Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-10-27 / 44. szám
■ Tizenötödik évfolyam. Előfizetési árak: ! Egész évre............................12 korona. Negyedévre..............................3 korona. Egyes szám ára .... 24 fillér. Megjeleli minden vasárnap. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: Kovách Ernő. * Bercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Hirdetéseket felvesz a ' kiadóhivatal. Nyilt-tér sqra 60 fillér. Válasz. Vác, október 26. (T) A keztyűsen nyújtott békejobbra rácsapott az érdes tenyér. A könyökig nekigyűrkőzöít ütés ugyan halott erőtlenséggel zuhant alá és a kényes marok nem sújtott és' nem is bántotta azt a kezet, melyet az igazi érzés kínált oda, de visszapattantotta azt a vagdalkozó hevesség és mi most egybefont karokkal nézünk annak a kérdésnek a szeme közé, hogy mit is akarnak azok a konokul összecsukott öklök? A bukott ellen úgy állítja élére a kérdést, hogy a mennyire lelke hajlandósága a kibékülés, annyira akar és tud kézszoritásában disztingválni. Nem szőrit jobbot a függetlenségiekkel és nem szívja békepipáját a zsidósággal: ez a magva kijelentéseinek és pedig — valljuk csak be — mérges magva. Ezzel a tézisével pori akar hinteni a szeriicKbe és konkolyt a lelkekbe. Szilaj indulattal és a csatavesztés mérhetetlen keserűségével Ítélkezik azokról, kiket ki akar rekeszteni a Freuga Deiből. Mi pedig megengedjük magunknak azt a lemondást, hogy ilyetén nem alkuszunk. Nem kérünk az olyan békepipából, melyre efajta szitkokkal akarnak rágyújtani! Elhajítjuk azt pedig azért, mert nagyon is jól érezzük, bogy a parazsából kifújnák a szikrákat, melyektől a társadalmi békesség fogna tüzet. Ismerjük nagyon jól a medve meséjét, mely az alkalmatlan legyet úgy kergette el, hogy az alvót ütötte agyon és éppen mert ismerjük, meg is ismerjük, ha mindjárt kaméleon bőrébe is bujt, — A negyvennyolcasok megtagadták elveiket : ezt harsogja az egyik indokolás. A másik meg nagy hegyesen oda veti, hogy a zsidóknak nincsenek elveik, csak üzleti érdekeik. És a mennyire hazudik az első ragalom, annyire kétszinűsködik a második. Mert latolgassunk csak őszintén, A negyvennyolcasok xsk annyin buzognak a függetlenségért, mint a milyen nyakasan küzdenek a szabadelvűségért. És ha arról van szó, hogy választanak kell két 67-es között, kik mindaketten eltérnek a 48 irányától, de az egyik csak közjogiig, a másik igy is meg társadalmilag is, akkor világos, hogy szavazatukkal ahhoz szegődnek, ki programújukból legalább egyet és pedig sarkalatos egyet a szabadelvűséget: vall a magáéval közösen. Ez ép oly magától értetődő, mint a hogy a néppárt hívei saját jelöltjük kívánságában nem töprenkednének soká, ha dönteniük kellene, egy független, de felekezeti kormányzás és közösügyi, de liberális államrend mellett, vagy ellen, hanem hanyathomlok rohannának a 48-as zászló alá, mert ott még menthető a programm másik fele: a felekezeti Magyarország. És ha szabadna a néppártnak, — mint a hogy nem szabad — közjogi alapját változtatnia, csakhogy elérje egyéb céljait — a mire alkalmat ne adjon és nem is ad a magyarok Istene — akkor honnan arrogálják maguknak a tiltakozás jogát, mikor a függetlenségiek is csak ezt tették? És ha a hatvanhetesek nem támadnák a Halottak napján. Itt van a halottaknak napja — sok szívből kél mély sóhaj ma, a szemekből könnyek hullnak, de nincs enyhe fájdalmuknak. Szülő, gyermek, hü szerető — kikkel telt most a, temető — a gyász-sírra leborulnak és sziveik elszorulnak . . . * Te is kis lány, menj ki szépen, oda járni úgy sem szégyen, nézd meg sírját kedvesednek, vidd emlékét — szerelmednek. Menj ki -szépen és öleld át a síron lévő keresztfái — sirassad meg kit szerettél, kit, szegény, már elvesztettél. ügy sem tehetsz már egyebei, vigaszod csak ebben lehet. Nézd, csak kis lány azt a helyet, ott ásták el reményedet . . . fán átérzem szenvedésed’ — hisz’ tudom, hogy mi az élet, bennem is dúl a fájdalom, sorsodkis lány, megsiratom . . . Jobb. Jour. j — Levél a fővárosból. — Budapest, okt. 20, — Manapság már nem is lehet telivér íoj városi asszonyt képzelni jour nélkül. : A jouron beszélik meg a fővárosi asszonyok | a legisiegujabb divatot, a színházi premiéreket, j a negyed pikáns, pikánsabb és légy ikánsabb ; eseményeit, valamint hogy többé nem az ég- i ben, de a jourokon köttetnek a házasságok. Mikor a júliusi nap megolvasztja az aszfaltot í és a vasfüggönyöket lebocsátják az elegáns lakásokra, vége van a jourok hivatalos szezonjának. A szép jourolók menekülnek a Tátra komor fenyvesei közé, a melankolikus Balaton partjaira, vagy akár Budakeszre és megszűnik a fogadás. Virághervasztó, lombhullajtó ősz idején, mikor a szürke hajnalon süvöltöz a házak között a szél és délután a nap piros sugára haldoklik az aszfalton, beléveszve az utcai légszeszlángok sárgás homályba — akkor támad föl újra a jour. A szobákból illatos permetezővel száműzik a naftalinszagot, a bútorokról lekerül a vitorlavászon-takaró és a tükörsimára fényesített parkettet beterítik lágy, neszfogó szőnyegekkel, melyeknek himes virányaiba puhán sülyed belé | a pillangós selyemcipő. j Mikor a lakás oly csinos, tiszta mintha minj den nipp, a márványos konzolok, minden j bútordarab, virágállvány cukorból volna, akkor j őnagysága leül rózsafából faragot íróasztala elé, j kivesz egy aranyszegélyű lapot, és megírja az i ismeröskörnek, hogy ezután minden csütörtökön ! vagy szombaton, szóval a hét valamelyik napf! ján fogad. A legfényesebb jourok tagadhatatlanul a I Faubourg'St. Léopold komoly, nagy szürke j házaiban esnek. Az ott lakó boldog halandóknak van ugyanis a legtöbb pénzük és idejük — gyakran Ízlésük és műveltségűk is — a mely kellékek okvetlenül szükségesek egy élvezhető jöurhoz. . A Faubourg St. Léopold jourjai majdnem j estélyszámba mennek, a nők toalettjei rende[ sen a kezdődő évad remekei, az urak pedig ! fenomenális redingotkban, a fehérneműk-és nyakkendők remekeivel kápráztatják a szemet. Spitzer primeurjeiben gyönyörködhetik a i gourmet., valódi Henry Glay szivarokat kínál I a házigazda, a melyek vörösöves opulenciával garmadaszám hevernek békateknő etuikben. I És szellem is van ezeken a jourokon, mert : hiába, sok a szellem ebben a városrészben és a budapesti könyvesboltosok meg a hírlapkiadók Ferencz-József keserüviz az egyedül elismert kellemes izű természetes hashajtószer.
