Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-23 / 38. szám

VÁCI HÍRLAP

ros részeinek elvonására ezeken kívül ajánlják még alkalmas készülékek beszerzésével a bornak papiroson, szénen, vagy aszbeszten való átszűrését; utóbbi eljárások azonban kistermelőknek nem valók.

A derítésnek bármely módját alkalmazzuk is, arra kell ügyelni, hogy a bor már teljesen kierjedt legyen, mert ha a bor bármily kevéssé is még erjed, a folyton felemelkedő buborékok a derítő szert felszínre emelik, a derítő szer tehát se maga le nem ülepedhetik, sem a bor zavarosságát okozó anyagokat magával a fenékre nem szállíthatja.

Önként következik tehát, hogy csak az olyan borokat lehet jó sikerrel deríteni, melyek teljesen kierjedtek és többszöri fejtések után többé már nem törnek meg, de még kissé homályosak és nem eléggé tükrözők.

Derítés vizahólyaggal.

Egy hektoliter fehér bor derítéséhez 2 grm. vizahólyagot fatuskón kalapacscsal addig kalapácsolunk, mig rostos repedésű lesz; azután apró szeletekre vagdalva, egy deciliter vízzel leöntjük és szobamelegében 8 — 12 óráig áztatjuk. A vizet azután, mely a vizahólyag kellemetlen szagát és tisztátlan részeit felvette, leöntjük a vizahólyagról s helyette 1 deciliter bort öntünk rá. 10—12 óra múlva a vizahólyag kocsonyaszerűen megduzzad ; ezt most egy finom vászonruhán át kell szűrni s egy sajtárba öntve, apránként hozzáadott 5—6 liter borral egy habverővel jól össze kell keverni. Most az egészet egy liter borhoz kell önteni és azzal jól össze kell keverni.

Nagyobb mennyiségű, például 10 — 12 hektoliter bornak derítését oly módon kell végezni, hogy átfejtéskor a derítő szert kisebb részletekben a fejtéssel egyidejűleg öntjük a borvályuba; igy a derítő szer összekeveredik a borral.

Derítés után 2—3 nap múlva a bor rendszerint megtisztul, mire a leülepedett salaktól a bort okvetlenül le kell fejteni; nagy hiba lenne a lehúzást halogatni, vagy épen elmulasztani, mert ezen derítő szerek mind könnyen rothadnak s a bor azoktól enyvszagot kaphat.

2

mi is lenne az, ha az a kifáradt embertömeg j úgy egyszerre leülne; egyszerre mind, aztán j jól kipihenné magát? Hiszen ez nagyon értei- j mes dolog lenne. Aztán mégis, ha beleképze- ! lem magam abba a helyzetbe, bár nem értem, de érzem, hogy az a valami borzasztó lenne. És az az ezernyi ember mind érzi ezt velem, j Hólyagot ver lábán a tarló meg a kavics, szédeleg az éhségtől meg a melegtől, az arc j sápadt, az egész test roskatag s megy tovább j elszántan, vértelen ajakkal, lehorgasztott fővel, j A mi majd ezután következik, az merő nevet- j ség, hadi játék: puffogtatás üres tölténynyel. De ki tudná azt mind kiolvasni azokból az el kényszeredett arcokból, hogy melyik mit gondol? Ah! nincs azokban a szivekben megnyugvás, nincs az örömnek árnya sem, nincs jóakarat most, sem szeretet, csak vad gyülölseg s állati vágy, szomjúság, meg éhség s ez érzések mind láncra verve, megfékezve. De te azt nem látod a szemekben, lehajtva minden fej a földre. Csak mintha zümmögne valami: sóhaj az, vagy káromlás, elfojtva, lezárva a szív mélyébe. Öntudatlanul cselekszik ez az embertömeg, nincs ennek akarata, tán gondolata sem, mig vállán a puska, hátán a borjú! Hej! de ha egyszer leteheti, ha jóllakott s agyának vékony ereit dagasztja a szesz heve: kacag, dalol s kineveti az elmúlt fárada’makat.

Derítés zselatinnal.

A zselatin nem egyéb, mint jól megtisztított enyv ; ebből 1 hektoliter bor derítéséhez 8—10 grammot kell használni. Például 5 hektoliter bor derítésére 40—50 gramm zselatint 3 liter borral egy tiszta csuporban addig melegítünk, mig a zselatin feloldódott. Ezt még felhígítjuk 3 liter borral s kihűlés után 8 — 10 liter borral összekevervén, fejtés közben hozzáöntjük a derítendő borhoz, melyet 2—3 hét múlva üledékéről le kell fejteni.

Derítés tojásfehérjével.

A tojásfehérjét leginkább vörös bor derítésére szokás felhasználni, mert színéből ezen derítő szerrel vészit legkevesebbet.

Egy hektoliter bor derítésére 2—4 tojás fehérjét (sárgájától jól elválasztva) egy tiszta tálban habverővel habbá verünk és néhány liter borral jól összekeverünk. Ezt az egy hektoliter borhoz öntve, azzal jól összerázzuk. A megtisztult bort az üledékről le kell fejteni.

Ezen legjobb derítő anyagon kívül szabad ugyan még leföllözött tejjel is deríteni, de ez még sem ajánlható, mert a tejben mindig van i több, kevesebb tejsavélesztő, mely valamiként I a tejet is megsavanyitja (aludt tej), úgy esetleg | némely cukortartalmú bornak is ártalmára lehet.

Azelőtt a vért is használták a bor derité! sére, ezt azonban most már a törvény nem engedi meg, mert a vérben sok idegen anyag, különféle só van: ezek jelentékeny része a borban oldva marad s annak idegenszerű izt ad. A csersav, vagy tannin mint derítő szer.

Azon fehér borban, mely törkölyén nem áztatott mustból készül, a csersavnak nyomai í is alig találhatók; az ilyen bort az említett ; derítő szerekkel a várt sikerrel deríteni nem lehet, hanem szükséges lesz a csersavhoz, mint segítő derítő szerhez folyamodni.

A csersav sárgás színű, fanyar izű por, melyből a derítendő borhoz a megelőző napon, ha vizahólyaggal akarunk deríteni, hektoliterenként 2 grammot, ha pedig zselatinnal fogunk deríteni hektoliterenként 5—10 grammot kell a borba feloldva önteni s ezzel jól összekeverni ; másnap a derítő anyagot már sikerrel használhatjuk.

Egy hullámos fensikról völgykatlanba lépünk ; messziről hivogatólag integet felénk egy karcsú torony. Már dél felé jár az idő s a nap nyári szokás szerint kegyetlenül pörköl. Lankadtan húzódik a csapat a völgyön át. Járt erre valamikor egy más csapat is. De hát az olyan régen volt; kinek jutna az most eszébe ? — Egy vén fejfa korhad itt az utszélen. Esetlen nagyon. Iromba betűk rajta : Itt nyugosznak a bicskei csata hősei. Valami kegyes lélek szomorú füzet ültetett a hantra, az ráborul a csendes fejfára szomorúan, görnyedten, mint a ki sir. Ki is siratna más embereket? Továbbat akad még több fejfa is; körülkeríti cserje, megkerüli a barázda, mert nem szántja át a kegyeletes emlékezet. Nincs se Írva, se vésve rájuk semmi. De minek is ! Tudja azt itt minden, hogy honvédek nyugosznak alatta. Honvédek, sokan. Azok mind itt haltak meg. Talán éppen ezen az utón jöttek; az arcuk égett a harcvágytól, a szemük lángolt s lelkűket dagasztotta valami; valami, a miért itt vért ontottak, meghaltak. Valamelyes meghatottság száll a lelkekre, pedig olyan lankadtak, faradtak s az izmok, verejtékesek az arcok s olyan fásult közöny ül a szemekben. Azonban felszáll a por, vastagon, magasra. Nem látni már semmit.

*

Majdnem, hogy alkonyodott, mikor beértünk

A vizahólyag, valamint a zselatin a csersavval egyesül s erős zavarodást képez, mely a bor összes zavarositó részeit a fenékre szállítja.

Ezen szemelvényből láthatni, hogy a Darányi miniszter legújabb kis könyve 40 fillérért (20 krajcár) igazán nélkülözhetlen útmutatót képez minden kisebb szőlő birtokos számára, kiknek melegen ajánljuk szives figyelmükbe.

Az első ülés és a tisztelgés.

(Az iskolaszékből. — Uj iskolaszéki tag. — Az egyházi főhatóság leiratai. — Tandij-elengedések. — Uj óvónő választása. — Az iskolaszék a püspöknél. — Kirándulás Szödre.)

Vác, szept. 21.

Az apró iskolás gyermekek vakációjánál tovább nem tartott az iskolaszéknek sem a szünete. E hó tizenhatodikán az iskolaszéknek, a boldogult Marossy Ferenc kivételével, együtt is volt már minden tagja, hogy a nagy fontosságú, a vakáció alatt egybegyült ügyeket friss kedvvel vitassák meg.

Az egyházi elnök melegen üdvözölte az egybegyűlteket és jelentette, hogy a boldogult Marosy Ferenc iskolaszéki tag helyébe Halmi László főgimnáziumi igazgató hivatott be, kit is mint uj tagot szívélyesen üdvözölt és az iskolaszék által is előzékeny fogadtatásban részesült. A felolvasott egyház-főhatósági leiratok után hosszabb eszmecsere fejlődött, különösen a temető jövedelmének iskolai célokra való felhasználása tárgyában, mely ügyben az iskolaszék egy memorandumot fog szerkeszteni és kérni fogja Öméltóságát, hogy a temetők jövedelmét iskolai célokra továbbra is felhasználhassa.

Több tandíj elengedés iránti kérvény letárgyalása után rátért az iskolaszék az óvónő választására. Mivel sem a város, sem a nőegylet nem kívánta magát a választásnál képviseltetni, az iskolaszék titkos szavazás utján ejtette meg a választást. Négy pályázó közül Mátay Emilia oki. óvónő került ki 13 szavazattal 8 ellenében győztesnek és igy a püspöki jóváhagyás után ő lesz a felsővárosi óvodában október hó elsejétől az óvónő. Ezek után Agócs

G. faluba. A dombok össze-visszaságában épültek ebben a faluban a házak, lombos ligetek közepén. Idillikus kis helység s tele gyomorral élénken szárnyalhat a képzelet ott a karcsú jegenyék, terebélyes tölgyek s remegő nyársak bizalmas körében. De hát mikor olyan rettenetesen éhes az ember és sehol semmi ennivaló ! Szegény a nép. Nincs húsa, csirkéje, nincs szívesség, még jó pénzért sem. Ilyenkor az ember rettenetesen bamba lesz : lehorgasztja a fejét s keserűen elmélkedik a halandók véges voltán.

Azonban egy ismerős, könnyed termet lebben el előttem, félig mosolyog, félig bizalmatlan a szeme a hogy reám néz, pedig hát ismerem! Bizony, mert meg is szólít:

— Nini! maga a? ?

— Persze hogy én vagyok. Csókolom kezét.

— Jé lám ! Vacsorázott már ?

— Nem én nagysám, még csak nem is ebédeltem. Kacagott rajtam. Mert nevethetett is. Még azon, porosán, piszkosan álltam előtte. Szinte kezdtem rá haragudni. Egy kicsit gondolkozott.

— Tudja mit? Itt lakom ni, itt az iskolába. Magánosán vagyok, de azért magát szívesen látom vacsorára.

— Oh nagysád ! Igen, hogyne. Roppant lekötelez, köszönöm, de . . .