Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-04-14 / 15. szám
2 VAGI HÍRLAP ad segélyt akkor sem, ha a baleset bányában, kohóban, gyárban, építkezésnél (kivéve gazdasági építkezéseket) teljesített napszámós munka, vagy katonai szolgálat közben történt Ha a pénztár tagját baleset éri, őt a pénztár orvosa ingyen gyógykezeli A gyógyszereket a pénztár fizeti. Ha baleset miatt a tag egy hétnél hosszabb időre válik munkaképtelenné, részére a pénztár legfeljebb 60 napig minden napra 1 korona segélyt ad. Ha a pénztár tagját munkakőzben éri baleset, a munkaadó köteles a sérült orvosi gyógykezeléséről gondoskodni s neki munkaképtelensége tartamára, de legfeljebb 60 napig minden napra egy korona segélyt kiszolgáltatni. Ha a sérült a munkaadónak külső cselédje, akkor köteles annak munkaképtelensége tartamára, de legfeljebb egy negyed évig, szerződés szerint bérét és járandóságát kiszolgáltatni. Ha a baleset nem a munkaadó hibájából történt, akkor a naponként fizetett koronákat a pénztár a gazdának visszafizeti. Ha a baleset a munkaadó hibájából következett be, akkor a pénztár semmit sem fizet vissza. Ha a tag a baleset következtében 60 napnál hosszabb időre válik munkaképtelenné, a 60 nap után a pénztár havonként 10 korona segélyben részesíti. Ha a tag baleset miatt meghal, hátramaradt családjának a pénztár 400 korona segélyt ad. Ha a tag házastárs, vagy gyermekek hátrahagyása nélkül hal meg, a pénztár a temetésre 100 koronát ad. Rokkantság esetében, a ki a pénztárnak 10 év óta tagja, az havi 10 korona segélyt kap. A ki 65 életévét elérte, az 100 koronát kap, de egyéb jogai is érvényben maradnak. Az elhalt tag családjának ha 5 évig volt tag 200 korona, ha 10 évig 250 korona, ha 15 évig 270 korona segélyt ad a pénztár. Ha az elhaltnak háromnál több kiskorú Három évig voltam kórista. Csak hallgattam, hogy társaim folyton alakításokon törik fejőket. Mi lehet az ? — gondolám. — Egyszer csak szerepet kapok. Elolvasom. Valami rignmsmondó öreg paraszt volt. Hát, uramfia, látom, hogy ez szakasztott a Poroszka Kis János, a Kis Gyura Antal pösze keresztapja. Meg voltam lepetve. Hiszen ez itt van régen a tarisznyában a többivel! Eljátszottam Poroszka Kis Jánost. Azt mondták, hogy jó alakot csináltam. Ettől fogva, ha szerepet kaptam, benyúltam a tarisznyába, kivettem egy csomó ismerőst, s a melyik legjobban konyitott hozzá, odaillesztettem ; ha szükség volt, itt van, egy kicsit levágtam, ott egy kicsit hozzátoldottam s kész ] volt az alak. Néha háromból csináltam egyet, mint pl. gróf Hypotheze-t Lili-ben. A szöveg megtanulása mindig fáradságot okozott, a többi rendesen kitelt a tarisznyából. Az ilyen mintákat aztán úton-útfélen csiszolgattam, próbálgattam, hogy a járó-kelők gyakran rajtakaptak s azt hitték, rángatózó görcsökben szenvedek. • De én magam sem tehettem róla — akkor vettem észre mindig, mikor már késő volt. — Kedves pályatársak : ilyen tarisznyát is szerezzetek ; az enyém már üresedik — csak tragikus alakok szunnyadnak benne még bővebben. Tudom, hogy erre azt mondjátok, hogy pénzes tarisznyám telik. No, ha mi telik, csak a figuratarisznyából telik. gyermeke marad, a központi igazgatóság a segélyt magasabb összegben állapíthatja meg. A 2-ik csoportbeli rendes tagok az eddig felsorolt segély-összegnek felét kapják. A rendkívüli tagok balesetkor, vagy baleset következtében beállott halál alkalmából segélyeztetnek, valamint a gazdasági külső cselédek is, ha munkaadójuk a kötelezett illetéket fizeti, de maguk a pénztárba be nem léptek. A munkaadó a tagsági könyvet a cselédtől el nem veheti. A tagsági könyvet zálogba tenni, arra hitelezni, vagy azt lefoglalni tilos. A pénztár működésének első öt évében, tagul 4 korona felvételi dij mellett azon gazdasági munkás és külső cseléd is felvehető, a ki életkorának 35-ik évét betöltötte, de 50-ik évét még nem haladta túl. Az ilyen tagnak azonban csak akkor lesz rokkantság esetében, vagy öreg korára segélyre igénye, ha a pénztárnak 15 év óta tagja, illetőleg a 70-ik évet betöltötte, halál esetén pedig csak akkor, ha a pénztárnak 10 éve tagja. Azon gazdasági cselédek javára, a kik legalább 8 év óta ugyanazon gazdasági szolgálatban állanak, ha a 3 évi tagsági dijaj egyszerre befizetik, akkor azon évek a tagsági időbe beszámíttatnak, ha még ezután legalább 3 évig fizeti a dijakat az illető. íme főbb vonásokban a törvény, mely a gazdákra újabb terheket ró ugyan, de a munkás népre igazán áldásosak lesznek annak következményei. Az erő dicsérete. — Könyv a veszélytelen párbajról. — Analizáló költő se tudná a gyöngeségnek rettenetes nyomorúságát meginditóbban leírni, mint az a katonatiszt: Cseresnyés Zoltán honvédhuszár főhadnagy, a ki most könyvet irt a kardpárbajról. Nem kódexet, a mely a sértéseket osztályozza, nem szabályzatot, a mely felek, szekundánsok dolgát pontokba foglalja, nem is használati utasítást az úri becsület megvédésére, hanem bölcselkedést az erőről és a gyöngeségről, az erő komédiásairól és a gyávaság szegényeiről. Valami különös keveréke ez a könyv a természet - filozófiának és a romantikának, az erőkultusznak és az igazságban való hitnek. Nem is a lovagiasság szakembereinek ajánlom az elolvasását, hanem azoknak, a kik nem értik meg, miért adatott az embernek gyöngeség is, a mikor a természet megalkotta az erőt is. A kérdésükre ebben a könyvben sem találnak feleletet, de találhatnak benne olyasfélét, a mi talán az erő önleirásának nevezhető. Olyan nagyon pedagógus, hogy a könyvét elolvastatnám fiúk, de még lányok szüleivel is. Tanulják meg belőle kötelességüket. Tanítsák a gyéreiket nem félni. Nem félni semmitől, senkitől. Az, a ki nem fél, lehet küzdő, lehet idealista, lehet a meggyőződés embere. Cseresnyés főhadnagy nem a párbaj szempontjából hirdeti ezt a tételét, hanem a bölcseség magasságáról. A bátor ember nyugodt bölcsesége magasságáról. Én magam sem a lovagiasság könyvét látom abban a kis kötetben, hanem az erő és egészség, a gyönyörűséges életbiztosság szimpatikus nyilvánulását. Hanem azért érdekesek a könyvnek ama részei is, a melyek párbajbölcseséget tartalmaznak. Ez a szó pedig ne vétessék gúnynak. A párbaj talán nem is az erő manifesztációja, mert az erő mindig nyugodt, az erő mindig biztos, a párbajozó ellenben csak alázatos parancsfogadója a társadalomnak. Azt adta a könyve címének, hogy A kardpárbaj veszélytelen kimenetele és annak eshetőségei. Ne essenek neki az olcsó hősök, ne várják benne az útmutatást a nyugodalmas kötededésre. A krakéler ürességét és veszélytelenségét még úgy kevesen jellemezték, mint a könyv szerzője. Az ember szinte kacag, a mikor a nagyszájú hős leírását olvassa benne. Nem a jó vivő az erősebb, hanem az erős ember a jobb vívó. A lelkileg erős ember. A bátor, a ki a kardot csakis — csakis kardnak tartja. És kívánja azt is, hogy a párbajsegéd ugyancsak komoly, bátor, erős ember legyen. Olyan, a ki csak akkor segédkezik, ha maga is átérzi a sérelmet, vagy az elégtételadás szükségességét. Ne legyen párbajsegéd az, a ki csak formalista és még kevésbbé az, a ki még az sem. A katonai felfogásra hivatkozva szokták a párbajt eltörölhetetlennek mondani. Örvendetes dolog, ha éppen ez a katonai fölfogás bölcsnek, emberiesnek, igazságosnak mutatkozik. Helyi és vidéki hírek. Április 11-ike. Vác,- ápr. 12. Naptárak nem igen jelzik, mégis ünnep volt április 11-ike, a negyvennyolcas törvények szentesítésének évfordulója. Március 15-ikéhez szokott a magyar nép, ezen a napon csak a hivatalos ünnepek folytak le. Kora hajnalban felhúztak a hivatalokra a zászlót, más helyütt nem láttunk lobogót. A hivatalos istentisztelet is annyiban volt hivatalos, hogy a város részéről többen megjelentek olt. Az ünnepi mise helyett a rendes kilenc órai káptalani mise volt, néhol szünetet tartottak — ez volt április 11-ike. Az iskolákban az ifjúság s közönség előtt volt ünnepély. Az 1848-iki törvények szente.-dtésének emlékére főgimnáziumunk április 11-én iskolai ünnepet rendezett. Szentmise után a rajzterembe vonult igazgatójával s tanáraival az ifjúság, itt csekély számú közönség előtt az ünnepet az ügyesen vezetett zenekar nyitott i meg Szabady Török magyar indulójával. Majd Varjú János tanár lépett a felolvasó asztalhoz s formás beszédben méltatta a nap jelentőségét. Ezután Hévizy János tanár vezetése mellett a vegyeskar elénekelte a Szózatot, mire Arany Rendületlenül cimű költeményét elszavalta Simon Géza VII. o. t. A zenekar s/.épen előadott magyar nótái után a Himnuszt énekelte a vegyeskar s utána Nagy Sándor VIII. o. t. elszavalta Petőfi A magyarok Istene cimű költeményét. A szép ünnepséget a zenekar fejezte be Kutschera indulójával s azután a közönség és az ifjúság emelkedett hangulatban oszlott szét. A katolikus iskolákban is ünnepnap volt április tizenegyedike. A kis tanulók mise után az iskolába vonultak, a hol lefolyt a kis ünnepség. Volt a programmban szavalat, énekszám, végül Fodor Imre tanító alkalmi felolvasása fejezte be az ünnepélyt. Az iskolákban egész nap szünet volt. — Konstantin-szobor Eperjesen. Az eperjesi Konstantin-iskoIá;, mely tudvalevőleg egyike az ország leghíresebb nőnevelő intézeteinek, elhunyt jnagynevű püspdS"rnk dr. Schuszter Konstantin emeltette. Tönb váci leányka végezte ott tanulmányait, jelenleg Gajáry Géza orsz. képviselőnk kis leánya Tanulója az intézetnek. Gajáry Géza és neje húsvéti látogatásukkal kedves meglepetést szereztek az eperjesi hires iskolánae. Elvitték magukkal Kapás Sándor fiatal szobrászunk készített Schuszter-szobrot s felajá*-'
