Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-04 / 5. szám
Tizennegyedik évfolyam. 5. szám. Vác, 1900. évi február 4. Előfizetési árak: Egész évre.......................12 korona. Félévre............................6 korona Negyedévre.......................3 korona. EGYES SZÁM ÁRA 24 FILLÉR. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelenik: minden vasárnapon reggel. Kapható a kiadóhivatalban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC. Géza király-tér 3. szám. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek. Nyílt-tér sora 60 fillér. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: Hélyegilleték minden beiktatásnál 60 fillér. ' Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Kovácb Ernő. Dercsényi Dezső. HIRDETÉSEK jia.tá,n3rosa.ri. íei-vétetn.elc. Kéziratok vissza nem adatnak. A hivatalnokosztály. Vác, febr. 2. Régi kérdésben készül országos mozgalom. Egy apró csoportokra osztott intelligens osztályra irányul a figyelem. Az újkorban város a nemzet életének középpontja. A városokban megszületett polgári élet terjed el az egész országban. Szerencsés országok voltak azok, a hol a városok falai lerombolásakor erős polgári osztály állt talpon. Nálunk — fájdalom — a politikai küzdelmek harcaiban elpusztult a városi élet s az uj alkotmányosság, az uj közigazgatás abba egy uj elemet vitt be, melynek minden tradíció, minden útmutatás nélkül, önmagának kell életet teremteni. Ez a hivatalnoki középosztály. Egyik fővárosi laptársunk, a Magyar Nemzet a múlt hetekben megkérdezte a középosztály e részét bajai felől. S már is megdöbbenve jelenti, hogy mért anynyira egybehangzók e panaszok! Nem az a bizonyos hivatásszerű elégedetlenség hangja ez, melyről Horatius dalol s I melylyel mindenki elpanaszolja a saját, ; I legrosszabbnak tartott pályája bajait és nyavalyáit. Nem: adatok, kézzel fogható adatok bizonyítják azt a nagy elhagyatottságot, melyei diplomás középosztályunk küzd. A kolozsvári tanár, a kassai gyógyszerész, a pécsi lapszerkesztő panaszai s az ezek igazolására felhozott adatok meglepően egybevágók. S megvagyunk győződve, hogy a ki Nyitrán olvas a pécsi viszonyokról, avagy Szombathelyen a kassai állapotról, a helyi külömbségekkel ugyanazon mizériákat adja tudtunkra. Ugyanazok a panaszok mindenünnen; megértjük egymást. Ennek első és főkövetkezése az, hogy e bajok orvoslására egyesüljenek azok, a kik egymást megértették. Egyesüljenek városi lakosságunk középosztályai sorsuk együttes javítására. S legelőször is az anyagi sorsuk javítására. Angliában is oly nagy sikerrel működő szövetkezetek e célra a legalkalmasabbak. Ezekben bámulatosan nyilatkozik meg a kölcsönös segély csodálatos ereje. Erről a tervről, a melyet néhányszor már Vácon is megpróbáltak, a következőket Írja az idézett újság: Nem következik azonban ebből az, hogy mi az államot segélytadó hivatása, sőt kötelessége alól fel akarjuk menteni. Ellenkezőleg! Az államnak, melynek e középosztály megteremtésében oly nagy része volt, egyenesen kötelessége, — mihelyt viszonyai annyira-mennyire megengedik — segítségére sietni polgárainknak. Ezt a mai kormány be is látja s mi sem szűnünk meg hangoztatni a követelés jogos voltát. Addig azonban meg kell ragadni minden olyan alkalmat, mely a viszonyok javítását elősegítik. Szemünk előtt áll egy országos fogyasztási és termelő-szövetkezet, melynek társai, vagy szövetségesei vannak mind a huszonöt törvényhatósági városban s a nagyobb rendezett tanácsú városokban. Bámulatos gyorsasággal egészítik ki egymás szükségleteit. A kassai vadat küldik Kolozsvárra, a kolozsvári gyümölcsöt Kassára, a besztercebányai szenet a délvidékre, a honnan pompás friss hús kerül Távolból. . . 1. Fecskéimmel kelt Ö útra éppen, Még derengett az őszi napsugár — Búcsúcsókját is elküldte nékem. Mi volt e csók ? Egy őszi napsugár! Őszi napnak tél a folytatása, — Csak azt vettem észre hull't a hó — A pataknak megszűnt mormolása, Hallgatásra bírta tél apó. \\ Múlandó e földön minden ! Tél után a tavasz jö; Visszajöttök ? . . . Visszajöttök igen ! -Kis szivetek velem érező — S hogyha majdan csicseregtek Róla . .. Elet lesz itt. . ., már nem puszid lás ! Zárd le .. . zárd le ajkam újra . . . Bölcsek anyja: — Hallgatás ! Szaák Ilonka. Első csalódás. Emberek, emberek mindig azt mondjátok: Nincs ma fiatalság ; eszmék, ideálok, Nem hevítik ifjak nagy rátörő lelkét . . . Fásultan viselik az életnek terhét . . . Ne csodálkozzatok : az első csalódás Ifjú szivei érő legsúlyosabb csapás. Széjjel marcangol az minden reménységei, Sebet üt, a seb fáj és örökké éget. Nézzétek a gyönge tavaszi virágot, Melyet a jégeső a földre levágott, Hiába süt rá a nap meleg sugara Nem virít ki többé, elhervad, elszárad. Vác, 1900. jan. 30. Severns. Huszárszerelem. — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Szaákne Dörffy Ilona. (Folytatás és vége). A Földközi tenger egyik narancs-ligetes fürdőhelyén, élőképekkel egybekötött hangversenyt rendeztek, a fürdővendégek közreműködésével, egy ott üdülő magyar cigány részére. Nagy volt az érdeklődés. A változatos műsort még érdekesebbé tette egy fiatal leány közreműködése, ki az egész fürdőközönség kedvence volt. Már előzőleg is meglepték sok virággal, azonban fellépte, játéka egész felhőszakadást idézett elő — virágból. Ezekután következtek a hódolatok, bemutatások. Ez utóbbi alkalommal történt, hogy Filissy főhadnagyot is megismerte Ligethy Olga. Látásból régi ismerősök voltak, mert a tiszt ugyan egy városban állomásozott, hol a leány lakott. A bemutatás alkalmával a sápadtságot hirtelen pir váltá fel Olgánál. Végre tehát sikerült közelebbről megismerni, kit rég eszményeként szeretett. A férfi tökélynek képzeté Olga a tisztet. Azonban rövid idő múlva megtanulta az anyjától hallott nagy igazságot elhinni: Mentőt jobban keressük a tökélyt, annál kevésbbé találjuk meg. Egy alkalommal hallotta a mint barátival együtf volt, a főhadnagy hangos megjegyzését: Csinos, elég szép leány. Egy más alkalommal: Mily kedvesen mosolyog, úgy látszik imponál neki is az uniformis. Ezek a megjegyzések ugyancsak lehűtötték a leányt. Hozzájárult még az a hir, hogy az eddig oly szolidnak ismert tiszt egész éjen át hangosan mulatott s a champagneiros üvegek kosárszámra ürültek. Természetesen ezek után a bálvány romba dőlt s a kicsi nem kereste földi lényben a tökélyt. Minden tapasztalatlansága mellett is veleszületett, finom érzéke megsejteté vele, hogy a kit oly magasra emelt szivében, legkevésbbé sem érdekli őt. A kihez igazán vonzódunk, nem visszük annak nevét, egyénét a világpiacra megbirálás végett. Kissé megvolt hatva a bemutatás után Olga, azonban újból azon tanakodott, ismét csak a hiúság hozta körébe a tisztet. Pedig Pilissy VAK BOTTYÁN MÚZfUM
