Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-21 / 42. szám
Tizennegyedik évfolyam. 42. szám. Vác, 1900. évi október 21. Előfizetési árak: Egész évre .... .12 korona. Félévre . . . . . . 6 korona. Negyedévre..........................3 korona. EGYES SZÁM ÁRA 24 FILLÉR. Nyllt-tér sora 60 fillér. Bélyegilleték nincs. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETllrAPJA. Megjelenik: minden vasárnapon reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: Kovách Ernő. Dercsényi Dezső. HIRDETÉSEKET jutányosán felvesz a kiadóhivatal. Mikor nem lesz drága a szén? Vác, okt. 20. Nincsen mosl, csak kevés kivétellel is, fontosabb kérdés hazánk jólétét illetőleg, mint az ipar fejlesztése, a mezőgazdaság tökéletesítése, végül a sok munkanélküli szegény ember sorsán való segítség, jobban mondva azoknak elegendő munkával való ellátása. Sok gondot fog ezeknek a kellő megoldása még szerezni, annyival is inkább, mert a meglevő bajokhoz mindég újak jönnek, a melyek a helyzetet csak súlyosbítják. Ilyen baj például a szén nagyarányú drágulása, a melyet a szegény ember a tél beköszöntése alkalmával ugyan meg fog érezni. De megérzik ezt még inkább, a nagyfogyasztó gyárak, a hol a szén a hajtóerő, a gőz előállitásahoz szükséges. Minthogy pedig ezen árnagyobbodást, vagyis drágulást a nagy közönség fizet meg a gyártmányok nagyobb árában, időszerűnek látszik azon gondolkodni, Arad város vésznapjai 1848-49-ben. — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Kovách Ernő. (2. folytatás.) Midőn Berger látta, hogy a város minden áldozatra kész a hazáért, nők és gyermekek menekülnek, a nemzetőrök fegyvereiket nem rakják le, a feketesárga zászlót nem tűzik ki, az őröket Maros partjáról nem vonják vissza, a miket ő követelt s megmaradnak rénditlenül a haza iránti szeretetben, megígéri, hogy ha maguk okot nem szolgáltatnak arra, a várost lövetni nem fogja. Azonban a várban legnagyobb mérvű e!őelőkészületek tétettek a vár védelmére, Blomberg és Sziljak János a 2-ik garnizon zászlóalj parancsnoka, különösen ezen utolsó születésére horvát, voltak a gonosz szellemek, kik Bergert unszolták a rosszra s ezeknek tulajdonítják is a város lövetését. Mindamellett elkerülhető nem volt, hogy az előőrsök egymásra ne lőjjenek és hogy ez továbbra ne történjék be lett tiltva a mi előőrseinknek lőni. hogyan lehetne ezen általános bajon ; segíteni. És ekkor önkénytelenüi is eszünkbe ! jut az ikervári villamos telep, a mely ez évben készült s a hol a Rába folyó vizének egy része egy műcsatornán vezetve duzzasztás által nyolc méteres esést produkál s ez turbinák segélyével villamos utón 1500 lóerőt fejleszt. Ezzel rendkívüli nagy villamos erővel j OJ 1 könnyű módon lesz több város köztük j Szombathely, Sopron, Sárvár stb. villamos lámpákkal világítva, Szombathelyen a városi villamos vasutat és a város vízvezetékét látja el erővel. Sárváron nagy műmalmot, Sopronban villamos vasutat hajt, továbbá könyvnyomdában, szikvizgyárban, lakatos, aszlalos, esztergályos, köszörűs műhelyekben dolgozik, kint a szabadban vagy harmincz helyen csépel, sőt Ikerváron a villamos erő még szánt is s igy tovább még sok helyt alkalmazj zák áldásthozóan. Ezen óriási erő szakadatlan előállitá- j sához tehát már nem kell szén ; az emberi i Azonban az ostromállapot folyvást tartott ! a várban, haditörvényszéket állítottak, melyek- j nek folytán a nemzetőrök Aradon folyton j fegyverben álltak. Török Gábor élelmezési biztost és aradi i polgármestert, kinél sok pénzt gyanítottak és Hadzics Lázárt országgyűlési képviselőt az országúton Uj-Aradnál Aradig az uhlánusok elfogták s Török Gábortól 10.000 forintot elvettek s a várban fogságban tartották, mig azután három uhlánus fogolyért szabadon bocsátották. Tehát a két fél egymás ellenében egészen i ellenséges lábon állott s csak egy szikra kel- j letett, hogy nyilt ellenségeskedésbe menjen át 1 a város és a vár közt a dolog. Ezalatt bátorságot merítve a megyebeli oláhok i lázongásba kezdtek kitörni a magyarok és urak ellen, úgy hogy október 18-án 300 debreczeni nemzetőr ment Kovasincra az ottani lázadás elnyomására. Miután ezen állapot igy továbbra tartható nem volt és a mi haderőnk is szaporodott Aradon, elhatároztatott az uhlánusokat Uj- Aradról elkergetni, mivégett át is mentek a Maroson, honnan az uhlánusok Rukavina nevű ezredbeli gyalogsággal Kisfaludra (Engelsbrunn) Uj-Arad melletti közel faluba húzódtak s ott a mi csapataink által megtámadtatván, megesz itt végre a természet erejét a majd mindenütt található viz segélyével aknázza ki. És ez mindenütt lehetséges, a hol egy folyó vize, kivéve talán az alsó Tiszát, található. Ez tehát az a pont. a melyre figyelmünk a kezdetben mondottak után fordul. Mert ugyanily villamos telep létesithelő vízesés segélyével országunk sok városában és vidékén, igy p. o. Nagyváradon a sebes Kőrössel, Békés-Gyulán egy másik Kőrössel, Miskolcon a Sajóval, Kassán a Hernáddal, Szatmáron a Szamossal, Aradon, Makón, Szegeden a Marossal stb. De ugyanezen és még több más folyó vize számtalan más helyen is szolgáltat erőt hason módon alkalmazva. De tovább megyek. Minthogy vizépitészeli mérnökeink a szakadatlan vizár elleni védekezésben a kellő ismereteket tapasztalatokat teljesen megszerezték, bátran merem állítani, hogy ha egyes folyöknál, például Nagyváradon a Kőrösnél már nem csatorna útján lesz verettek, mely alkalommal tették le csapataink itt az első tűzpróbát, a melyben különösen a debreceni önkéntesek, vagy is a vörös pántlikások, melyeket kalapjaikon hordoztak, vitéz ségben kitűntek. E csatában a mieink vesztesége volt 12 halott, I-?. 37 sebesült. Az uhlánusok elszaladtak Temesvárra. Természetes, hogy ezért Arad városának kellett szenvedni. Reggeli hat órától nyolcig, kilenc órától megint 11-ig ágyuztatták. Sok ház meg lett rongálva, különösen a megyeháza ellen töltötték ki a bosszújokat, mely épen a vár átellenében a Maros partján van, az maga 35 lövést kapott. Ezen alkalommal a városra 500 golyó és granátlövés tétetett és hét ember sebesült meg. 22-én Máriássy őrnagy Peiska felül előnyomult és egész Uj-Aradot elfoglalta. Ekkor már Aradon 12000 nemzetőr és önkéntes volt együtt, bátorság megvolt, csak ágyúk és puskák hiányoztak és mindössze mintegy 1500 puskás volt és ezek harcoltak a vár és sorkatonaság ellen. Bátorság és lelkesedés olyan volt, hogy a várból az előőrsökre lőtt golyók után azok a kalapjaikat hajigálták. Üj-Arad elfoglalása által a vár a mieink által most egészen körülzárva lett és minden közlekedés előttük elzáratott. Ezt megint bosszulatlanul nem hagyhatván, VÁPÁM T MPM APVADU kárpitosmű — s javítási műhely, Vn\Jv/ll LijvllinVI i v/DD díszítési vállalat és zászlógyár. Kisváci-főút 10. sz. (a kőkapu közelében.) Legolcsóbb árak! Pontos kiszolgálás! Szolid munka! STEI3XTBACH kárpitosmester. díszítő, díszinní estész, szakértő lakásberendezésekben, műtárgyakban és régiségekben. "Vácon Budapesten Bécsijén, 1900 óta. 1896 óta. 1871 óta. “1 Mún.'M
