Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-07-14 / 28. szám

4 VÁCI HÍRLAP letette a rövid esküt, a polgármester bezárta a közgyűlést: Vége volt a szenzációnak. A képviselők eloszlottak a vendéglőkbe tár­gyalni, ha igy, ha úgy történt voloa . . . A rendőrök ismeretlen kezektől két hordó sört kaptak, azt szopogatták. Sírva vigad a magyar ! Kenyér és hivatal. Vác, 1001. június 28. Az elmúlt héten tartották a váci állami tiszt­viselők gyűlésüket — melyről referádánkat más helyen találja az olvasó — s ezzel egyidejűleg kaptuk egy áljamtisztviselő kezeiből a követ­kező cikket: Sokaljuk azt a temérdek pénzt, a melyet az állam elfizet hivatalnokainak, de keveseljük azt, a mit egynek-egynek fizet. Ez ugyan paradoxon, de mégis igy van. Mennyi millió fogy el arra a bürokráciára, melyet az évtizedek törvény­­hozásai gyarapitottak fel oly igen. Ahány uj törvény, mindahányban valami uj hivatal. Ahány uj államkormányzási eszme, mind a hivatalnoksereg szaporításával jár. Nem tudunk gazdálkodni a meglevőkkel, uj hivatalok s uj hivatalnokok kellenek. Hogy a régiek közül ezt vagy azt eltörölnők, annak hire sincsen. Nem is csuda, hogy a mikor uj hivatalokra kell pénz, nem törődtünk azzal, hogy a régi hivatalnokok kapjanak-e nagyobb tűzetést. Az a pénztöbblet, a melyet évről-évre uj hivatalokra költöttünk, tulajdonkép arra lett volna szánva, hogy a régi hivatalnokok helyzetén javítsunk. Csakhogy nem tartottuk be ezt a rációt. Külterjesen gazdálkodtunk ebben is, más szóval felületesen, a helyett, hogy belterjesen, más­szóval megfontoltan és alaposan gazdálkod­tunk volna. Mostanság kezdenek csalfa szelek fujdogálni, a melyek arról hoznak hirt, hogy kissé befelé is munkálkodunk, amúgy mélyebben szántunk. Egy-két újabb közigazgatási reformjavaslat arra vall, hogy apasztani próbáljuk a hivatal­­nokság munkáját, hogy kevesebb hivatalnok kelljen, vagy inkább igy kevés kelljen. Ez pe­dig tulajdonkép azt jelenti, hogy törődni kez­dünk a hivatalnokok fizetésének javításával. Mart a kettő szorosan összefügg. A budget évről-évre természetszerűleg szaporodik. A hivatalnokság fizetésének tétele is természetes gyarapodást kell, hogy mutasson. Már most ha ezt a gyarapodást nem kell uj hivatalokra szánnunk, mert a munka apadóban lévén, nincs szükség uj hivatalokra, akkor a budget­­tétel többletét a már meglevő hivatalok dotá­lására használhatjuk. Megérezte ezt az irányzatot az ország tiszt­viselői kara Mintha szervezett mozgalom ke­rekedett volna egyszerre az egész országban egyszerre gyűlések, kongresszusok 'stb. kere­kedtek s azt vettük észre hirtelen, hogy a hivatalnokok fizetésének dolga aktuális lett. És sohase lehetett volna aktuálisabb, mint most a közigazgatást egyszerűsítő javaslatok tárgyalásakor. Csak akadjon, a ki a nagy nyil­vánosság színe előtt fennen hangoztassa azt az itt vázolt szoros összefüggést, mely ez egy­­szerüsitések és a hivatalnoki fizetések emelése közt van. Oly nexus ez, melyet gélszerű han­goztatni most, mikor a bürokráciát egyszerű­sítő irányzat nem átmeneti irányzatnak látszik, hanem olyan az, mely belátható időkre vezető motívumnak látszik adminisztrációnk intézé­sében. A mily fokban egyszerűsítik a bürokráciát, oly fokban tarthat majd igényt a hivatalnok­ság a fizetések javítására. Meit az államnak kötelessége, hogy a rendelkezésére álló anyagi eszközöket ne vonja meg azoktól, a kiket az megilleti. Semmi kétség, a hivatalnokságot megilleti a kellő megélhetést biztositó fizetés és a hivatalnokság kívánhatja, hogy a bürok­rácia egyszerűsítése révén rajta nyerészkedni ne kivánjön az állam, hanem a mit az egy­szerűsítés révén megtakarít az állam, azt szánja azoknak, a kiknél az egyszerűsítéseket insti­­tuálja. Most van hát ideje a hivatalnokok mozgal­mának, nem azért, mintha most hirtelen holmi fizetésfelemelésre számíthatna az állam, hanem azért, mert most kell az intéző körökben és a nagyközönség körében termő talajt lelni I azoknak az eszméknek, melyek a hivatalnoki kar anyagi helyzetének javítását tűzték ki célul. Erre a talajra már hulldogál az éltető eső az egyszerűsítő javaslatok formájában; mire a közigazgatási reform évtizedek óta tervezett megvalósítása megterem, akkorra a tisztviselők anyagi helyzetének javításának is testet kell öltenie. Mert az uj adminisztráció kétségkívül független, erélyes és inkorrupt tisztviselői kart akar az állam ügyeinek intézésénél látni, ezt pedig csak úgy érheti el, ha a tisztviselők anyagi helyzete kellőképen biztosítva van. Ennélkül hiába a reform, csak ott tartanánk ennélkül, a hol ma vegyünk. Eszünkbe nem jutna ugyan a mai tisztvi­selői egészet függőséggel, erélytelenseggel, vagy korrupcióval vádolni. Ezek elszigetelt, kivételes jelenségek. Ám a kivételek apasztása sem bees­­mérlendő dolog. Aztán meg tagadhatlan, hogy mai tisztviselői karunk nem bir a kellő anyagi függetlenséggel, mely hivatalban is független­séget eredményez. Ezt az anyagi függetlensé­get pedig nem családi örökségek hajhászásával kell megszerezni vagy holmi gazdag partikkal, a milyenekről álmodoznak manapság már tiszt­viselői karunkban nyilván igen sokan. Hanem ezt a függetlenséget és megközelit­­hetlenséget azzal szerzi meg tisztviselői karunk­nak az állam, ha tisztességes fizetést ád és azt biztosítja minden körülmények közt. Határozott szolgálati szabályzatok, határozott fizetési sza­bályzatok tisztességes mérvű fizetésekkel, ezek oly dolgok, a melyekben testileg, lelkileg és anyagilag romlatlan tisztviselői karral láthatja el az állam ügyeinek intézését. H. Helyi és vidéki hírek. A váci csatákban elvérzett hon­védek lelki üdvéért folyó hó 17-én (szerdán) reggel hét órakor a hét­kápolnában gyász-isteni tisztelet fog tartatni, mely kegyelete# ájtatos­­ságra a t. hatóságok, testületek, egy­letek és a t. c. közönség ezennel tisztelettel meghivatnakr — A váci állami tisztviselőink értekezlete. Ahhoz az országos mozga­lomhoz, amit az államtisztviselők fizetésük javítása érdekében megindítottak, a váci ál­lamtisztviselők is csatlakoztak. E hó 11-én d. u. hat órakor tartották az értekezletüket eb­ben az ügyben a váci államtisztviselők. Az értekezlet elnökéül Helc Ferenc kir. járásbi­­rót, jegyőéül pedig Kováts Sándor kir. orsz. fegyintézeti tisztet választották meg. Ezenkí­vül még egy 9 tagú bizottságot is választot­tak, a mely bizottság fogja majd a váci ál­lamtisztviselők kivánalamait pontokban össze­foglalni. A bizottság tagjai: Balkay István fegyintézeti igazgató, Bercsényi János posta­felügyelő, Borbély Sándor siketnéma intézeti igazgató, Zádory Lajos kir. adótárnok, Éder Kálmán kir. albiró, Török Soma fegyintézeti ellenőr, Klis Lajos siketnéma intézeti igaz­gató-tanár, Váczy Gyula pénzügyőri biztos és Sipos Mihály erdész. A bizottság határozatá­ról annak idején referálunk. — Három első mise. A most felszentelt növendékpapok közül az elmúlt héten hárman tartották a primiciájukat. Folyó hó 7-én vasár­nap délelőtt Kucsera Rezső kegyesrendi áldozó­pap mondta első miséjét a piaristák templo­mában Zsigmond János kegyesrendi tanár manuduktorsága mellett. A szent beszédet Komáromy Dezső tartotta. Este lakomával fejezték be az ujmisés örömünnepet. — Ugyan­csak vasárnap délelőtt volt Merva Imre vác­­egyházmegyei áldozárnak is első miséje a rakos­­csabai plebánia-templomban. — A harmadik primicia f. hó 8-án hétfőn délelőtt 10 órakor volt a székesegyházban. A közbecsülésben álló Thoma család reményteljes sarja Thoma József lépett először az oltárhoz fényes segédlettel. Kokovay János alsóvárosi plebános-helyettes működött manuduktorként, az ünnepi szónok pedig Gregor Géza nógrádi káplán volt. Este lakomára gyűltek egybe a meghívottak, hol számos felköszöntő hangzott el. Az elsőt az uj misés mondotta, utána dr. BaJcsay Károly pap­neveldéi rektor, majd dr. Galcsek György szemináriumi aligazgató szólt. A társaság sokáig maradt együtt. — Két uj igazgató. Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy a váci siketnéma­­intézet két tanárát a miniszter igazgatóvá fogja kinevezni. Tudósításunk hamarább vált valóra, mint hittük, mert, — mint értesülünk — a közoktatásügyi miniszter Nécsey Jánost, a jols­­vai, Mlinkó Istvánt az egri siketnémaintézet szervezésével bízta meg. A midőn örömünket fejezzük ki a tanerő kinevezését, egyszersmind sajnáljuk is, hogy városunkból eltávoznak. Nécsey az intézeti tanári kar egyik kedvelt tagja, Mlinkó pedig társadalmi életünkben ját­szott jelentős szerepet. Egy csomó humánus egylet veszti el munkás vezetőjét, mi buzgó munkatársunkat, reméljük a távolban sem fe­ledkeznek meg rólunk, városunktól, hol őket oly szeretettel fogadták. — A tizkoronás bankók. Az Osztrák- Magyar Bank főtanácsának minapi ülésében az első félév üzletének lefolyásáról tétetett je­lentés. Ezen jelentés alapján a főtanács el­határozta, hogy julius 1-től a félévi osztalékot részvényenként 28 koronával kifizeti. A főta­nács további határozatai az uj tiz koronás bankjegyek kiadásáról szóltak. Ezen uj bank­jegyek kiadása szeptember hó 2-án kezdődik. — Évzáró az iskolaszékben. A római kath. iskolaszék a lefolyt tanévben múlt héten tartotta utolsó ülését, melyen Gajáry Géza világi és Kokovay János he’yettes, a püspök által kinevezett iskolaszéki elnök foglalták el az el­nöki széket. A világi elnök ezen a gyűlésen szomorú kötelességet teljesített. Az érdemeket megillető hangon szólt Agócs János apát­kanonok, volt iskolaszéki elnök kiváló érdemei­ről és azon szeretetről, melylyel úgy a tanerők, mint a tanügy iránt felejthetetlen működése alatt viseltetett. Az iskolaszék fájdalmas részvétének addig is, mig azt méltóbban fejezheti ki, elhatá­rozta, hogy elismerését jegyzőkönyvébe iktatja és erről úgy a székeskáptalant, mint a rokonsá­got jegyzőkönyvi kivonatban értesíti. Az elnöki jelentés tüzetesebben foglalkozott az évi elért eredménynyel, az előirt anyag feldolgozásával,

Next

/
Oldalképek
Tartalom