osztrák ipar nyomása alól és a társadalom összetartása útján erre képes is. Helyi és vidéki hirek. A budai vár. Bevonva már a lobogók, a tiarci lárma elpihent, megvannak im,’ a honatyák ^s meg van már a-parlament. Néhány nap múlva Bécs felől egy gyorsvonat robogva száll, oly rég járt erre! Szint’ csoda, hogy mégis csak idetalál. S oly hosszú kínos árvaság, oly hosszú néma csönd után életre pezsdül odaát a fényes várkastély Budán. És felvonul egy ragyogó, győzelmes, daliás csapat, hogy szinte reng az ősi vár' dübörgő lépteik alatt. Oh, milyen ragyogó e kép, mily csodaszép, elbűvölő ! régen letűnt, nagy és dicső napokra emlékeztető! Emlékek, álmok, tűnt idők, óh váljatok valóra mind, hogy a maayar, mint hajdanán, hazáján ur legyen megint! Fenő. * kára téve, űzze el onnan derűs mosolyával a gond szántotta ráncokat ... a leikéről a rárakódó salakot . . . Tanul, iparkodik, törekszik, küzd a férj, hogy az élet versenyében kikeresse azt, a mi kell az asszonyának és azért is ontja arca verítékét, hogy felesleg is jusson, a mivel asszonya széppé tegye magát. . . Nincs magasztosabb földi dolog, mint a családi kör, ha a szeretet melege hatja át benne a sziveket és nincs szentebb lény a világon, mint a gyöngéd feleség, szerető anya . . . * És az uj kor asszonya mindezt nem akarja. Ne szeressék, ne becsüljék, de engedjék oda a férfival egy sorba . . . hadd küzdjön, hadd fáradjon, hadd viaskodjék ő is a hétfejű sárkánynyal : az élettel . . . Már azt se bánja, ha leomlik puha hajkoronája, — azzal sem törődik, ha arcán barázdát szánt a munka verejtéke és fehér homlokát beárnyalja a gond felhője . . . Feltöri még gömbölyű karján a ruháját és izgató küzdelemre . vágyik ... ez hevíti a lelkét ... ez tölti be a szivét . . . És a férfi ?! . . . Az egyik szemével szomorúan pillant a hűlve maradó családi fészekre, a másikkal végigmustrálja, értékeli a szenvedelmes versenytársat. Feszült a várakozás, izgató a szenvedélyes csend . . . És az egész világ elfojtott lélekkel várja, szorongva, félve — mi lesz ennek az új alakulásnak vége ?! . .. — Bocskai emléke Vácon. Az ország ünnepli Bocskai István emlékezetét. A bécsi béke háromszázadik évfordulóját köszönti Magyarország. Ujjongó májusi dalok, napsugárban kóválygó fecskék; a tavasz egész pompája köszönti Bocskai bár „kisebb méretű“ szobrát és a természet megújhodásának elragadó keretében egy ünneplő nemzet, a mely — csupa testvér — egységes összetartással találkozik a hős tiszteletében és a szabadság szeretetében. A kard, melyet Bocskai forgatott, nem múzeumi tárgy a magyar nemzet ereklyeházában, hanem élő fegyver még egyre zajló nemzeti küzdelmünkben az osztrák ármány és elbizakodottság ellen. Ez az a kard, mely háromszáz esztendő óta egy percig se pihent hüvelyében, hanem egyre villogot a szabadság szent harcában, mint hagyományos védőpallosa a magyar függetlenségnek. Ez az a kard, a mely sohse támadt, hanem mindig csak az önvedelem szent harcát vívta a nemzet ellenségei ellenségei ellen. — Bocskai István emlékezetét a váci református egyház is megfogja ülni. Vasárnap, e hó 20 án a kisváci református templomban ünnepi istentisztelet lesz délelőtt tiz érakor s Fábián János lelkész beszédét Bocskai emlékezetének fogja seentelni. — A sportegyesület zászlószentelöje. A sportegyesület egy küldöttségekerestefeldr.Gö/ídör Sándor egyesületi einök vezetése alatt vasárnap/nán/faPál főszolgabíró nejétés arra kérte, hogyá főgimnáziumnakajándékozandózászlónak zászlóanyai tisztét fogadja el. Ivánkáné a kérésnek sziveden engedett s azt el is fogadta. Mint értesülünk a zászlószentelést pünkösd vasárnapján, junius 3-án tartják meg, délután sportünnepet' rendeznek, este pedig nagyszabású táncmulatság lesz, melyre az előkészületeket már megtette az egyesület vezetősége. — Hogyan kell fizetni a hátralékos adókat? A pénzügyminisztérium már megállapította az ex-lex előtti adóhátralékok, valamint a költségvetésen kívüli állapott alatt felgyülemlett adótartozások egyöntető behajtásának módozatait, mely minden tekintetben könnyű feltételeteket szab a három évi adóterhet viselő közönség részére. Az adók behajtásának eljárását a pénzügyi kormány a következőkben szabta meg : Az 1904. évi adótartozások, minthogy ebben az évben ex-lex nem volt, feltétlenül egy összegben fizetendők be, a melyek behajtására a pénzügyigazgatóságok 30 nap alatt esedékes fizetési meghagyásokat fognak kibocsájtani. Az 1905. és 1906 évi adók tekintetében azonban már jelentékeny részletfizetési kedvezményt engedélyez a pénzügyi kormány, ezt azonban csak azok vehetik igénybe, a kik 1904. évi adójukat teljes összegben befizették. Az adó behajtásnál a kedvezmények megadására a pénzügyigazgatóságok hatalmaztatnak fel, melyek a városi tanács meghallgatása után döntenek a kedvezmények ügyében. Az adóhátéalékok behajtását a pénzügyi hatóságok természetesen csak az indem nitás megszavazása után kezdhetik meg. — Hengermalom megmentése. Szombaton délután dr. Zádor János polgármester több oldalról megnyilvánult felkérésre Szűkebb körű értekezletet hivott össze, melyen hengermalmunk megmentésének módozatain tanácskoztak. Elhatározták, hogy a váci hengermalomért a pesti hengermalomnak 190 ezer korona vételárat ígérnek s mindaddig, mig a vételár ■dolgában a pesti malom nem határoz, újabb lépéseket nem tesznek. Egy bizottságot i^ alakítottak, melynek tagjai gr. Serényi János, Nagy Sándor, dr. Tragor Ignác, Gindrich József és dr. Zádor János s a mely bizottságnak lesz kötelessége egy nagy értekezletet egybehívni, a melyen véglegesen megvitatják, hogy mily módon biztosíthatják a hengermalmunk további fennállását úgy, hogy azt biztos kezekben is lássa a város és vidék érdekelt közönsége. — A marhahús ára ismét drágább lett Vácon ! Tegnap reggel meglepetésre ébredtek városunk gazdasszonyai. A meglepetést a mészárosok csinálták, a kik a tegnapi naptól kezdve 64 krajcár helyett 68 krajcárért mérik a levesnek való húst. A négy krajcáros áremelés indokolását nem tudjuk, de azt igen, hogy nem akadt senki a városban a mészárosokon kívül, a ki a marhahús drágításának örült volna. — A mulatság is drágább lett. A rendőrség tudatja, hogy ezentúl az éjjeli záróra engedélyek hét koronáról, nyolcra emeltetlek fel. Ennek az az cka. mert a nemrég itt járt pénzügyigazgatósági titkár kijelentette, hogy a záróra engedélyekre nem egy, hanem két koronás bélyeg jár.. A ki mulatni akar jó lesz annak tudomásul venni, de egyúttal azt is, hogy megleletezik akkor is, mikor szórakozni akar, ha nem nyolc koronát küld a rendőrségre. No de, mondják sokan, egy |ó mulatság koronákat ér! — A muszáj-alispán és a haladó járásbiró. Szentendréről jelentik lapunknak, hogy ott most nagy az öröm. Polónyi igazságügyminiszter felfüggesztette állásától Vidovits járásbirót, ki egűke volt a letűnt gyalázatos korszak legekszponáltabb alakjainak. A haladó párt érdekében agitált, hivatalába hónapokig nem járt be s állandóan Kristóffy ajtajában lábatlankodott, mert, mint annak idején megírtuk, nagyon szeretett volna szabolcsmegyei főispán lenni, bár ottani előkelő rokonsága fenyegetőleg foglalt ellene állást. Megalakította ugyan a haladópártot, öregbítette az alkotmányellenes kormány előtt érdemeit, még sem lett megyefőnök, mert az uj korszaknak Vidovicsokra nincs szüksége. Polonyi igazságügyminiszter pedig figyelmes lett viselt dolgaira és felfüggesztve állásától, ellene fegyelmi vizsgálatot rendelt el, a mi nemcsak hogy részvétet nem, de örömet keltett Szentendrén, hol Vidovits gyűlölt alakká vált legutóbbi viselkedése miatt. — Az elcsendesült muszáj-alispánról, Csapó Lorántról is tudnak a járásban. Hivatalában ugyanis 4—5 év óta rendszeresen lenyalták a hivatalos aktákról a bélyegeket s a vizsgálat eddig több mint 600 korona bélyeghiányt állapított meg. A vizsgálat befejezése után az anyagi felelősséget Csapó ellen ki fogják mondani. — Kobrák vize sem jó! A vízvezeték ügyében még mindig csak az előmunkálatoknál tartunk, abból az egyszerű, de szomorú okból, mert a város környékén sehol sem tudnak egészségre tökéletesen ártalmatlan vizforrásra akadni, ahol a vízvezeték telepét készíthetnék meg. Ismeretes, hogy a Büki mellett levő forrásokra kimondotta a vizsgálat, hogy azok fertőzöttek s ivásra nem alkalmasak. Mélyebbre fúrtak tehát, de mélyebben, körülbelül 16—18 méternyire sem jelentkezett a jó viz, a melynek pedig előtörését Varga József szakmérnök jelezte. A fúrásokat tehát a Bukinál beszüntették s mert ugyanakkor a Kobrak-cipőgyárnál hatalmas vízmennyiségre bukkantak kútfúrás alkalmával, arra gondoltak, hogy ezt a vizet elemeztetik s ha az tökéletesen megfelel, a gyár környékén építtetik fel Vác város vízmüvét. Ámde az országos m. kir. kémiai intézet most érkezett véleménye ezt1 az embrióban levő tervet is megdöntötte. Az intézet ugyanis megvizsgálta a Kobrák vizét, melyben 68 sulyrész szilárd maradékot talált (100,000 sulyrészre) és
