Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-08-25 / 34. szám

VÁCI HÍRLAP

A királyi herceg most Gajáryval az alcsuthi kertészetéről kezdett beszélni s meglátszott rajta, hogy kedves témája ez. Világhírű is a kertészete s a fenség ismer mindent ott és maga is nagy kertész, midőn alcsuthi kis paradicsomában lehet.

— Örülök — fejezte be a királyi herceg beszélgetését Gajáryval, miközben kezet szorított vele — hogy az én kedves Alcsuthom fái Vácon oly jó talajra akadtak. Ha ismét Vácra megyek, kérem a képviselő urat, figyelmeztessenek azokra, látni akarom. Szép emléket állított maganak ezekben képviselő úr, kívánom, hogy mily lelkiismeretes buzgalommal polgármesterkedésével szükebb otthonát szolgálta, szolgálja továbbra édes otthonunkat, hazánkat mint képviselő !

— Váci szerző műve a dalosversenyen. Kassán tartották meg az idei országos dalosversenyt, mely dicsőséget szerzett egy váci zeneszerzőnek : Várföldi Elek posta- és táviró főtisztnek. Az első dijat ugyanis a Ganzgyári dalkör nyerte el, mely Várföldinek egyik szép dalával Mi volt nékem a szerelem kezdetűvel pályázott az ország szine előtt. El is vitte az értékes dijat s ezzel nemcsak magának szerzett babért, hanem a kiváló szerzőnek is, kinek nevét ma már a hazai dalműirodalomban az elsők közt emlegetik.

— Csávolszky püspök előadása.

Múlt vasárnapon tartotta Csávolszky József előadását a gazdasági és munkás betegsegélyző pénztárról a Kúria nagytermében. Kevesen voltak együtt, mert a gazdák közül alig nehányan értesültek róla. Dobszóval hirdették ki az előadást, de ilyenkor a gazdák nagy része nincs itthon, nem is tudhattak a rájuk nézve fontos előadásról. íme egygyel több ok, hogy az immár ósdi dob a lomtárba kerüljön s a tanács gondoskodjék más úton a hirdetmények közzétételéről. Csávolszky püspök mégis megtartotta előadását selőször szólt a földmivelésügyi miniszter nagy reformjairól s azután ismertette a pénztár feltételeit s azokat az előnyöket, melyek minden tagjának jutnak betegség, rokkantság, vagy baleset idején. A gazdák, kik közt az alvárosiak voltak szép számmal együtt, buzgón hallgatták a püspök szavait s kifejezték abbeli örömüket, hogy tudomást szerezhettek az áldásos intézményről. A püspököt arra kérték, hogy tartson még egy előadást, melyen mindnyájan megjelenhetnek s akkor együttesen belépve a pénztár tagjai közé, megalakíthatják a helyi bizottságot. Úgy hiszszük, hogy Csávolszky József ezt nem is tagadja meg tőlük. Öméltósága az előadás után Berlinbe utazott, hogy ott balszemét operáltassa. Kívánjuk, hogy teljes egészségben térjen vissza városunkba !

— A hadsereg szükséglete és a gazdák. A közös hadügyminiszer, hogy eleget tegyen a delegáció abbeli határozatának, a mely szerint a hadsereg szükségletei lehetőleg közvetlenül a termelőktől szerzendők be, utasította a negyedik hadtest parancsnokságát, hogy gabonaszükségletét ilyetén módon iparkodjék biztosítani és pedig akként, hogy a szükséglet első sorban a kisgazdáktól, azután pedig a közép és nagyobb birtokosoktól szerzendő be. A Pestmegyei Gazdasági Egyesület, mint értesülünk, a beszerzés közvetítését minden haszon nélkül szándékozik lebonyolítani.

— Az első jelölt. Ki lehetne más, mint Majthényi István, kerületünk volt függetlenségi képviselője. Ő nagyon siet, nehogy lekéssék és sietségéért, sok szó esett e héten városunkban. Azért beszéltek róla, mert egy-két falun, hol Gajárynak a megyebeli ellenségei vannak, kitették már a plakátokat, hogy: éljen Majthényi István a váci választókerület képviselőjelöltje. így mondják azok, kik a falvakat jártak, de mosolyogva tették hozzá, hogy Majthényi nem merte plakátjára felíratni, hogy ő szabadelvűpárti-képviselőjelölt. így a jó falusiaknak nem is fogja megmagyarázni, hogy a függetlenségiből vedlett át kormánypártivá. Hidjenek a mit akarnak, a legtöbb még most is függetlenséginek hiszi. Jellemző, hogy a megye által szorított jelölt úr Vácon még egyetlen egy választó házát sem kapta meg, hol az ő plakátját kifüggesztették volna. Nem is fog megkapni, mert ha volt képviselője frontot tudott változtatni, a városnak nem lesz kedve őt a megye parancsára követni. Különben is maga Gajáry sem veheti komolyan az erős készülődést, mert sződi birtokán ő maga függesztette ki Majihényi falragaszát.

— Kinevezések. A király szeptember elsőtől számítandó ranggal Meiszner Dénest a Ludovika-Akadémia harmadik évét végzett hallgatóját a szegedi harmadik számú honvédhuszárezredhez Aradra hadnagygyá nevezte ki. — Ugyancsak báró Maasburg Kornélt a váci hatodik huszárezredhez hadnagygyá, Schmidt Ernőt pedig tiszthelyettessé nevezte ki.

— Névnapi gratuláció. Egy általánosan tiszteletben és közszeretetben álló úri embernek volt a héten, Szent-István ünnepén névnapja. Az ünnepelt a templomban volt majdnem egész délelőtt s igy nem fogadhatta lakásán a gratulációkat. Az üdvözlők lenorgasztott fővel adták át egymásnak István úr kilincsét s a cseléd nem győzte eléggé felvilágosítani a vendégeket, hogy a tekintetes úr reggeltől nem volt itthon s azt mondta, hogy ebédre sem fog hazajönni. Végre jött egy kilenc tagból álló üdvözlő csapat, a kin azonban nem egy hamar lehetett kifogni.

— Hát nem is hagyott a tekintetes úr itthon semmiféle névnapi tízórait?

— Nem bizony, de még a szobáját is becsukta s a kulcsot is elvitte.

Erre a leverő kijelentésre már végkép lemondott a társaság minden jó reményről, de hogy legalább bosszút álljon fölsülésén a vezető és a leendő ünnepi szónok krétát vett elő a zsebéből és nagy betűkkel ezt irta István úr ajtajára:

Ide ugyan nem volt érdemes bejönni!

Aláírták mind a hányán voltak s búsan ittak a saját kontójukra, de távollevő ünnepelt egészségére.

— Uj háztulajdonos. Özv. Bobitsek Józsefné, a jótékonyságáról is ismert úrnő, miután dukai birtokát eladta, Vácon telepedett meg. A Horváth-Mihály-utcában levő Zeller-féle házat vette meg 14200 koronáért.

— Értesítés. A Vác városi zeneiskolában a beiratások augusztus 28-án kezdődnek és szeptember 3-ig bezárólag tartanak. Mindkét nembeli növendékek felvétetnek a zongora, cimbalom, hegedű, gordonka és magánének főtanszakokra. A zeneelmélet és összhangzattani tanfolyam, mint melléktanszak a tanítóképző intézetek azon magántanulói részére — kik valamely főtanszak növendékei — február 1-én kezdődik és junius végéig tart. Tandíj : a zongora, cimbalom, gordonka főtanszakokon havi 10 K, a hegedű- és magánének főtanszakokon havi G K, a zeneelmélet és összhangzattan melléktanszakokon havi 2 K. A zongora főtanszakra járó növendékek hetenként 4-szeri, a cimbalom, gordonka, hegedű és magánének főtanszakokon hetenként 3-szori oktatásban részesülnek. A zeneelmélet és összhangzattan melléktanszakon hetenként 2 közös

óra lesz. Minden növendék a beiratásnál, az iskola év végén tartandó nyilvános zenevizsgák költségeinek fedezésésére beiratási dij címén 3 K fizet. A zeneiskola növendékei az egész évre szükséges hangjegyeket a zeneiskola dúsan felszerelt kölcsön zeneműtárából kapják évi 6 K hangjegy használati dij lefizetése mellett, mely hangjegy használati dij az év bármely havában fizethető. A rendes előadások szeptember 4-én kezdődnek. Egyébb felvilágosítás nyerhető a zeneiskola helyiségeiben, Migazzitér 2. sz., emelet. A Vác városi zeneiskola igazgatósága.

— Az én becsületes megtalálómnak. Nekem is van már ilyen, de nem tudom, hogy hol. Ezért kell ez úton hozzáfordulnom. A múlt héten elvesztettem pénztárcámat. Minthogy pedig rá nézve értéket nem képvisel, mert a benne levő vasúti szabadjegyeket csak arcképpel használhatja s a tárcában levő arckép nem hasonlít hozzá, kérem küldje azt vissza. Igen becsületesnek fogom tartani, ha a benne volt nehány bankót megtartja magának s csupán a nekem kedves Kossuth-bankókat, jegyzeteimet a benn volt vasútjegyekkel küldi tárcámat vissza. Dercsényi Dezső.

— Pollák főrabbi a királyról. Izraelita polgártársaink lélekemelőén ülték meg, e hó 18-án a király születésnapját. Templomukat ez alkalomra szépen kivilágították és a hivők csaknem teljes számban jelentek meg az isteni tiszteleten, melyen más felekezeti notabilitásokat is láttunk. Az isteni tisztelet délelőtt 11 órakor alkalmi zsoltárok éneklésével vette kezdetét. Ezután szószékre lépett Fóliák Fülöp rabbi és általános figyelem között arról beszélt, hogy augusztus 18-án egy érzés nyilatkozik meg az egész országban, t. i. a király iránti hűség és szeretet érzése, A szeretetnek és hódolatnak eme tiszta nyilvánulása a dicső fejedelem érdemeiben, a király uralkodói erényeiben találja magyarázatát. De ezen érdemek és erények szorozata oly hosszú, hogy azt egy rövid ünnepi szónoklat keretébe szorítani és egy nagy nemzet égbetörő lelkesedését igy tolmácsolni, felülmúlná egy ember fogyatékos tudását és gyarló erejét. Azért ő Felségének csak egy jellemvonását akarja ma ecsetelni, azon jellemvonását, mely irányjelzőként van felállítva azon dicső tettekkel kövezett országúton, a melyen a Felség kora ifjúságától kezdve mai napig haladt; azt a vonást, mely királyi szivében állandó hangulattá, uralkodói működésében a nagytettek kútforrásává vált. Ez alatt a kötelességtudás jellemvonását érti. A kölelességtudás — úgymond — az jellemzi a király egész működését; az a kötelességtudás, mely nem ismer tétovázást, tántorodást. csüggedést; az a kötelességtudás, mely valahányszor népei boldogitásáról van szó, mindig egy és ugyanazon fejedelmi kijelentést adja fejedelmi ajkaira, azon kijelentést, melylyel csupán az őskor isteni szellemtől megszállott férfiai válaszoltak, ha a kötelesség őket szólította: Itt vagyok! Ecseteli azután a király uralkodói működésének fontosabb mozzanatait, kiemelve különösen az 1867-iki eseményeket, melyek óta 34 esztendő folyt le a múltak tengerébe, viszontagsággal és tragikummal teli 34 esztendő.

Ború és derű, fény és árny, remény és csalódás, öröm és bánat, élet és halál hányszor viaskodtak azóta egymással, hányszor váltották fel azóta egymást, de az események szüntelen forgásában, a folytonos változásban kettő állott mindig, mint az őskor sziklája : a magyar nemzet rajongása és a király kötelességtudása. A fájdalom, a szenvedés, a csapások legnagyobbika nehezedik a felséges király vállaira; elveszti előbb atyai reményeinek oly biztos zálogát, utóbb pedig őrangyalunknak