Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1903-02-15 / 7. szám

<2 ki azt a sokat szidott kiegyezést meg­csinálta. És e látszólágos következetlen­ségben a legmagasztosabb meghódolás jut érvényre. Mindenki kalaplevéve gon­dol a megtestesült bölcseségnek, a haza­fiul okosságnak és odaadásnak, az emberi tökéletességnek ama kikristályosodására, a mit Deák Ferencben ismer és áld a magyar. Nem a jogászi készségnek az a félelmetes bírása, nem a törvény tudásnak és alkotásnak az az isteni biztonsága, nem ez Deák Ferenc legnagyobb erénye. Ez is tiszteletet, megbecsülést sőt bámu­latot váltott ki a magyarból, de az egye­temes szeretés abból fakadt és oda áradt, a mikor láttuk azt a nyitott könyvű becsületességet, a melynek a körmönfont csalafintaság ellen a törvény a fegyvere, azt a lelki erőt, a melynek a jogtiprás- sal szemben az alkotmány az erejé! A mikor láttuk azt a bölcseséget, a mely belenéz és bele is lát a viszonyok mé­lyébe, azt a józanságot, a mely minden­ben e viszonyokkal kalkulál, azt a béke- szeretést, a mely sokat enged, de azért semmit sem ad oda, azt a szerénykedést, a mely azért nem kér többet, hogy ne kelljen kevesebbet elfogadnia és azt a személyi igénytelenséget, a mely tulaj­donképpen a legmagasabb önbecsülés. Ez az a mi Deák egyéniségében tiszte­letteljes térdhajtásra kényszeríti a nem­zetet. A mi kérlelhetetlenül ránk paran­csol, hogy születése 100 ik évfordulóján felfrissítsük minden hódolatra késztető alakját.. Hogy lerójjuk egy parányát a nemzeti hálának, melylyel, hogy tarto- egyikünk se meri tagadni. Ezért nem lehet ez az ünnep a csúnya szint saját költségeivel, részint gondoskodásá­val azon állapotra és virágzásra emelte, amely­ben most látjuk. Az ő törekvése, vagy elő­mozdítása folytán a város 300-nál több ház­zal gyarapodott ő alatta ; tágas és kényelmes nemzeti iskola keletkezett ; az esővizek össze­gyűjtésére földalatti csatornákat építtetett; a város közepén levő mocsarakat kiszáritatta, az utcákat kiköveztette, a Duna kiáradása ellen töltéseket huzatott és a folyó mentén a szé­pen elegyengetett utat árnyékvető lombos fákkal ültettetvén be, azt igen kedves séta- helylyé tette. Az egész Magyarország díszére óss előnyére, az angol kisasszonyok társodáját, tápintézetét es a Mária Terézia királynőről nevezett aka­démiát Vác városába behozta, hogy a hazai mindkét nemű gyermekek az egyház és a haza javára neveltetnének azokban. Mely célra az ő saját püspöki lakát oda engedni és mig az uj elkészülne magát zsellérré tenni az ő nagy kényelmességére nem késlekedett. Mind Vácon, mind pedig másutti birtokaiban a gazdászat előmozdítására több alkalmatos és szükséges épületeket állíttatott eszközökkel, edényekkel, hordókkal és egyébb fölszerelvényekkel bőven ellátván azokat. Utódai részére „szerelvényi alap“ cimén 1500 akó bort, 3000 mérő gabo­nát, 1000 mérő zabot, 20 öl szénát, 28 lovat, 12 szarvasmarhát, 3 jóféle szekeret és kocsit, vászonneműeket, ezüst-, érc-, ón- és vasesz­közöket stb. rendelt és ajánlott. A szegényebb politika martaléka. Ezért nem lehet an­nak célzata, hogy az ország posthumus lelkesedése most az ő nagy művét iga­zolja. Hanem azt kell bebizonyítanunk, hogy mennyire szeretjük és értjük és értékeljük azt a pátriárkát és hogy a jövendők nemzedékére is örökül akar­juk hagyni azt a nemzeti vagyont, a melyet az ő megbecsülése és követése jelent. Talán ez az ünneplés, áttör egy fásult nemzedék szivén és talán köze­lebb tudja azt emelni a mi világunk érdekhálózatából, alacsony megalkuvá­saink fojtó légköréből azokhoz a ma­gaslatokhoz, a honnét a mai idők már lesiklottak, de a hol annyi tiszta és nemes hagyományt felejtettünk el. A mely hagyományok vakító tisztasága, imádatos szépsége, föld feletti nemessége és duzzadó tartalma Deák egyéniségén szűrődött át. Ezért kell minden telhető fényességgel az ő emlékezetét besugá­rozni, hogy fiaink lelke is feléje szár­nyaljon és az ő példaadásából teljék meg ideálokkal és a mintaképpel, hogy hogyan kell azokhoz hűek maradniok. Mohacsy Sándor. Ivánka Pál szózatja. Vác, febr. 14. Ivánka Pál főszolgabíró mozgalmat indított nagy kerületében népolvasó-körök felállítá­sára. Ha ezt sikerül keresztül vinnie, úgy kö­vetkezik majd a főszolgabiróság nagy mun­kája : a kerületi közművelődési egy'et meg­alkotása. Mi a jó buzgalomban bízunk és sikert kívánunk a nagy, fáradságos munká­hoz, mely sok nyelvű főszolgabírói kerületben a magyarságot fogja szolgálni. Ivánka felhí­vást is küldött szét, mely igy szól : 1901. január 25-én tartott egy járási ér­tekezlet alkalmával helyeslőleg fogadta el az értekezlet azon indítványomat, hogy létesit­Váci Hírlap sorsu beteg polgárok részére gyógyszereket ő fizetett s azokat másnemű jótéteményekben is részesítette. A megtértek száma 1762-től a váci egyházmegyében körülbelül 3500 volt. Ugyanazon évben a lelkek száma összesen kö­rülbelül 200— 300 ra ment, 1782-ben pedig azok összes száma 223,160 körül volt. Az általa emelt templomok: Vácon a szé­kesegyház, aztán Nógrád, Veresegyház, Ber­kenye, Migazzi-kastély, Ócsa, Apostag, Bércéi, Ácsa, Sz.-Márton-Káta, Heréd, Rékas, Pereg, Szendehely nevű helyiségekben. Megújítottak: Kösd, Saáp, Kalló, Bicske, Püspökhatvan, Alpár, Algyő, Mogyoród, Berénke, Horpács, a hétkápolnai kedves templomka, Hártyán, Alsó- Némedi, Szilágy és Tápió-Szele nevű helyisé­gekben. Megújított plébánia lakok : Vácon, Szilágy, Püspökhatvan, Heréd, Alsó-Némedi, Lőrinc-Káta és Halason. Alapjából fölemeltek: Vörösegyház, Mogyoród, Berinke, Nógrád, Kösd, Verőce, Kálló, Békás, Alpár, Beregh, Bugyi, Apostag, Csaba nevű helyiségekben. Megújított iskolaházak: Szilágy, Szada, Mo­gyoród, Püspökhatvan, Sáp, Berénke, Nóg­rád, Rékas és Alsó-Némediben. Uj iskola há­zak : Vörösegyháza, Kálló, Apostag, Alpár, Kösd és Vácon. A váci lakók száma 1762. évben összesen még csak 5424 volt s 1784- ben már összesen 9060-ra rúgott. A váci egyházmegyében a n. e. görögöknek nem volt nyilvános imaházuk; de Kecskemétre a váci püspök által kitűzött időben megen­sünk járási közművelődési egyesületet. Ez azonban a kiküldött szükebb körű bizottság minden egyes tagjának rendkívüli lekötöttsé­génél és elfoglaltságánál fogva a megvalósí­tásig nem jutott. Nehogy az akkor jól fogadott eszme pusz­tában elhangzó szó maradjon: indíttatva és késztetve érzem magam ezen tervemnek meg­valósítására érdekében egy lépést tenni. Ezért felkérem, hogy községében szíveskedjék saját hatáskörében befolyását valamely községi közművelődési egylet létesítése érdekében latba vetni és érvényesíteni és ez irányban- szives véleményét velem annak idején közölni.. Ne hagyjuk el a szegény népet, mert ha mi (a társadalom műveltebb osztálya) elhagy­juk, akkor majd a népbolonditók ütik fel kö­zöttük sátorfájukat, hogy a bizalmatlanság­nak, irigységnek és gyűlöletnek magvát hint­sék el közöttük s akkor már késő lesz kap­kodni fűhöz-fához. Hála Istennek, a váci já­rás legnagyobb részében a nép józan ré­szét nem szédítették még az álproféták. A „Védegylet“ központi igazgatósága a védegyletbe való belépésre serkentő felhívá­sában többek között igy szól : „Valóban fájdalommal és csodálkozással láttuk, hogy nálunk maga a társadalom se- törődik a nép ügye-bajával, teljesen a maga sorsára hagyja s lelkiismeretlen egykedvűség­gel nézi mint pusztul a magyar faj fenntar­tója a nemzeti és hazafias eszméknek minden időben hű ápolója: a magyar földmives mun­kásosztály.“ Szomorú igazság ez, a mit tagadni nem lehet, de hiaba is tagadnánk, mert a tények igazolják. Magára van hagyva a nép, mint a kitett gyermek. Hogy az elhagyott, kitett gyermek hova fejlődik, attól függ, mily környezetben nő fel ? Ha művelt, erkölcsös család körébe jut és gondos nevelésben részesül: normá­lis körülmények közt hasznos polgárává vá­lik a hazának ; ha azonban erkölcstelen, rom­lott emberek között erkölcsi nevelés nélkül nő fel: minden valószínűség szerint környe­zetéhez hasonló lesz. gedtetett a pápának a kirándulás. A szente­siek pedig nem tekintve a kegyes királyi in­tézményt, titkos összegyülekezeteket szoktak tartani. 1784. évben a váci egyházmegyében 91 plébános és 32 káplán volt. Római kato­likus volt 155,59S; lutheránus 21,831; kálvi­nista 44,550; görög 393, az egész egyházme­gye területén. — 1769-ben Vácon a sz. Mi­hályhoz címzett plébánia hívei közt gyónképes volt 60, nem képes 7 ; a sz. Miklós-plebánia hívei közt gyónképes 3046, nem képes 539., Kisvácon volt ekkor 456 Kálvinhitű. Az egész egyházmegyében gyónképes kath. hivő 91,360 ; nem képes 32,972; kath. 19,186; kálv. 56,764. Az összes lelkek száma 200,282-re ment. Gr. Migazzi bécsi érsek és váci püspök, a ki miképp láttuk, Vácot építkezései által oly igen emelte és itt ezzel magának örök emlé­ket állított, gr. Grussalkovics Antalnak leg- meghittebb barátja volt. Ez úgy szerette őt, hogy a Váchoz közel eső sződi helység pap­lakának emeletét magának berendeztette, hogy bibornok barátjával találkozzék ha egy-két órára Sződ tájékára kirándulni ideje vagyon. De a bibornok is viszonzásul a mogyoródi plébániaépületet szintén úgy építtette, . hogy az emeleten a maga számára berendezett lak­osztályban gr. Grassalkovicsot szintén illően fogadhassa. Mindketten pedig később Mária Terézia királynő udvarában legtöbbször talál­koztak mint nagy befolyású férfiak. II. Gras- salkovics Antal neje, született Eszterházy Má-

Next

/
Oldalképek
Tartalom