Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-04-14 / 15. szám
Tizenötödik évfolyam. 15. szám. Vác, 1901. évi április 11. VÁCI Előfizetési árak: Egész évre.......................12 korona. Negyedévre.......................3, korona. Egyes szám ára .... 24 fillér. Megjelen minden vasárnap. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: Kovách Ernő. Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Nyilt-tér sora 60 fillér. A munkások segítsége. Vác, ápr. 12. Gróf - püspökünk jó szivét mutatja, hogy az összes gazdasági munkásait be Íratta a munkássegélyző pénztárba, hogy biztosítsa őket minden baj ellen s öregségükben, esetleges munkaképtelenségükben ne kelljen nekik a koldusbotot kezükbe venni. Nem sokára Nagy Sándor gazdasági tanácsos állal készített tisztviselői nyugdíj szabályzat is érvénybe lép s a nagy püspöki uradalomban nem lesz egy lélek sem, kinek jövője biztosítva ne lenne a főpásztor kegyességéből. Ezt az alkalmat használjuk fel s ismertetjük a gazdasági segélypénztárt, hogy földbirtokosaink s gazdáink a jó példán buzdulva munkásaik jövőjéről gondoskodjanak. Lapunkban tettünk már említést arról a nagyfontosságú törvényről, mely a gazdasági munkás- és cseléd segélypénztár kérdését szabályozza. A törvény egy régen érzett szükséget pótol s kiszámíthatta!! az a sociális, humanitárius előny, melyet létesít és megteremt. Eddig a gazdasági munkások és cselédek, ha I elvénültek, vagy megrokkantak, többnyire koldusbotra jutottak, senki sem törődött a 30-40 I évet kiszolgált munkással, a ki pedig mig dol- I gozni birt, addig be nagy szüksége volt rá a I gazdának. Ezután nem igy lesz, a törvény veszi ; oltalmába a gazdasági munkásokat, és cselédeket. A földmivelési miniszter hatósága alatt álló gazdasági segélypénztárnak alapító, rendes és rendkívüli tagjai vannak. Alapitótag, a ki legalább 50 koronát fizet egyszersmindenkorra. Rendes tag lehet, minden munkásigazolványnyal biró gazdasági munkás, vagy eselédigazolgánynyal biró gazdasági cseléd, férfi vagy nő, továbbá minden gazda, ki 14-35 év közt van. A rendes tagok 2 kofelvételi dijat fizetnek. Az első csoportbeli r. tagok hetenként 20 fillért, a 2-ik csoportbeliek heti 11 fillért fizetnek. Rendkívüli tag lehet (férfi vagy nő) minden munkásigazolványnyal biró gazdasági munkás. A rendkívüli tag évi 1 koronát fizet. Belépéskor minden rendes tag 2 tagsági könyvet is válthat s ha mindkét könyvre külön fizeti a tagsági dijakat, a segélyösszeg kétszeresére van igénye. A ki a tagsági dijakat pontosan nem fizeti (félévenként), az tagsági jogát elveszíti befizetett pénzével együtt, ha azonban egy éven belül felvételre újból jelentkezik, akkor az előbbi befizetései is számíttatnak. A ki tényleges katonai szolgálatban van s ez alatt nem fizeti tagsági diját, jogát azért el nem veszíti. A pénztár bevételei következők: Minden munkaadó köteles minden egyes szolgálatában álló gazdasági (külső) cseléd után a pénztárba évenként előre 120 fillért fizetni. A hozzájárulást a cseléd bérébe tudni tilos. Az állam évenként 100000 koronát fizet a pénztárnak. A rendes tagok segélyezési módja következő: A tag családja részére a pénztár által ezen törvény alapján kiszolgáltatandó segélynek a fele a hátramaradt házastársat, fele a gyermeket illeti. Házastárs nem létében az egész összeg a gyermekeket, gyermekek hiányában pedig az egész összeg a hátramaradt házastársat illeti. A meghalt gyermek helyébe ennek gyermekei lépnek. A segélyhez való jog másra át nem ruházható, sem végrehajtás alá nem vonható, kivévén, ha a végrehajtás az adós ellen a házastársat, leszármazókat, vagy szülőket illető tartás miatt intézletik. A pénztár nem ad segélyt, ha a munkaképtelenséget a tag szándékosan maga idézte elő, vagy ha a baleset részegség miatt történt. Nem a A boldogság. Megkérdeztem a rózsámtól, Mi a baja néki, Hogy útjában a virágot, A mely a réten tarkázott, Kegyetlenül tépi. Es ö erre büszke fővel Ennyit szólt felőle, Bántott engem boldogsága, Boldogsága szép világa Hát elvettem tőle. N. L. A figuratarisznya. — A Váci Hírlap eredeti tárcája — Irta: Kassai Vidor. Csináljunk magunkból nagy embert. Azaz, hogy tulajdonképen csak híreset. A hírességtől magától pedig még nagygyá senki sem lett. — "'e ha lett volna is: a legnagyobb ember is elég kicsiny még. * Születtem e földtekén . . . Nagy valószínűséggel sejtem, hogy itt is fogok meghalni, bár ez még bebizonyítva nincs. Puff! nesze neked nagyság! . . . Már csak hires lehetsz. Elégedjünk meg egyelőre tehát a hirességj gél . . . ez is valami ... De ezt aztán el ne j engedjük . . . Miért volna különb nálunk a Van Hoúten Cacao, vagy Csicsóné ? * Tehát : születtem . . . Szeretem a töltött paprikát meg a paszulyt; I — gyűlölöm a gombát és cigarettet. Hogy mit tartozik mindez a figuratarisznyához ? Tartozni nein tartozik biz az, de féltem, hogy a tarisznya üres talál lenni. Mert hisz az a figuratarisznya nem valami ördöngös tarisznya ám, — olyan az épen mint akármelyik, csak hogy : — Kéz azt nem varrta — takács nem szőtte, vadász se látta — mégis meglőtte. Gondosan is rejtegettem, hogy el ne lopják tartalmát. Pedig bizony nem sok ember vehetné hasznát. Koponyámban van egy szeg (bogár több van), arra van akasztva, — nem látja azt i senki. Mi van a tarisznyában ? Hát a mint veszszük. Ennek semmi, — nekem sok (nem észről szólok). * A jó közönség talán azt hiszi, hogy mi, színészek, akkor tanuljuk csak szerepeinket, mikor kézhez kaptuk. Lehetnek, sőt vannak ilyenek is. Én azonban egészen más eljárást követek . .. É11 szerepeim, legfontosabb részét, mikor megkapom, már tudom is. Hogy lehet ez? Csak úgy, hogy én azok legnagyobb részét megtanultam már zsenge gyermekkoromban. — Tanultam én azokat már akkor, mikor a kis-zombori temető mellett a kanász-bojtárok, gubicspipából vadkonkolyt szívni megtanítottak, mikor gyermekcsatában gyermekfejemre gyermeksebet kaptam gyermekmuszkától, — majd később, mikor a makói feketesárga kétfejű sasos tábláról tanulgattam, hogy Adoberlöirádo, mely magyarul annyit tesz vala, hogy adó bérlő iroda. Ott és már akkor ismerkedtem én meg a Csinos-okkal, kis bírókkal, Gonosz Pistákkal, csizmadialegényekkel, boltos Icigekkel, finánckomisszár iusokkal, vasas németekkel . . . Szóval minden népszinműbeli szerepeimmel. Ezeket éri ösztönszerűleg elrakosgattam szellemi tarisznyámba ; — később aztán a rouékat is hozzájok gyűjtögettem a városokban. így a tarisznya szépecskén megtelt ismerős figurákkal. Azonban nem tudtam hasznukat venni. Csak nyakamat húzta a tarisznya. Az első tapsot húsz napos színész koromban kaptam, kanász-táncért. — Azt is régen tanultam egy könyvkötő legénytől. ^erencz-József keserüviz az egyedül elismert kellemes izű természetes hashajtószer.
