Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)
1902-04-20 / 16. szám
Tizenhatodik évfolyam. 16. szám. vScT TÜOSTev ápn 9 VÁCI HÍRLAP előfizetési árak : Egész évre ....................12 korona. Negyedévre .....................3 korona. Egyes szám ára .... 24 fillér. Megyeien minden vasárnap. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: Kovach Ernő. Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde-utca 6. szám alatt. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Nyilt-tér sora 60 fillér. Az Erzsébet-liget jövője. Vácz, április 18. Hetek óta tavaszodik. A fák rügyező bimbója illatossá teszik a levegőt, a tavaszi napsugár szabadba csal s a szoba télies levegője nem kedves már többé. Bárha április nevéhez méltó s eső a hideggel jár napok óta, vágyunk a szabadba s epedve lessük, hogy a tavaszi napsugár mikor süt ki és kergeti a zord felhőket. De hova a szabadba ? Körültekintve ugyancsak messze vidéket kell keresnünk, ha balzsamos levegőt akarunk szivni. A Pokolba könnyen nem lehet eljutni, Büki és Cselöte messze vannak (oda, hogy kiránduljunk egy egész délután kell) marad még a Duna- partunk és az Erzsébet-liget. vagy ha jobban tetszik népiesen: a Gsávolszky-liget. Dnnaparlunkra, mióta megépült, büszkék vagyunk. Bécstől a magyar fővárosig párja nincs. Onnan a kilátás minden irányban felséges és felemelő. Nyugalmas hely, nem poros a levegője s az élet zajára az egymást követő hajók emléA múlt. Csókoltam én már sokszor, édesem, csókoltam forrón égő ajkakat, csak szenvedély volt folyton életem, csak szenvedély volt minde?i pillanat. Álmatlanság volt minden éjszakám, ábrándozás volt minden nappalom : Nem ismersz engem csalfa kis lány, nem ismersz engem édes angyalom. Nem ismersz enge7n csalfa kis lány, 7iem ismersz engem édes angyalom, áhíiatlanság volt minden éjszakám, ábrándozás volt 7nÍ7iden nappalom. Csak szenvedély volt folyton élete7n, csak szenvedély volt minden pillanat: Csókolta77i én már m ást is édese7n, csókoltaín én már számos ajkakat. ifj. Nemesszeghy László. A Tamásvári vasutügy. A miklósháza—tamásvári vasút kiépítéséhez csak nagy nehezen tudta megkapni az engedélyt Kebel Barnabás. Ötször járt fönt miatta Budapesten s a képviselőház folyosóján a honatyák között, már közkeletű élcek járták a Kebel Barnabás vicinálisáról. Ezer és egy akadálya volt ennek a vasútépítésnek, mig kezdetnek csak. De üdülő helynek mégis csak ritkán válik be. Mostanság csupán déli időben, mikor a napsugár legjobban fürdik a hömpölygő hullámokban, nyaranta pedig csak este, mikor a honli hegyek közt bukó félben van a nap hatalmas izzó korongja. Valószínűleg a tervezők jól tudták ezt s azért teremtelték meg hosszú, fáradságos munkával mindenkori üdülő, pihenő helyül az Erzsébet-ligetet. Gyönyörűsége telhetik benne mindenkinek. Hatalmasan felnőit fái árnyékot nyújtanak, rendezett utai órák hosszat kellemes sétára kínálkoznak, a dunai friss levegő összevegyül a harmatosán tiszta fűillattal s így, kivált tavaszkor és őszkor érdemes oda ellátogatni. Látjuk bizony, hogy a családok ünnepnapon, gyermekestül vonulnak le a ligetbe. Százan és százan sétálnak ott, csupán a gyermekek öröme hiányzik még. Kérdjük, mire teremtették a ligetet? Arra-e, hogy üdülő, sétáló hely legyen e, vagy arra, hogy ha csekély jövedelmet is, de jövevégre kezéhez kapta Kebel Aarnabás a pecsétes Írást, hogy tessék, boldoguljon hát azzal a vicinálissal, ha tud. Kebel Barnabás legelőször is levelet irt Pestre a Balázs Gábor fiának, a ki kisegítő mérnök volt a kataszternél. „Hagyj ott mindent öcsém — irta neki — és gyere le hozzám. Nagy fába vágtam a fejszémet s az apád azt mondja, hogy te elég legény vagy hozzá, hogy kirántsd. Siess hát öcsém, itt az idő, hogy kontyon ragadjuk azt a Fortuna nevezetű dámát !“ Balázs Ferkó a barátságos meghívásra sietett le Miklósházára. Itt volt tudniillik a vasútépítő bizottságnak a főhadiszállása. A Balázs gyerek már tudott az ilyen vasúthistóriákhoz. Pár év előtt csupa vicinálishoz küldte ki az állam, hát ismerte a furfangjait az ilyen vállalkozásnak. Először bejárták Kebel Barnabással és a bizottsággal a kiépítendő vonalat. Balázs Ferkó teljességgel nem volt megelégedve az eredménynyel. — Egy kavicsbányára volna szükségünk itt a közelben — mondta komoran. — Kell a töltés számára! — Van a városnak egy ilyen bányája. A járási utakat kövezik belőle. delmet húzzon belőle a város? Mi azt hiszszük, hogy az előbbi cél lebegett a megalkotók előtt. Ezért kívánjuk, hogy Jegyen az Erzsébet-ligetben egy-két nagyobb terület, mely a gyermekek játszóteréül jelöltessék ki. Azt hiszszük, hogy a középen fekvő mélyebb terület éppen megíelelő volna. így meglehetne oldani a főgimnázium régi kérését is, hogy adjon a város játékteret az ifjúságnak, ha lemondanának arról, hogy a két széles völgy kaszálónak tartassák fel. De e mellett van más óhajunk is. A gyermekek nagy része szülőjével megy a ligetbe s ezek részére is nyújthat a város egy kis kedvezményt. Ott áll üresen a korcsolyapavillon, vájjon nem lehetne-e nyaranta abban sörmérésre engedélyt adni? ügy halljuk, hogy a Derecskére csolnakokat visznek, ezzel is élénkítik a liget iránt az érdeklődést s a fáradt, pihenni vágyónak bizony jól esne egy pohár bor, vagy sör. Ma ezek ott nem kaphatók, ezért vasárnap a Pokol és Cselöte népesül be, hol lehet egy-két koronát Balázs Ferkó ijedten förmedt rá Kebel Barnabásra : — Az Istenért, bátyám, halgasson ! A mi a városé, az a városé, pvanktum ! Aggodalmasan nézett szét a fatal mérnökgyerek, vájjon a bizottság tagjai között nem akad e olyan, a ki besúghatná a városi magisztrátusnak, hogy ime szükségük van a vasútépítőknek arra a kavicsbányára. Mert ekkor ugyancsak borsos árt kérnének érte a ravasz városiak. Hjah, okkal-móddal kell az ilyet megcsinálni! Hanem a városiak mégis valahogyan megtudták s mikor Balázs Ferkó csak úgy, mellékesen fölemlítette előttük azt a „rongyos“ kavicsbányát, tizezer forintra taksálták az , árát. — Tolvajok, a rablók — dohogta e hirre bőszülten újból Barnabás — kihúznák az ember feje alól a párnát. Hanem megálljatok kutyák! Ferkó öcsém hozd ide a puskámat, hadd lövöm le őket egy szálig ! Balázs Ferkó is nagyon elkeseredett. Kavicsbánya kell, ha telegráfdróton is hoznák ide. Mi lesz most, mi lesz? Hanem aztán jutott valami eszébe. Maga is megmosolyogta a bolond gondolatát és iej- télyesen szólt oda Kebel Barnabásnak : Feren ez-József keserű viz az egyedül elismert kellemes izű természetes hashajtószer.
